Cikkünkben röviden összefoglaljuk a Számviteli törvény (Szt.) 2023. évi főbb változásait, amelyek az év során több jogszabályban kerültek szabályozásra.
Ezek az alábbiak:
A módosításokat érintett témánként csoportosítva mutatjuk be.
| Érintett téma | Hatályba lépés |
| Halasztott adó az éves beszámolóban | 2023. december 31. |
| Halasztott adó az összevont (konszolidált) éves beszámolóban | 2023. december 31. |
| Globális minimum-adószint biztosításához szükséges kiegészítő adó | 2023. december 31. |
| Kisvállalati adóalap módosító tételei | 2023. december 31. |
| Társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés | 2024. január 1. |
| Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló értékhatára | 2024. január 1. |
| Pótbefizetésből és az osztalékból származó követelés elengedése | 2024. január 1., azonban a 2023-as üzleti évre is alkalmazható |
| Kiterjesztett gyártói felelősségi díj elszámolása* | 2024. január 1., azonban a 2023-as üzleti évre is alkalmazható |
| Visszaváltási díj elszámolása | 2024. január 1. |
| Építményi jog | 2024. január 1., azonban a 2023-as üzleti évre is alkalmazható |
| A kiválás új alesete – leválás | 2024. január 1. |
| Határokon átnyúló átalakulás | 2024. január 1. |
| Kényszertörlési eljárás pontosítása | 2023. július 14. |
| Könyvvizsgálat végrehajtásáért személyében felelős könyvvizsgáló megjelölése | 2023. december 1. |
| A mérlegképes könyvelői hatósági képzések és a vizsgáztatás szervezése | 2024. január 1. |
| Mérlegképes könyvelő kötelező megbízásának értékhatára | 2024. január 1. |
| Szakmai kiadványokkal teljesített kreditpont eltörlése | 2024. január 1. |
* Az ettől a ponttól kezdődő témákat cikkünk második része taglalja.
Halasztott adó az éves beszámolóban
A törvénymódosítás a halasztott adó intézményének számviteli bevezetéséhez szükséges fogalmi meghatározásokat és egyéb tartalmi előírásokat tartalmazza.
A számviteli törvénybe bekerülő kapcsolódó új fogalmak az alábbiak:
Az adózás előtti eredmény csökkentéseként/növekedéseként elszámolt, a nyereségadó alapját a következő üzleti év(ek)ben csökkentő/növelő tételek között átmeneti különbözetek lehetnek (pl. értékcsökkenési leírás, követelések értékvesztése, céltartalékok, kedvezményezett átalakuláshoz kapcsolódó tulajdonosi részesedések értékvesztése, fejlesztési tartalék, stb.), amely átmeneti különbözetek a nyereségadó alapjában a következő üzleti év(ek)ben várhatóan realizálódnak. Az előző évek elhatárolt veszteségeinek a nyereségadó alapjára szintén olyan hatásai lehetnek, amelyek a következő üzleti év(ek)ben várhatóan realizálódnak, továbbá az adókedvezményekből (pl. fejlesztési adókedvezmény) a jogszerzés időpontjában olyan jog (követelés) keletkezik, amely a következő üzleti években megtérül. Kedvezményezett átalakulás, kedvezményezett eszközátruházás, stb., valamint a kapcsolt vállalkozások között a transzferár kiigazítás miatt a jogutódnál, vagy az eszközt és kötelezettséget átvevőnél az eszköz és kötelezettség számviteli törvény szerinti bekerülési értéke eltérhet a nyereségadó törvény által elfogadott értékétől, mely különbözetek a jogutódnál, vagy az eszközt és kötelezettséget átvevőnél a következő üzleti év(ek)ben nyereségadó alapját növelő/csökkentő tételként megjelenhetnek.
Az előbb felsorolt átmeneti különbözetekre a mérlegfordulónapon kihirdetett nyereségadó kulcsával – amely vonatkozni fog a következő üzleti év(ek)re, ahol a halasztott adókövetelés vagy a halasztott adókötelezettség realizálódik – számított adó, ami az előjelétől függően a halasztott adókövetelés, illetve a halasztott adókötelezettség számított értéke.
A beszámolóban azonban a halasztott adókövetelés, illetve halasztott adókötelezettség számított értékéből csak azt lehet megjelentetni, ami várhatóan realizálódik a későbbi üzleti év(ek)ben (ez a halasztott adókövetelés, illetve halasztott adókötelezettség könyv szerinti értéke). Ezért a halasztott adókövetelés, illetve halasztott adókötelezettség számított értékét – a gazdálkodási környezet változásai miatt – üzleti évenként újra kell értékelni. Ilyen változás lehet például, hogy a nyereségadó kulcsa megváltozik, új nyereségadó jogcím kerül bevezetésre, vagy a vállalkozás jövőbeni tevékenysége várhatóan veszteségessé válik és az elhatárolt veszteséget vagy az adókedvezményt nem tudja érvényesíteni, stb. Az adózás előtti eredményre különböző adókulcsok vonatkozhatnak, ekkor a halasztott adókövetelés, illetve halasztott adókötelezettség könyv szerinti értékének az értékelésénél az átlagos nyereségadó kulcsot kell figyelembe venni.
A halasztott adókövetelések és halasztott adókötelezettségek összevonása (nettósítása) után alakul ki a vállalkozás adott évi mérlegében szerepeltetendő halasztott adókövetelés vagy adókötelezettség, amelynek az előző évi értékhez képesti változása módosítja az eredménykimutatásban szereplő ténylegesen fizetendő adó összegét (halasztott adó követelés esetén csökkenti, kötelezettség esetén növeli). A nettósítás az azonos adóhatósággal szemben fennálló halasztott adókövetelés és halasztott adókötelezettség tekintetében alkalmazandó
Halasztott adókövetelés az adó következő üzleti év(ek) beszámolási időszakában visszatérülő része, míg a halasztott adókötelezettség az adó következő üzleti év(ek) beszámolási időszakában fizetendő része. A halasztott adókötelezettség könyv szerinti értéke fő szabály szerint megegyezik a halasztott adókötelezettség számított értékével, mivel arról feltételezni kell, hogy realizálódik. A halasztott adókövetelés könyv szerinti értéke azonban kevesebb is lehet a számított értékénél. Fontos kiemelni, hogy abban az esetben számolható el halasztott adókövetelés, ha valószínű, hogy a következő üzleti év(ek)ben a vállalkozó olyan adóköteles eredményt ér el, amellyel szemben érvényesíthető például az elhatárolt veszteség, illetve az adókedvezmények összege.
A következő üzleti év(ek)ben vissza nem forduló – azaz végleges – különbözeteket (például nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségek) nem szabad figyelembe venni a halasztott adó számításakor.
Amennyiben a befektetett eszközök, például értékhelyesbítéssel értékelésre kerülnek, arra halasztott adót nem lehet számolni, mivel az eszköz értékhelyesbítése az értékelési tartalékkal szemben változik, így az az adózás előtti eredménynek és a nyereségadó alapjának sem része.
A halasztott adó első üzleti évben történő alkalmazásakor a halasztott adókövetelés és a halasztott adókötelezettség nyitó könyv szerinti értékét az eredménytartalékkal szemben kell állományba venni, míg a halasztott adó alkalmazásának megszüntetésekor a megszüntetés üzleti évének halasztott adókövetelés vagy halasztott adókötelezettség nyitó könyv szerinti értékét az eredménytartalékkal szemben kell kivezetni. A halasztott adó első üzleti évben történő alkalmazásakor az eredménytartalékkal szemben csak olyan halasztott adókövetelések és halasztott adókötelezettségek mutathatók ki, amelyeket az előző üzleti év mérlegfordulónapján is kimutattak volna, ha a halasztott adót a számviteli törvényben foglaltak szerint mindig is alkalmazta volna a vállalkozó.
Amennyiben a halasztott adókövetelés vagy halasztott adókötelezettség egy eszköz vagy kötelezettség állományba vételekor keletkezik (azaz a bekerülés még nem érintette sem az adózás előtti eredményt, sem az adóalapot), annak nyitó értékét szintén az eredménytartalékkal szemben kell állományba venni.
A halasztott adókövetelésből (annak mérleg szerinti értékéből) származó eredménytartalék növekedésre az eredménytartalékból lekötött tartalékot kell képezni annak érdekében, hogy az ne befolyásolja a szabad eredménytartalék összegét, és így többek között osztalék alapját se képezhesse.
Fontos kiemelni, hogy a halasztott adó kimutatása az Szt. előírása alapján lehetőség, azaz a vállalkozó számviteli politikai döntése, hogy alkalmazza-e vagy sem. Amennyiben alkalmazza, akkor a vállalkozónak – előjelétől függően – mind a halasztott adókövetelést, mind a halasztott adókötelezettséget ki kell mutatnia.
A halasztott adókövetelést a befektetett eszközök, a halasztott adókötelezettséget a hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni, azonos adóhatósággal szemben fennálló halasztott adókövetelés és halasztott adókötelezettség esetén összevontan (nettó módon), előjelétől függően eszközként vagy kötelezettségként:
A vállalkozó halasztott adókülönbözetként mutatja ki az eredménykimutatásban a halasztott adókövetelés és a halasztott adókötelezettség tárgyévi állományváltozását, az eredménytartalékkal szemben elszámolt halasztott adókövetelések és halasztott adókötelezettségek kezdeti bekerülési értéke kivételével.
X/1. Halasztott adókülönbözet (±)
A halasztott adót (a halasztott adóköveteléseket és a halasztott adókötelezettségeket) minden üzleti év mérlegfordulónapjával újra kell értékelni (számítani). Ezért a kiegészítő mellékletben a jelentős tételek vonatkozásában a változásokat tételesen, jogcímekre lebontva be kell mutatni.
Halasztott adó az összevont (konszolidált) éves beszámolóban
Az Szt. már korábban is előírta halasztott adó jellegű tételek kimutatását, ezért a duplikáció elkerülése érdekében szükséges előírni, hogy amennyiben az összevont (konszolidált) éves beszámolóban alkalmazzák a halasztott adó kimutatását, halasztott adókövetelésként és halasztott adókötelezettségként csak a konszolidálás miatti társasági adókülönbözetként meg nem jelenített tételeket lehet kimutatni.
Az összevont (konszolidált) éves beszámoló eredménykimutatás sémája is változott:
X/A. Konszolidálásból adódó (számított) társasági adókülönbözet (±)
X/B. Halasztott adókülönbözet (±)
A cikk folytatásában a globális minimum-adószint biztosításához szükséges kiegészítő adó, a kisvállalati adóalap módosító tételei, a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés, valamint a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló értékhatára szabályozásáról olvashat.
A cikk szerzője Dr. Füredi-Fülöp Judit okleveles könyvvizsgáló (ME GTK Pénzügyi és Számviteli Intézetének egyetemi docense) és Várkonyiné Dr. Juhász Mária okleveles könyvvizsgáló (ME GTK Pénzügyi és Számviteli Intézetének intézetigazgató egyetemi docense); mindketten a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatói.
