A cégautóról is vallani kell
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Április 20-át hallva a könyvelők és adótanácsadók elsőként az Áfa bevallásra és a hozzá kapcsolódó összesítő nyilatkozatra asszociálnak, azonban ekkor – egyéb más adókötelezettségek mellett – a cégautóadóról is bevallást kell tenni a NAV felé.
A cégautóadó tárgya
A cégautóadó fizetési kötelezettség alapvetően a nem magánszemélyek tulajdonában álló, magyar rendszámú, valamint a nem magánszemélyek tulajdonában álló olyan külföldi rendszámú személygépkocsik után keletkezhet, amelyek után a számvitelről szóló törvény alapján költséget, ráfordítást számolnak el.
Mindemellett a magánszemélyek tulajdonában álló személygépkocsik után (függetlenül attól, hogy belföldi vagy külföldi rendszámmal rendelkeznek) is keletkezhet cégautóadó fizetési kötelezettség, amennyiben a gépkocsi után a személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében tételes költségelszámolási módszerrel költséget, vagy értékcsökkenési leírást számolnak el.
Fontos tehát, hogy egy munkavállaló is cégautóadó fizetésre válhat kötelezetté a személygépkocsija üzleti célú használata során, amennyiben a munkáltatójától kapott költségtérítéssel szemben a jövedelme megállapítása során tételes költségelszámolást alkalmaz.
Nem merül fel a cégautóadó fizetési kötelezettség, amennyiben a munkavállaló a megtett km-távolság, az üzemanyag fogyasztási norma és legfeljebb a NAV által közzétett üzemanyagár, valamint a 9 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség alapul vételével számított igazolás nélkül elszámolható költséget érvényesíti.
Adómentességek
Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az alábbi feltételeknek megfelelő személygépkocsik után sem adó megállapítási, sem adóbevallási, sem pedig adófizetési kötelezettség nem keletkezik:
- a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott,
- a megkülönböztető jelzést adó készülékkel felszerelt,
- az egyházi jogi személyek által elsődlegesen vallási vagy azzal közvetlenül összefüggő más tevékenysége ellátásához használt,
- a személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozók által kizárólag továbbértékesítési céllal beszerzett,
- a kizárólag halott szállítására szolgáló,
- a jogszabályi feltételek szerinti, kizárólag súlyosan fogyatékos magánszemély(ek) rendszeres szállítására üzemeltetett,
- a kizárólag a jogszabályi feltételeknek megfelelő háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenységhez,
- a jogszabályi előírásoknak megfelelően kizárólag betegségmegelőző, gyógyító, egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetett,
- a haditechnikai terméknek minősülő és a Magyar Honvédség által jogszabályi előírásoknak megfelelően üzemeltetett, valamint
- a törvényes öröklés eredményeként a magyar állam tulajdonába került személygépkocsik.
Az adó alanya
A cégautó adó fizetésre főszabály szerint a személygépkocsi tulajdonosa kötelezett. Fontos azonban, hogy a cégautóadó szempontjából a tulajdonjoggal egy tekintet alá esik a személygépkocsik pénzügyi lízingbe, illetve a tartós bérletbe vétele is (egy éven túli időszakra, vagy határozatlan időre szóló bérleti jogviszony, feltéve hogy a hatósági nyilvántartásba a bérbevevőt üzembentartóként bejegyzik), így ezekben az esetekben a tulajdonos helyett a lízingbe vevő válhat cégautó adó fizetésre kötelezetté.
Természetesen ha magánszemély a lízingbe-, illetve tartós bérbe vevő és a személygépkocsi után nem történik költségelszámolás, akkor cégautó adót sem kell fizetni.
Amennyiben egy személygépkocsinak több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok a tulajdoni hányadaik arányában válnak adóalannyá és így cégautóadó-fizetésre kötelezetté.
A hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi esetén cégautóadó fizetésre az autóval kapcsolatban költséget elszámoló személy, vagy szervezet kötelezett. Ez utóbbi például abban az esetben fordul elő leggyakrabban, amikor egy magyar vállalkozás külföldön nyilvántartásba vett személygépkocsit vesz bérbe, hogy azt külföldön, vagy akár belföldön is használja.
Az adófizetési kötelezettség számítása
A cégautó adót személygépkocsinként és naptári hónaponként külön-külön kell meghatározni a személygépkocsi kW-ban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztály-jelzése alapján az alábbi adótábla szerint:
| gépjármű hajtómotorjának teljesítménye (kW) |
Környezetvédelmi osztály-jelzés |
| |
„0”-„4” osztályjelzések esetén |
„6”-„10” osztályjelzések esetén |
„5”; „14-15” osztályjelzések esetén |
| 0-50 |
16 500 Ft |
8 800 Ft |
7 700 Ft |
| 51-90 |
22 000 Ft |
11 000 Ft |
8 800 Ft |
| 91-120 |
33 000 Ft |
22 000 Ft |
11 000 Ft |
| 120 felett |
44 000 Ft |
33 000 Ft |
22 000 Ft |
A negyedévre megállapított cégautó adóból levonható az adóalany terhére megállapított és határidőben megfizetett gépjárműadó. A cégautóadóból a negyedév azon hónapjaira jutó gépjárműadó vonható le, amely hónapokban az adott személygépkocsi után cégautóadó és gépjárműadó kötelezettség egyaránt fennállt.
Az adófizetési kötelezettség keletkezése, illetve megszűnése
A nem magánszemélyek esetében a magyar rendszámú személygépkocsik utáni cégautó adó fizetési kötelezettség a tulajdonszerzés, illetve a pénzügyi lízingbe vétel, vagy a tartós bérletbe vétel hónapját követő hónap első napján keletkezik, és annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a személygépkocsit a tulajdonos elidegeníti, illetve a lízingbe adónak vagy tartós bérletbe adónak visszaadja.
|
Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
- díjmentes cikk és szaklap értesítő
- kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
- egyedi szaklap ajánlatok
|
 |
A hatósági nyilvántartásban nem szereplő (külföldi rendszámú) személygépkocsi után az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után költséget számoltak el. Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a személygépkocsi után a tulajdonos vagy a használó utoljára számolt el költséget.
Ha a magyar rendszámú személygépkocsi magánszemély tulajdonában áll, vagy azt magánszemély vette pénzügyi lízingbe illetve tartós bérletbe, akkor az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után a tulajdonos, illetve a lízingbe vagy tartós bérletbe vevő költséget számolt el. Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a magánszemély utoljára számol el költséget.
Ha a magánszemély tulajdonos, pénzügyi lízingbe, tartós bérletbe vevő a személygépkocsi használatát ellenérték fejében nem magánszemélynek engedi át, akkor az adókötelezettség a személygépkocsi használatra való átengedését követő hónap első napján keletkezik, majd az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a személygépkocsira vonatkozó bérleti jogviszony megszűnik.
Ha a személygépkocsi használatának átengedése ingyenesen vagy másik magánszemély részére ellenérték fejében történik, és a költséget a személygépkocsi után nem a magánszemély tulajdonos, illetve pénzügyi lízingbe vagy tartós bérletbe vevő számolja el, akkor az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a költségelszámolás ténylegesen megtörtént.
Ha a személygépkocsi után a költséget nem a magánszemély tulajdonos, illetve a pénzügyi lízingbe vagy tartós bérletbe vevő számolja el, akkor a költség első ízben való elszámolásának tényéről és időpontjáról a használó – ezen időpontot követő 8 napon belül – a tulajdonost, illetve pénzügyi lízingbe, tartós bérletbe vevőt köteles írásban értesíteni. Amennyiben a nyilatkozattételt elmulasztja, abban az esetben egy esetleges adóvizsgálat által megállapított adóhiányt a használó köteles megfizetni.
Adófizetési és bevallási határidő
A cégautó adót negyedévente önadózással kell megállapítani az adott negyedév hónapjaira vonatkozóan külön-külön. Az adófizetési kötelezettségről bevallást kell benyújtani és megfizetni a NAV felé a negyedévet követő hónap 20. napjáig.
A sokrétű és bonyolult cégautó adó szabályok miatt javasolt április 20-a előtt mindenki számára átgondolni, saját személyautója után számolt-e el költséget, illetve amennyiben igen, akkor a tételes költségelszámolást választotta-e, hiszen ez esetben cégautóadó fizetési kötelezettsége keletkezhet.
Ugyancsak érdemes átgondolni, hogy a cég nevében vettek-e bérbe autót a külföldi kiküldetésen lévő munkavállalók, hiszen bizonyos feltételek mellett ezen bérelt autók után is felmerülhet a cégautóadó kötelezettség.
A bejegyzés szerzője Vizer József, az RSM DTM Hungary adómenedzsere. Az RSM DTM Blog az Adó Online szakmai partnere.
