Apák napjára – így szerezhet szolgálati időt gyermekneveléssel az apa
Minden év júniusában ünnepeljük az Apák napját. Ebből az alkalomból tekintsük át, mikor szerezhet nyugdíjra jogosító szolgálati időt az apuka gyermeknevelési ellátásokkal.
Kapcsolódó termékek: TB-nyugdíj témájú kiadványok, Adó Jogtár demo
A nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása a nyugdíjkorhatár betöltésétől, mint legkorábbi lehetőségtől kezdve több dologtól is függhet. Részletezzük a lehetőségeket.
Releváns jogszabályok:
– 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról |
2024-ben az 1959-ben születettek számára nyílik meg ez a kérdés 65. születésnapjuktól kezdődően.
A kezdő időponttal kapcsolatban felmerülő lehetőségek kiválasztásánál az egyik meghatározó tényező a nyugdíj összegének nagyságrendje lehet, amely különbséget mutathat abból a szempontból, hogy melyik évben történik a nyugdíjba vonulás.
Fontos a kérdés eldöntése azok számára is, akik folytatni akarják a munkát a nyugdíj mellett, és azok számára is, akik valóban visszavonulni, pihenni szeretnének, és a keresőtevékenység megszüntetését kívánják a legjobb módon rendezni.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel.
2018. július 25-ét követő kezdő időpontú nyugellátásoknál már nem előfeltétel, hogy azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, ne álljon biztosítási jogviszonyban a személy.
Nyugdíjkorhatár betöltése előtt, a nyugdíjkorhatár elérésétől függetlenül, életkorra tekintett nélkül a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása vehető igénybe a negyven év jogosultsági idő meglététől.
Öregségi nyugdíjkorhatár
Öregségi nyugdíjkorhatár
Az 1959-ben születettek 2024-ben töltik be nyugdíj korhatárukat, a 65. életévet, és dönthetnek a 2024-ben, esetleg később történő nyugdíj igénylés mellett.
Szolgálati idő követelmény
Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idővel szerezhető jogosultság.
Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.
Időpontok
Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs olyan ok, amely miatt feltétlenül, azonnal igénybe kell venni a nyugdíjat, felmerül a kérdés, mikortól kérjük az ellátást.
A különbség az időpontok között a következő: ha 1959-ben születettként 2024-ben vonulunk nyugdíjba, a nyugellátás összege a 2024. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és majd a 2025. évi éves, januári nyugdíjemelésben fogunk először részesülni.
Ha halasztás történik, és 2025-től kezdődik a nyugdíjba vonulás, a 2025. évi kiszámítási szabályok szerint történik a nyugdíjszámítás, és az évi rendszeres nyugdíjemelés először 2026-ban jár.
Ugyanez a szabály vonatkozik a tizenharmadik havi nyugdíjra való jogosultságra is.
A 2025. évi nyugdíjszámítási szabályokban új lesz az ún. valorizációs szorzószámok meghatározása, amely a nyugdíj megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait.
A szintre igazítás az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedésének alapul vételével történik, és ezek az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére.
A valorizációs szorzószámok minden év márciusában kerülnek közzétételre. Így arra a kérdésre választ adni, hogy pontosan mennyi lesz az adott évben megállapított nyugdíj összege, korábban sajnos nem lehet. (Januártól-márciusig nyugdíjelőleget kapnak az érintettek.)
A halasztás előnye a nyugdíjnövelés
Amennyiben a körülmények megengedik, nem szükséges rögtön a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni.
Ha a tovább foglalkoztatás megengedett, vagy a versenyszférában, munkaviszony keretében dolgozik az érintett, a nyugdíj megállapítása nélküli tovább dolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja.
Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább harminc nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. (Tny. 21.§)
A növelés mértéke harminc naponként az öregségi nyugdíj 0,5 %-a.
A nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj összege meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet. Például: ha az 1959-ben született személy 65. születésnapját követően még egy évig dolgozik a nyugdíj igénybevétele nélkül, hat százalék nyugdíj növelésre szerez jogot.
Nyugdíjrögzítés – a 65. születésnapra
A Tny. 82.§-a szerint, aki betöltötte a reá irányadó nyugdíj korhatárt, és eddig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerzett, a korhatár betöltésének időpontjára kérheti nyugdíja folyósítás nélküli megállapítását, azaz a nyugdíj rögzítését. Ha a korhatár betöltését követően tovább dolgozik úgy, hogy legalább 365 napra szolgálati időt szerez, a tényleges nyugdíjba vonulás idején, ha az számára kedvezőbb, választhatja rögzített nyugdíja évenkénti nyugdíj emelésekkel növelt összegének folyósítását a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összeg helyett.
Az 1959-ben született személyek 2024-ben betöltésre kerülő 65. születésnapjuk időpontjára kérhetik a nyugdíj rögzítést.
Elhibázott döntés
Amennyiben szeretnénk visszavonni a nyugdíj megállapítása iránti kérelmünket, erre csak a döntés véglegessé válásáig van lehetőség. A felvett nyugellátást harminc napon belül vissza kell fizetni. (Tny. 74.§.)
A megállapított nyugellátásról a megállapító határozat véglegessé válásától számított tizenöt napot követően nem lehet lemondani. Lemondás esetén természetesen vissza kell fizetni a már felvett nyugellátást, nyugdíj előleget. (Tny. 83.§ (1) bekezdés)
További esetek 2024-ben
Az 1959-ben született, tehát nyugdíjkorhatárukat 2024. évben betöltő személyek számára nem csak az öregségi nyugdíj igénylése szempontjából fontos a 65. születésnap.
Fontos időpont ez a korhatár előtti ellátásban, vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásaként rokkantsági ellátásban részesülők számára is.
A korhatár előtti ellátásban részesülő személy ugyanis a korhatár betöltésétől már öregségi nyugdíjként fogja ellátását kapni, és ettől a naptól kezdve kérheti ennek újraszámítását is, ha dolgozott legalább 365 napon keresztül a korhatár előtti ellátás mellett.
A rokkantsági ellátásban részesülő személy pedig kérheti a rokkantsági ellátása helyett öregségi nyugdíj megállapítását.
Minden év júniusában ünnepeljük az Apák napját. Ebből az alkalomból tekintsük át, mikor szerezhet nyugdíjra jogosító szolgálati időt az apuka gyermeknevelési ellátásokkal.
Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése nemcsak azok számára nyitja meg a nyugdíj-igénylés lehetőségét, akik megelőzőleg folyamatosan dolgoztak. Megnyílik ez a lehetőség azok számára is, akik egészségi állapotuk miatt rokkantsági ellátásban részesülnek.
A munkát terhelő adók csökkentését, igazságosabb társadalombiztosítási rendszert követelve rendezett tüntetést és felvonulást Bukarestben hétfőn az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!