A nyílt végű lízing konstrukció

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A lízing még gyakorló szakemberek számára is okozhat fejtörő helyzeteket, ezért folytatjuk az előző cikkünkben elkezdett témát és jelen cikket a nyílt végű lízing fő- és részletszabályainak szenteljük. 

Az előző cikkben is számos elhatárolással találkozhatott az olvasó, így kezdjük most is ezzel. Ha röviden - és a lényeget megragadva - akarom megválaszolni, hogy mi a legfőbb különbség zárt és nyílt végű lízing között, akkor azt kell mondjam, hogy előbbi termékértékesítésnek, utóbbi szolgáltatásnyújtatásnak minősül az áfa rendszerében.

Attól válik a nyílt végű lízing konstrukció szolgáltatásnyújtásnak, hogy a lízing tárgyának tulajdonjoga a futamidő lejártával nem kerül át automatikusan a lízingbevevőhöz, hanem ehhez további akaratnyilvánításra van szükség. A felek (lízingbeadó, lízingbevevő) a futamidő elején még nem tudják, hogy amikor a terminus végéhez élnek mi lesz az eszköz sorsa, nem is ez a cél. A lízingbevevő elsődleges célja nem a termék tulajdonjogának a megszerzése, hanem annak használata, és az ennek révén realizálható előny.

Mivel szolgáltatásnyújtásról van szó, ezért az ilyen típusú ügyletek legfontosabb szabályait (teljesítési idő, adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja, bizonylatolás) is ehhez kapcsolódóan kell keresnünk.

Kezdjük is mindjárt a teljesítési időponttal. A zárt végű lízing során nagyon hangsúlyos volt, hogy arra a konstrukcióra kizárja a törvény az időszaki (folyamatosan teljesített szolgáltatás) elszámolású ügyletek teljesítési időpontjára vonatkozó szabályainak alkalmazhatóságát, addig jelen esetben nincs ilyen tiltás. Ennek megfelelően – a témában most nem elmélyedve – négy időpontban lehet a szolgáltatás teljesített, attól függően, hogy miben állapodnak meg a felek. Ha előzetes elszámolást választanak a felek, akkor a számla kelte lesz a teljesítési időpont, ha az időszak végén kell rendezni a kötelezettséget, akkor az időszak vége lesz a teljesítési időpont, időszakot követő elszámolás esetén a fizetés esedékességekor, de legkésőbb a 60. napon beáll a teljesítés, és ennek megfelelően az adófizetési kötelezettség keletkezésének az időpontja. Röviden összefoglalva, amíg zárt végű lízingnél a birtokbaadáskor keletkezik az adófizetési kötelezettség, addig a nyílt végűnél nem a birtokbaadáskor, hanem az egyes részletekkor.

Az ügylet bizonylatolása is élesen különbözik a zárt végű lízingtől, ugyanis míg előbbinél egyetlen számla készül, amelyben az adó alapja a teljes lízingdíj, és az egyes részleteket már csak számviteli bizonylat kíséri/kísérheti, addig a nyílt végű konstrukció minden részletéhez számla kapcsolódik. A számlákban a lízingbeadó köteles megbontani a szolgáltatás ellenértékét adóköteles, és adómentes részre. Adóköteles lesz, amire rájön még az általános forgalmi adó, a tőkerész, míg adómentes lesz a kamat. Utóbbi gondolatot akár úgy is megragadhatjuk, hogy egy számlán belül két szolgáltatással találkozhatunk, vagyis a bérbeadással (az alapügylettel), és a hitelezési szolgáltatással (adómentes pénzügyi szolgáltatással).

 

 

A futamidő lejártakor a lízingbevevőnek jellemzően három lehetőség kínálkozik a kapcsolat lezárására, ezek: gyakorolja vételi jogát és maradványértéken megszerzi a lízing tárgyát (1), harmadik személyt jelöl meg, aki megszerzi a terméket (2), sem ő maga nem él a vásárlás lehetőségével, sem harmadik felet nem jelöl ki, hogy ő gyakorolja a vételi jogot (3).

Joggal merülhet fel az olvasóban a kérdés, ha az első vagy a második eset történik meg, akkor a nyílt végű lízing végén milyen ügyletre kerül sor a felek között, még egy részletnyi elszámolás, azaz szolgáltatásnyújtás, vagy egy főszabálynak megfelelő termékértékesítés. Bár nem hiszem, hogy bárkit is meg tudtam volna ingatni meggyőződésében, de legyen írásban is rögzítve, hogy a vételi jog gyakorlásával generálódó ügylet termékértékesítésnek fog minősülni.  

Ha a nyílt végű lízing futamideje – bármilyen oknál fogva - nem kerül kitöltésre, akkor sem kell a korábbi időszaki számlákat helyesbíteni, hiszen a termék tulajdonjoga nem szállt át. Amennyiben a lízing idő előtti lezárása miatt a lízingbeadót kár éri, akkor ezt az áfa rendszerén kívül tudják rendezni, ehhez számla, illetve adó nem fog kapcsolódni. 

Az előző cikkhez hasonlóan most is vizsgáljuk meg a személygépkocsi és a lakóingatlan nyílt végű lízingelésének legfontosabb kérdéseit. Ahogy azt már sokszor említettem szolgáltatásnyújtás történik a felek között, így a lízingbeadó által beszerzett személygépkocsi vagy lakóingatlan áfa-ja a lízingbeadónál levonható. De ami szintén nagyon nagy különbség a zárt végűhöz képest, hogy itt a lízingbevevő is élhet adólevonási jogával, hiszen mint szolgáltatás igénybevétele, nem kötődik hozzá levonási tiltás. Ezzel együtt a levonás főszabályától itt sem tekinthetünk el, azaz a beszerzésnek adóköteles tevékenységet kell szolgálnia. Azonban ne feledjük, ha a futamidő végén megváltozik a tulajdonos személye (adásvételre kerül sor), akkor az termékértékesítés lesz, és az ehhez kapcsolódó áfa már nem lesz levonható a beszerzőnél.

Végül, de nem utolsó sorban fontos hangsúlyozni, hogy a személygépkocsi egy olyan dolog, aminek kapcsán a magánhasználat kérdése gyakran kerül előtérbe, és azt is tudjuk, hogy az áfa olyan mértékben vonható le, amilyen mértékben az az adóköteles tevékenységet szolgálja, így ha lehetősége van a lízingbevevőnek, akkor vagy vezessen GPS-alapú nyilvántartást, vagy útnyilvántartást, vagy egyéb módon biztosítsa a „céges” és magánhasználat elkülönítését.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • pénz

    Idén hat százalék felett alakulhat a reálkeresetek emelkedése a tárca számításai szerint - mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán hétfőn.

  • panellakás

    A vállalkozások 5 millió forintig adómentesen támogathatják dolgozóik lakáshitel törlesztését, lakás vásárlását, építését, bővítését, korszerűsítését vagy akadálymentesítését. Az akár havi 83 ezer forintos juttatás cafeteria elemként is választható - tájékoztatta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t. 

  • nav_logo

    Ismét számos fontos dologról tájékoztatott a NAV: feltárultak az áfacsökkentés részletei, frissült számos információs füzet, és bemutatták az ellenőrzési eljárás digitalizációjához szükséges ELLUGY nyomtatványt.

  • vonat

    Év elején többször is kapnak levelet a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságától. Januárban kapják meg a tájékoztató levelet az előző évben folyósított ellátás összesített összegéről és az ellátás 2018. évi emelésének mértékéről és az emelt összegről. Az ellátottak utazási utalványát legkésőbb március 31-ig adják postára.

  • nyíl

    Optimizmus jellemzi a magánkézben lévő közepes méretű vállalkozásokat világszerte, a többségük a főbb eredménymutatók javulását várja idén – derül ki a Deloitte Private globális kutatásából. A felmérésben szereplő cégek mintegy kétharmada a bevételben és a profitban is növekedést vár, közel felük ugyanakkor a saját iparágában áttörést jelentő technológia, vagy piaci szereplő megjelenésével számol a következő 2-3 évben.