Pénzügyi lízingelt autó vs. értékcsökkenés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Amióta visszaigényelhető a pénzügyi lízing keretében beszerzett személygépjárművek törlesztő részleteihez kapcsolódó áfa, azóta a vállalkozások előszeretettel élnek is ezen beszerzési lehetőséggel.


Fontos azonban tisztában lenni az ezzel kapcsolatos számviteli előírásokkal és elszámolásokkal, mert alapjaiban a számviteli szabályozás nem változott meg, azonban az adóelőny kihasználása miatt megváltozhat az értékcsökkenés számításának a metodikája.

Pénzügyi lízing a számviteli törvényben

A számviteli törvény szerint az eszközök között kell kimutatni a pénzügyi lízing keretében átvett eszközöket, valamint egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a lízingbe vevőnél a pénzügyi lízingbe vett, beruházásként elszámolt eszköz lízingbe adó által számlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget. Természetesen a tárgyi eszközökre jellemző, az aktiválásig felmerült egyéb tételek (üzembehelyezési költség, átírási költségek stb.) a bekerülési érték részét fogják továbbra is képezni, ezen nem változtat az a tény, hogy pénzügyi lízing keretében vásároltuk meg a tárgyi eszközt.

Pénzügyi lízing és az általános forgalmi adó

Az áfa törvény alapján lehetőség van a pénzügyi lízing keretében beszerzett személygépjárművek esetében az általános forgalmi adó levonására, azonban ez a zárt végű és a nyílt végű pénzügyi lízingnél másképpen érvényesíthető.

A zárt végű pénzügyi lízing esetében a futamidő végén a lízingbe vett eszköz az utolsó részlet megfizetésével egyidejűleg kerül a vevő tulajdonába. Ekkor az ügylet az áfa törvény szerint termékbeszerzésnek minősül, így általános esetben személygépkocsi esetében nem vonható le az áfa. A lízingbe adó a lízingelt eszköztárgy birtokba adásával egyidőben számlát állít ki termékértékesítés megjelöléssel a teljes vételárról áfával növelt összegben, az áfa megfizetése tehát a futamidő elején esedékes. A kezdő részlet, a tőke- és kamatfizetés a szerződés szerinti esedékesség szerint kerül kiküldésre, azonban ez már nem tartalmaz áfát.

 

A nyílt végű pénzügyi lízing esetében a szerződéskötéskor a lízingtárgy nem kerül automatikusan a lízingbe vevő tulajdonába, a tulajdonjog továbbra is a lízingbe adónál marad a futamidő végéig. Ebben az esetben a lízingbe vevő tulajdonszerzési jogát a konstrukció kizárja, a futamidő végén a lízingbe vevő által megjelölt harmadik személy szerezheti meg majd azt az előre rögzített maradványérték megfizetésével. A nyílt végű pénzügyi lízing az áfa rendszerében – ellentétben a zárt végű pénzügyi lízinggel – szolgáltatásnak minősül. A törlesztő részletekről áfás számla készül, a szerződés szerinti időszakonként.

Jól látható tehát, hogy a nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett személygépkocsi esetében az áfalevonás lehetősége jelentős adózási előnyt jelent a vállalkozásoknak, nyilván azzal kiegészítve, hogy az áfa levonhatóságát a magánhasználat erősen determinálja.

Mivel tárgyi eszköz, ezért értékcsökkenés

Egyértelmű, hogy a tárgyi eszközök között kimutatott személygépkocsi esetében értékcsökkenéssel számolni, kalkulálni kell, hiszen a folyamatos használat, illetve az erkölcsi avulás következtében folyamatosan veszít az értékéből. A gyakorlatban a legtöbb számviteli elszámolásban a személygépkocsik leírási kulcsaként a társasági adóról szóló törvény szerint adóalap-csökkentő tételként elfogadott 20%-os lineáris leírási kulcsot rendelik automatikusan az eszközhöz, amely a pénzügyi lízingelt eszközök esetében erősen megkérdőjelezhető, mivel a lízing futamideje lehet 36, 48 vagy akár 96 hónap is, azaz több vagy kevesebb, mint a 20%-nak megfelelő 60 hónap. A futamidő és a leírási idő eltéréséből összességében semmilyen adóelőny/hátrány nem származik, hiszen a futamidő lejártával ez az esetleges aránytalanság helyreáll, azonban az évenkénti eredmény kimutatásában és az eszköz mérlegértékében eltéréseket eredményezhet.

Összességében elmondható, hogy a nyílt végű lízing keretében beszerzett személygépkocsikra vonatkozó, 2012-től érvényben lévő áfalevonási lehetőség alapvetően kedvez a vállalkozások adókörnyezetének, azonban a számviteli elszámolásoknál ügyelni kell a helyes leírási idő megválasztására.

A lízingelt személygépkocsik számviteli és adózási kérdéseit Dr. Kántor Béla mutatja be példákkal szemléltetve a Számviteli Tanácsadó 2016/12. számában megjelent cikkében.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)

2024. június 18.

A pénztárérték-változáshoz kapcsolódó adóalap-korrekciók a kisvállalati adóban (I. rész)

Bár a kisvállalati adóban 2017. január 1-je óta már nem a pénzforgalmi szemlélet érvényesül az adóalap meghatározása során, mégis létezik olyan korrekciós tétel, amely a pénzmozgáshoz, a pénztár nyitó és záró értékéhez kapcsolódik, és „páros” formában szerepel a jogszabályban (tehát van adóalap-növelő-, és csökkentő verziója is, a pénztárérték változásának előjelétől függően).