A jogdíj, és ami mögötte van

BDO
  • Értesítő a rovat cikkeiről

Folytatva utunkat a Tao. törvény adóalap-korrekciós tételeinek erdejében, a BDO Magyarország cikksorozatában most a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág fogalmát és a hozzá, valamint szélesebb körben a jogdíjakhoz kapcsolódó adóalap-kedvezmény kérdéseit járja körbe.

A Tao-alap megállapításának szabályairól itt, egyéb tao-csökkentési lehetségekről pedig itt és itt olvashat.

A Tao. törvény hatályos rendelkezései alapján a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén lehetőség van arra, hogy az immateriális javak között kimutatott eszköz értékesítése esetén keletkező haszonnal csökkenteni lehessen a társasági adó alapját. Egy pár évvel ezelőtt véghezvitt törvénymódosításnak köszönhetően ez már nemcsak a vásárolt, hanem a saját létrehozású/előállítású immateriális jószág esetén is igaz.

A Tao. törvény az értelmező rendelkezései között a 4.§ 5./a. pontjában meghatározza a bejelentett immateriális jószág fogalmát, amely a következő: „bejelentett immateriális jószág: jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág (szellemi termék, vagyoni értékű jog) szerzése, előállítása feltéve, hogy az adózó a szerzést, előállítást követő 60 napon belül bejelenti az adóhatóságnak; a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye; e rendelkezés alkalmazásában szerzés időpontjának a cégbírósági bejegyzés napja, cégbírósági bejegyzés hiányában az alapul szolgáló jogügylet hatályosulásának napja, előállítás napjának a használatba vétel napja minősül…”

Három Navigátor adózási, számviteli témában,

15% kedvezménnyel

A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek!

Megrendelés >>

A jogdíj fogalmát szintén tartalmazzák a Tao. törvény értelmező rendelkezései, így a 4.§ 20. pontjának értelmében:

jogdíj:

a) a szabadalom, a más iparjogvédelmi oltalomban részesülő szellemi alkotás és a know-how hasznosítási engedélye,

b) a védjegy, a kereskedelmi név, az üzleti titok használati engedélye,

c) a szerzői jogi törvény által védett szerzői mű és a szerzői joghoz kapcsolódó jog által védett teljesítmény felhasználási engedélye, valamint

d) az a) és c) pontban említett iparjogvédelmi és szerzői jogi oltalmi tárgyakhoz fűződő vagyoni jogok átruházása fejében a jogosult által kapott ellenérték;”

Saját előállítású immateriális jószág nyilvántartásba vétele

Saját előállítású immateriális jószág esetén mindenképpen szükséges az immateriális jószág előállítási értékének meghatározása során egy önköltség-számítási séma alkalmazása. Az Sztv. 51.§ (1) bekezdése alapján

Az eszköz bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a költségek, amelyek

a) az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek,

b) az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, továbbá

c) az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók

(együttesen: közvetlen önköltség).”

Az Sztv. 51.§ (4) bekezdése tartalmaz még egy fontos előírást a közvetlen önköltségre vonatkozóan, amely alapján értékesítési költségeket és az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános költségeket a közvetlen önköltség nem tartalmazhat.

Így az előállítás során a közvetlen önköltség egy alábbi egyszerűsített séma alapján határozható meg:

1. Közvetlen anyagköltség

2. Közvetlen bérköltség

3. Közvetlen bérek járuléka

4. Egyéb közvetlen költség

5. Közvetlen önköltség (1 + 2 + 3 + 4)

A könyvekben történő elszámolás pedig a következők szerint történne, 1.000.000 forint közvetlen önköltséget példának véve:

1. Költségek elszámolása

T. 51-57 Költségnemek      K. 1-4 Eszközök/Források        1.000 e Ft

2. Költségek aktiválása

T. 112 (K+F)          K. 582 (Saját előállítású eszközök aktivált értéke)       1.000 e Ft

3. Immateriális jószágként állományba vétel

T. 1 (Immateriális jószág)          K. 112 (K+F)         1.000 e Ft

Ahhoz hogy az immateriális jószág bejelentett immateriális jószágnak legyen tekinthető elengedhetetlen feltétel, hogy a használatba vételt követő 60 napon belül bejelentsék azt az adóhatóságnak. A bejelentésre rendelkezésre álló határidő jogvesztő, igazolási kérelem előterjesztésének nincsen helye.

Bejelentett immateriális jószághoz kapcsolódó társasági adóalap korrekciós tételek

A Tao. törvény 7.§ (1) e) pontja alapján „a társasági adó alapjának meghatározása során az adózás előtti eredményt csökkenti a bejelentett immateriális jószág értékesítése, nem pénzbeni vagyoni hozzájárulásként történő kivezetése következtében az elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó része, feltéve, hogy az adózó (ideértve a jogelődjét is) az immateriális jószágot az értékesítést (kivezetést) megelőzően legalább egy éven át folyamatosan eszközei között tartotta nyilván, és feltéve, hogy a bejelentés adóévét megelőző adóévben az ugyanazon immateriális jószág értékesítéséből, kivezetéséből származó eredményre nem alkalmazta a 7. § (1) bekezdés c) pontját.”

Kiskönyvtár az áfáról sorozat két új kötete + Vacsora-kódex

áfa kiskönyvtár

- Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban

- Különös adózási módok az áfa rendszerében és a

- Vacsora-kódex

Rendelje meg most >>

2013. január 01-jei hatállyal módosult, másrészt kiegészítésre került az előzőek figyelembevételével bejelentett immateriális jószág könyvekből történő kikerüléséhez kapcsolódó kedvezmény igénybevételének feltétele egy plusz feltétellel, amennyiben az ügylet bevételi többletet eredményez. Az értékesítés, apportként történő kivezetés következtében elszámolt ráfordítást meghaladó bevétellel ugyanis a 2013. adóévtől azon kettős feltétel esetén lesz csökkenthető az adózás előtti eredmény, ha az adózó (ideértve a jogelődjét is):

• az eszközt az értékesítését (kivezetését) megelőzően legalább egy éven át folyamatosan a könyveiben nyilvántartotta, továbbá

• a bejelentés adóévét megelőző adóévben ugyanazon immateriális jószág kivezetéséből származó eredményre nem alkalmazta a 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti előírást.

A kedvezmény alkalmazásának tehát jelenleg két feltétele van, amelyből magyarázatra a második érdemes, amely alapján célszerű megfontolni, hogy mikor történik a saját előállítású immateriális jószág nyilvántartásba vétele (illetve nem saját előállítás esetén a beszerzése) és bejelentése az adóhatóság felé.

2014. évi aktiválás és bejelentés esetén az első feltétel alapján leghamarabb a 2015. adóévben kerülhet sor az eszköz értékesítésére (kivezetésére), a kedvezmény alkalmazására azonban a második feltétel miatt csak akkor kerülhet sor, ha a bejelentés adóévét (2014.) megelőző adóévben (2013.) a társaság nem alkalmazta a be nem jelentett immateriális jószág értékesítése, kivezetése esetére biztosított, a 7. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat ugyanerre az immateriális jószágra. Ez utóbbi a fejlesztési tartalékhoz hasonló szabályozást tartalmaz a be nem jelentett jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág értékesítése esetére, feltéve, hogy az ügyletből az értékesítőnek eredménye származott.

Változatlan a bejelentett immateriális jószág könyvekből bármely okból történő kikerüléséhez – ide nem értve az átalakulás miatti elszámolást – kapcsolódó azon korrekciós előírás, amely szerint, ha a kivezetés bevételt meghaladó ráfordítást eredményez, annak összegével meg kell növelni az adózás előtti eredményt [8. § (1) bekezdés n) pont].

A nyilvántartásba vételi példát folytatva, ha az 1.000.000 Ft-on aktivált immateriális jószágra az aktiválás évében 30.000 Ft, az értékesítés évében pedig 20.000 Ft értékcsökkenést számolt el a társaság, az értékesítés pedig 10.000.000 Ft-ért történne, akkor a könyvelésben az alábbi tételek jelennének meg.

  1. Aktiválás évében az értékcsökkenés elszámolása

T. 571 Terv szerinti écs. leírás – K. 119 Immateriális jószág écs. 30 e Ft

  1. Értékesítés évében az értékcsökkenés elszámolása

T. 571 Terv szerinti écs. leírás – K. 119 Immateriális jószág écs 20 e Ft

  1. Értékesítés bevételének elszámolás

T. 31 Követelések – K. 961 Értékesített immateriális jószág bevétele 10.000 e Ft

  1. Immateriális jószág kivezetése a könyvekből

T. 861 Értékesített immateriális jószág könyv szerinti értéke – K. 114 Szellemi termékek 1.000 e Ft

T. 119 Immateriális jószág écs – K. 861 Értékesített immateriális jószág könyv szerinti értéke 50 e Ft

A könyvelési tételekből látható, hogy a bejelentett immateriális jószág értékesítése következtében az elszámolt bevétel 10.000 e Ft, az elszámolt ráfordítás pedig az értékesítés időpontjában a könyv szerinti érték 950 e Ft, így az értékesítés eredménye 9.050 e Ft, amely a Tao. törvény 7.§ (1) bekezdésének e) pontjában megfogalmazott feltételek teljesülése esetén a társasági adó alapjának meghatározása során csökkentő tételként vehető figyelembe.

A fentiek mellett kiemelten hangsúlyozandó, hogy az értékesítéssel kapcsolatosan, mindenképpen minősíteni kell, hogy a felek között fennáll-e kapcsolt vállalkozási viszony vagy sem. Amennyiben a két társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül, akkor az ügylettel kapcsolatban fokozott figyelemmel kell lenni a transzferár-nyilvántartás elkészítésére, és ha szükséges, akkor a társasági adó alapjának módosítására.

Be nem jelentett immateriális jószág értékesítéséhez kapcsolódó adóalapot csökkentő tétel

A korábbiakban említési szinten már foglalkoztunk a Tao. törvény 7.§ (1) bekezdés c) pontjában biztosított adóalapot csökkentő tétellel (jogdíjbevételre jogosító, de be nem jelentett immateriális jószág értékesítése), amelyet itt mutatnánk be részletesen, mint a bejelentett immateriális jószág egy alternatíváját.

A Tao. 7.§ (1) bekezdésének c) pontja alapján a társasági adó alapjának meghatározása során csökkentő tételként vehető figyelembe a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág (a bejelentett immateriális jószág kivételével) értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó eredménynek (az elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó része) az eredménytartalékból az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege. A kedvezmény igénybevételéhez kapcsolódó további feltételeket a Tao. törvény 7.§ (16) bekezdése tartalmazza.

A képzett lekötött tartalékot a következő három adóévben lehet jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág beszerzésére feloldani. A lekötött tartalékba átvezetett összeg fel nem használt része után a lekötés évében érvényes mértékkel az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot a harmadik adóévet követő adóév első hónapja utolsó napjáig kell megállapítani és megfizetni.

Nyilvánvalóan ezen kedvezmény alkalmazása sokkal kedvezőtlenebb adóalap csökkentési lehetőséget biztosít, így mindenképpen a bejelentett immateriális jószághoz kapcsolódó korrekciós tétel alkalmazását tartjuk célszerűnek.

Jogdíjbevételhez kapcsolódó korrekciós tétel

A jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág értékesítéséhez kapcsolódó adóalap korrekciós tételek mellett, a Tao. törvény adózói választás esetén lehetőséget biztosít adóalapot csökkentő tétel alkalmazására a kapott jogdíjhoz kapcsolódóan is. A jogdíj fogalmát a korábbiakban már bemutattuk, azonban itt is szeretnénk megismételni:

A Tao. törvény 4.§ 20. pontjának értelmében:

jogdíj:

a) a szabadalom, a más iparjogvédelmi oltalomban részesülő szellemi alkotás és a know-how hasznosítási engedélye,

b) a védjegy, a kereskedelmi név, az üzleti titok használati engedélye,

c) a szerzői jogi törvény által védett szerzői mű és a szerzői joghoz kapcsolódó jog által védett teljesítmény felhasználási engedélye, valamint

d) az a) és c) pontban említett iparjogvédelmi és szerzői jogi oltalmi tárgyakhoz fűződő vagyoni jogok átruházása fejében a jogosult által kapott ellenérték;”

A jogdíjbevételhez kapcsolódó korrekciós tételt a Tao. törvény 7.§ (1) bekezdésének s) pontja tartalmazza, amely értelmében a társasági adó alapjának megállapítása során csökkentő tételként számolható el a kapott jogdíj alapján az adóévi adózás előtti eredmény javára elszámolt bevétel 50%-a. A Tao. törvény 7.§ (14) bekezdése a csökkentő tétel alkalmazhatóságát kettős feltételhez kapcsolja:

  • egyrészt az adózó választásához köti, a „választása szerint” fordulat arra utal, hogy a kedvezmény igénybevétele olyan döntésnek minősül, mely utólagos megváltoztatásának önellenőrzéssel nincs helye,

  • másrészt a csökkentésként elszámolt összeg nem haladhatja meg az adózás előtti nyereség 50 százalékát.

A fentiek alapján tehát, ha egy társaság valamely fentiekben felsorolt immateriális jószág hasznosítására licencia szerződést köt valakivel, amely alapján jogdíjként pl. 10.000. e Ft bevételre tesz szert, akkor választása szerint 5.000 e Ft-al csökkentheti a társasági adó alapját, feltéve, hogy adózás előtti eredménye elérte legalább a 10.000 e Ft-ot. Abban az esetben, ha az adózás előtti eredmény pl. csak 8.000 e Ft, akkor csökkentő tételként ennek az 50%-a, azaz 4.000 e Ft vehető figyelembe. Amennyiben pedig a társaság veszteséges volt, azaz adózás előtti eredménye negatív, akkor ezt az adóalap csökkentő tételt nem tudja elszámolni.

A fenti adóalap kedvezmények komoly adózási előnyökkel járhatnak, ugyanakkor komplex vizsgálatot igényelnek mind számviteli (jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág „fellelése” és bekerülési értékének meghatározása) mind értékelési (a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág piaci árának meghatározása) mind adózási (adóalap-kedvezmények mellett más adónemek pl. áfa szerinti kezelés) szempontból, ugyanakkor különösen vállalatcsoportok esetében komoly adótervezési eszközök is lehetnek.

A cikk szerzője dr. Petrányi Gábor, a BDO Magyarország tax managere. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere. 

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • számol

    Cikksorozatunk előző részeiben bemutattuk a jövedelem-(nyereség-)minimum számításának alapvető rendelkezéseit és ismertettük az előző adóévek elhatárolt veszteségének felhasználásához kapcsolódó szabályokat. Folytatva a sort az adóalap korrekciós tételekkel, mostani cikkünkben azt a kérdést jártuk körül, hogy a céltartalék képzés és megszüntetés milyen hatással lehet a társasági adó alapjára. 

  • számológép

    Az egyes fontosabb adóalap-csökkentő, illetve növelő tételek szabályait ismerteti cikksorozatában a BDO Magyarország. Elsőként – követve a Tao. törvény sorrendiségét – az elhatárolt veszteség fogalmát és számítási szabályait ismertetik, értelmezik, példák segítségével.

  • számol

    A farsangi időszakban nemcsak a jelmezbe öltözött emberek száma növekszik meg, hanem az előző év könyvvezetés zárlati teendői és a cégeknél állomásozó könyvvizsgálók száma is. Amennyiben mindent rendben találnak az auditorok, elkezdhetjük a társasági adó kalkulációk elkészítését és a bevallás kitöltését. Hogyan álljunk neki? Cikksorozatunkkal ebben kívánunk segítséggel szolgálni, bemutatva az adóalap megállapítás szabályait és az egyes főbb adóalap korrekciós (csökkentő és növelő) tételeket. 

     

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • laptop

    Az európai uniós tagországok gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsülésén (Ecofin) elfogadták "az agresszív vállalati adótervezés" elleni uniós bizottsági javaslatot, amelynek értelmében a tagállami hatóságoknak automatikusan meg kell osztaniuk egymással a társasági adóbefizetési információkat - tájékoztatott közleményében az Európai Unió Tanácsa szerdán.

  • mappa

    Az áttérő társaságoknak a számviteli, informatikai és folyamatszabályozási kérdések mellett az adózással mint külön problémakörrel kell foglalkozniuk az IFRS átállási projekt legelejétől kezdődően – hangzott el a Deloitte, az IFRS átállás legfontosabb kérdéseit körüljáró szakmai rendezvényén. 

  • munka

    A törvénymódosítás a 2014-ben elfogadott uniós könyvvizsgálati reformot építi be a magyar jogrendszerbe. 

  • reklámadó

    A reklámadó szabályait sem kerülte el a tavaszi adósaláta-törvény. Az RSM Blog írása. 

  • MNB

    A Magyar Közlöny 72. számában (2016. május 24.) megjelent MNB-rendelet értelmében május 25-től, azaz szerdától a jegybanki alapkamat mértéke 0,90%.