Ezt kell tudni a fejlesztési tartalék elszámolásáról az adóalapban
A Jogtár Navigátor ábrájából pontosan megtudhatja, miként lehet elszámolni a fejlesztési tartalékot az adóalapban.
Kapcsolódó termékek: Számviteli kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az eva mértékének többszöri emelése, illetve a társasági adó kulcsának csökkentése miatt egyre több vállalkozás választja a társasági adót az eva helyett. Az áttérés más-más feladatot jelent az eva mellett is kettős könyvvitelt vezető, illetve a csak bevételi nyilvántartással rendelkező társaságok számára.
Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) szerint adózó társaságok dönthetnek a könyvvezetés módjáról. Az eva a számviteli törvény hatálya alatt, kettős könyvvitel vezetése mellett vagy a számviteli törvény hatályán kívül, bevételi nyilvántartás vezetésével választható. Ez utóbbi lehetőség a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és az egyéni cégek számára adott.
Számviteli törvény hatálya alatti evás társaság visszatérése
Az eva mellett is kettős könyvvitelt vezető társaságok a társasági adó választásával továbbra is a számviteli törvény hatálya alatt maradnak. Ezek a cégek kötelesek az eva-adóalanyiságuk megszűnésének napjával mint mérlegfordulónappal beszámolót készíteni. Az üzleti évről készített beszámoló ezen társaságok számára nem jelent megváltozott feladatokat a korábbi üzleti évek beszámolóihoz képest, hiszen ők eddig is kettős könyvvitellel alátámasztott számviteli beszámolót készítettek. Speciális feladatként jelentkezhet az eredménytartalék megosztása (az eva törvény szerinti eredménytartalékra, illetve a kivételkor még személyi jövedelemadó köteles eredménytartalékra).
Bevételi nyilvántartást vezető evás társaság visszatérése
A bevételi nyilvántartást vezető társaságok a számviteli törvény hatálya alá kerülnek, így az áttérést követően a számviteli törvény összes rendelkezését alkalmazniuk kell. Ebben az esetben a jogelőd nélkül alapított vállalkozókra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Mivel ezek a cégek vagyonnal rendelkeznek, ezért nyitómérleget kell összeállítaniuk, amelyet tételes leltározással készült leltárral kell alátámasztani. Meg kell határozni a saját tőke értékét, illetve céltartalék megállapítása is szükséges lehet. A nyitómérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. Az auditált nyitómérleget nem kell nyilvánosságra hozni, a társaságok e számviteli dokumentum alapján nyitják meg a könyvviteli nyilvántartásokat, és a továbbiakban a kettős könyvvitel rendszerében vezetik a könyveket.
Az egyszerűsített vállalkozói adóról való visszatérés számviteli feladatairól részletesen olvashatnak a Számviteli Tanácsadó 2012/5. számában megjelent cikkben. A Számviteli Tanácsadó szaklapról és az előfizetési lehetőségekről bővebben itt tájékozódhat.
A Jogtár Navigátor ábrájából pontosan megtudhatja, miként lehet elszámolni a fejlesztési tartalékot az adóalapban.
Bár a kisvállalati adóban 2017. január 1-je óta már nem a pénzforgalmi szemlélet érvényesül az adóalap meghatározása során, mégis létezik olyan korrekciós tétel, amely a pénzmozgáshoz, a pénztár nyitó és záró értékéhez kapcsolódik, és „páros” formában szerepel a jogszabályban (tehát van adóalap-növelő-, és csökkentő verziója is, a pénztárérték változásának előjelétől függően).
Valódi forradalmat indít a pénzügyi jelentéstétel és a könyvvizsgálat területén a mesterséges intelligencia: a vállalatok csaknem háromnegyede valamilyen szinten már most is alkalmazza ezt pénzügyi beszámolói elkészítéséhez, és ez az arány három éven belül 99 százalékra emelkedik majd – közölte a KPMG legújabb kutatása alapján pénteken.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!