Századvég: a digitalizáció kiemelt terület az új uniós költségvetésben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A digitalizáció az új uniós költségvetési időszak egyik kiemelt területe, Magyarország a 2021-2027-es időszakban az európai uniós tagországok közül várhatóan a hatodik legtöbb forrást kapja – derül ki a Századvég Gazdaságkutató Zrt. digitális üzletága által készített legfrissebb elemzésből.

A Századvég 2021. februárban aktualizálta átfogó elemzését a magyarországi digitális ökoszisztéma fejlesztésére a következő tervezési időszakban várhatóan rendelkezésre álló európai uniós forrásokról. A vizsgálat többek között arra fókuszált, hogy 2021-2027 között az Európai Unió költségvetéséből a tagországok fejlesztésére szánt forrásokból közvetve Magyarországon mekkora összeg áll rendelkezésre digitalizációs célú fejlesztésekre.

Több pénzügyi keretet egyben kezelnek

Az elemzés szerint a 2021-2027-es időszakra vonatkozó pénzügyi keretekről végül 2020 decemberében létrejött megállapodás 1824,3 milliárd euró összegű átfogó csomagról szól, amely egyben kezeli a kohéziós alapok finanszírozására szolgáló többéves pénzügyi keretet (Multiannual Financing Facility, MFF) és a kifejezetten a COVID-19 járvány hatásait kezelni hivatott Next Generation EU (NGEU) forrásait, így a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközt (Recovery and Resilience Facility, RRF) is. A digitalizációra, a digitális ökoszisztéma uniós szintű fejlesztésére vonatkozó pénzügyi források részben dedikált központi programok (például Digital Europe Programme), részben az MFF és az RRF operatív programjai, illetve komponensei formájában állnak az egyes tagállamok rendelkezésére.

digitalizáció

Az MFF keretből finanszírozott Európai Szociális Alapból (ESZA), Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA), Kohéziós Alapból (KA) és Európai Területi Együttműködés programból a 2021-2027-es időszakban Magyarország az európai uniós tagországok közül várhatóan a hatodik legtöbb forrást kapja. Az ERFA-ból 13,36, az ESZA-ból 5,5, a KA-ból 3,4, az Európai Területi Együttműködés programból pedig 0,3 milliárd euróhoz juthat Magyarország 2021-2027 között. Ez az összesen 22,5 milliárd euró az érintett alapok forrásainak 6 százaléka – közölte a Századvég.

Az MFF mellett az EU kifejezetten a COVID-19 járvány és hatásainak hatékonyabb kezelése érdekében hozta létre a több finanszírozási elemből álló NGEU kezdeményezést. Ennek központi eleme a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF), amely összesen 672,5 milliárd eurót irányoz elő, fejlesztési irányai pedig elsősorban a zöldgazdaság kialakítását és a digitalizáció felgyorsítását célozzák.

Hétből négy a digitalizációra összpontosít

Az RRF hét zászlóshajó kezdeményezéséből négy (kapcsolódás, modernizálás, kapacitásbővítés, átképzés és továbbképzés) kifejezetten digitalizációs fókuszú. Magyarország számára vissza nem térítendő támogatások formájában az RRF rendelet alapján összesen 7,2 milliárd euró áll rendelkezésre, amely összeget – tagállami döntés alapján – további, visszatérítendő források egészíthetnek ki. A Bizottság által kiadott tervezési útmutató értelmében a teljes összeg legalább 20 százalékát digitalizációs reformokra és beruházásokra kell fordítani.

Bár a forrástervezés jelenleg is nagy erőkkel zajlik mind az EU-ban, mind a tagországokban, a tervezetek alapján világosan látszik, hogy a 2021-2027-es költségvetési időszak uniós szinten is kiemelkedő fókuszterülete a digitalizáció lesz.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 13.

OC: a családi házak eladása volt a legnehezebb

Idén az első negyedévben a használt családi házak eladása volt a legnehezebb: ezek az ingatlanok országos átlagban 185 napig voltak a piacon, ami az előző negyedév átlagához képest 30 nappal hosszabb idő – közölte az Otthon Centrum

2024. május 10.

Növekszik a kínai vállalkozások jelenléte Magyarországon.

Magyarországon nőtt a kínai vállalkozások száma 2023-ban: az OPTEN legfrissebb adatai szerint közel 600 kínai tulajdonnal rendelkező cég működik hazánkban. Az árbevétel több mint háromszorosára nőtt a legutolsó elérhető pénzügyi adatok alapján, míg a feldolgozóipar és az építőipar egyre meghatározóbb szerepet játszik a kínai cégek tevékenységében.