Tőkekövetelmények az új Ptk.-ban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A társasági jog tőkekövetelményeinek alapvetően hitelezővédelmi funkciói vannak, ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy a jogi szabályozás ne legyen gátja a vállalkozások piacra lépésének.

 


A tőkekövetelmények a társasági jog azon szabályainak összefoglaló megnevezése, amelyek az egyes gazdasági társaságok saját tőkéjére, ezen belül jegyzett tőkéjének nagyságára vonatkozó rendelkezéseket fogalmaznak meg. A tőkekövetelmények „időbeliségét” tekintve különbséget tehetünk a társaság alapításához kapcsolódó, valamint a társaság működése során érvényesítendő szabályok között. A tőkekövetelmények mint hitelezővédelmi szabályok a Ptk. 3:4. § (3) bekezdése értelmében kógensek, azaz azoktól nem lehet érvényesen eltérni.

Számviteli szabályzatok költségvetési szervek részére

Szerkesztette: Szamkó Józsefné

A 2015-ös számviteli szabályzatok, melyeket a mintatár tartalmaz:
Számviteli politika
Eszközök és források értékelési szabályzata
Eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzata
Pénzkezelési szabályzat
Önköltségszámítási szabályzat
Számlarend
Bizonylati szabályzat

További információ és megrendelés >>

Azoknál a társasági formáknál, ahol a társaság tulajdonosainak mögöttes felelőssége korlátlan, a jogszabály továbbra sem tartja szükségesnek a saját tőke nagyságát előíró szabályok megalkotását. Ennek megfelelően a közkereseti társaságok és a betéti társaságok esetében nem határozza meg a törvény a jegyzett tőke minimumát, ezekre a társasági formákra csak a gazdasági társaságok általános vagyoni hozzájárulási kötelezettséggel kapcsolatos szabályai vonatkoznak.

A korlátolt felelősségű társaságokkal kapcsolatos egyik leginkább közismert változás, hogy az új Ptk. – szemben a Gt. 500 ezer forintos szabályával – ismét 3 millió forintban határozza meg a törzstőke minimumát. A Ptk. hatálybalépésekor bejegyzett vagy a bejegyzés alatt álló korlátolt felelősségű társaságok legkésőbb 2016. március 15-éig kötelesek a törzstőkéjüket megemelni vagy átalakulni, egyesülni, azzal a kitétellel, hogy a tőkeemelésről az új Ptk. rendelkezéseinek alkalmazásával határozhatnak. A tőkeemelésről, átalakulásról vagy egyesülésről való döntésig a társaságnak a Gt. rendelkezéseit kell alkalmaznia, a társasági szerződés módosításáról nem határozhat.

Az új Ptk. változtatott a pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítésére vonatkozó szabályokon. Egyrészről a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig nem köteles a tag a pénzbeli hozzájárulásának legalább felét a társaság rendelkezésére bocsátani, másrészről a meg nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulásra a társasági szerződésben a nyilvántartásba vételtől számított 1 évnél hosszabb határidő is megszabható. Ezekben az esetekben két garanciális szabály biztosítja a hitelezői érdekek védelmét:

  • a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok vagyoni hozzájárulásával együtt el nem éri a törzstőke mértékét, és
  • a tagok kötelesek helytállni a még nem teljesített vagyoni hozzájárulásuk erejéig a társaság tartozásaiért. 

 

A gazdasági társaságokra vonatkozó tőkekövetelmények új szabályairól Dr. Kovács Dániel Máté ír a Számviteli Tanácsadó 2014/11. számában megjelent cikkében.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)

2024. június 18.

A pénztárérték-változáshoz kapcsolódó adóalap-korrekciók a kisvállalati adóban (I. rész)

Bár a kisvállalati adóban 2017. január 1-je óta már nem a pénzforgalmi szemlélet érvényesül az adóalap meghatározása során, mégis létezik olyan korrekciós tétel, amely a pénzmozgáshoz, a pénztár nyitó és záró értékéhez kapcsolódik, és „páros” formában szerepel a jogszabályban (tehát van adóalap-növelő-, és csökkentő verziója is, a pénztárérték változásának előjelétől függően).