Tudjon meg mindent az osztalékelszámolásról! (x)


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az osztalék megállapításának, elszámolásának, kifizetésének szabályai jelentősen megváltoztak. A Számviteli tanácsadó ismerteti, elemzi a változásokat. A lap legfrissebb, 2017/3. számát itt rendelheti meg.


Minden vállalkozás működésének lényeges kérdése az üzleti év után a megállapítható osztalék mértéke. Az osztalék megállapításának, elszámolásának, kifizetésének szabályai egyrészt a Ptk. hatálybalépésével, másrészt a számviteli törvény elsőként a 2016. üzleti év utáni osztalék megállapítására vonatkozó módosításával jelentősen megváltoztak. Ezeket a változásokat tárgyalja Osztalékelszámolás című írásában a Számviteli tanácsadó.

A Változás a mikrogazdálkodói beszámolónál, tényleges árbevétel a tervezetthez képest című írás két esettanulmányt takar. Az elsőben a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítőknél mutatja be a szerző a tárgyi eszközök bekerülési (beszerzési) értékének megváltozott szabályait; a másodikban a tényleges árbevétel vizsgálatára kerül sor a tervezett árbevételhez képest.

Gazdasági szakemberek körében gyakran problémát okoz a cégvásárlás, illetve üzletág-vásárlás fogalmi elhatárolása. Jogi szempontból az elhatárolás egyértelmű: cégvásárlásról kizárólag társasági jogi értelemben beszélhetünk. Amit a gazdasági szaknyelv üzletág-vásárlásként ír le, az a jog fogalomrendszere szempontjából kizárólag kötelmi jogi alapon értelmezhető, és ekként megkülönböztetendő a társasági értelemben vett akvizícióktól. A különbséget bontja ki a szaklap A cégvásárlás jogi aspektusai című írása.

A 2016-os évben ugyan bővült az igénybe vehető adókedvezmények köre és adott esetben az igénybe vehető kedvezmény mértéke is, ugyanakkor továbbra is korlátozott az 1407/2013/EU rendelet alapján a de minimis támogatásnak minősülő közvetlen vagy közvetett állami támogatások igénybe vehető összértéke. Az igénybe vett de minimis támogatásokról a társaságoknak a május 31-én esedékes társasági adó bevallásban kell adatszolgáltatást nyújtani, ezért időszerű megvizsgálni a de minimis támogatások rendszerét és a társasági adóbevallással való kapcsolatát. Ezt teszi a Számviteli tanácsadó a friss számban indult De minimis támogatások korlátok között című sorozatában.

A Számviteli tanácsadó 2017/3-as számát itt rendelheti meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)

2024. június 18.

A pénztárérték-változáshoz kapcsolódó adóalap-korrekciók a kisvállalati adóban (I. rész)

Bár a kisvállalati adóban 2017. január 1-je óta már nem a pénzforgalmi szemlélet érvényesül az adóalap meghatározása során, mégis létezik olyan korrekciós tétel, amely a pénzmozgáshoz, a pénztár nyitó és záró értékéhez kapcsolódik, és „páros” formában szerepel a jogszabályban (tehát van adóalap-növelő-, és csökkentő verziója is, a pénztárérték változásának előjelétől függően).