A nyílt végű lízing konstrukció

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A lízing még gyakorló szakemberek számára is okozhat fejtörő helyzeteket, ezért folytatjuk az előző cikkünkben elkezdett témát és jelen cikket a nyílt végű lízing fő- és részletszabályainak szenteljük. 

Az előző cikkben is számos elhatárolással találkozhatott az olvasó, így kezdjük most is ezzel. Ha röviden - és a lényeget megragadva - akarom megválaszolni, hogy mi a legfőbb különbség zárt és nyílt végű lízing között, akkor azt kell mondjam, hogy előbbi termékértékesítésnek, utóbbi szolgáltatásnyújtatásnak minősül az áfa rendszerében.

Attól válik a nyílt végű lízing konstrukció szolgáltatásnyújtásnak, hogy a lízing tárgyának tulajdonjoga a futamidő lejártával nem kerül át automatikusan a lízingbevevőhöz, hanem ehhez további akaratnyilvánításra van szükség. A felek (lízingbeadó, lízingbevevő) a futamidő elején még nem tudják, hogy amikor a terminus végéhez élnek mi lesz az eszköz sorsa, nem is ez a cél. A lízingbevevő elsődleges célja nem a termék tulajdonjogának a megszerzése, hanem annak használata, és az ennek révén realizálható előny.

Mivel szolgáltatásnyújtásról van szó, ezért az ilyen típusú ügyletek legfontosabb szabályait (teljesítési idő, adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja, bizonylatolás) is ehhez kapcsolódóan kell keresnünk.

Kezdjük is mindjárt a teljesítési időponttal. A zárt végű lízing során nagyon hangsúlyos volt, hogy arra a konstrukcióra kizárja a törvény az időszaki (folyamatosan teljesített szolgáltatás) elszámolású ügyletek teljesítési időpontjára vonatkozó szabályainak alkalmazhatóságát, addig jelen esetben nincs ilyen tiltás. Ennek megfelelően – a témában most nem elmélyedve – négy időpontban lehet a szolgáltatás teljesített, attól függően, hogy miben állapodnak meg a felek. Ha előzetes elszámolást választanak a felek, akkor a számla kelte lesz a teljesítési időpont, ha az időszak végén kell rendezni a kötelezettséget, akkor az időszak vége lesz a teljesítési időpont, időszakot követő elszámolás esetén a fizetés esedékességekor, de legkésőbb a 60. napon beáll a teljesítés, és ennek megfelelően az adófizetési kötelezettség keletkezésének az időpontja. Röviden összefoglalva, amíg zárt végű lízingnél a birtokbaadáskor keletkezik az adófizetési kötelezettség, addig a nyílt végűnél nem a birtokbaadáskor, hanem az egyes részletekkor.

Az ügylet bizonylatolása is élesen különbözik a zárt végű lízingtől, ugyanis míg előbbinél egyetlen számla készül, amelyben az adó alapja a teljes lízingdíj, és az egyes részleteket már csak számviteli bizonylat kíséri/kísérheti, addig a nyílt végű konstrukció minden részletéhez számla kapcsolódik. A számlákban a lízingbeadó köteles megbontani a szolgáltatás ellenértékét adóköteles, és adómentes részre. Adóköteles lesz, amire rájön még az általános forgalmi adó, a tőkerész, míg adómentes lesz a kamat. Utóbbi gondolatot akár úgy is megragadhatjuk, hogy egy számlán belül két szolgáltatással találkozhatunk, vagyis a bérbeadással (az alapügylettel), és a hitelezési szolgáltatással (adómentes pénzügyi szolgáltatással).

 

 

A futamidő lejártakor a lízingbevevőnek jellemzően három lehetőség kínálkozik a kapcsolat lezárására, ezek: gyakorolja vételi jogát és maradványértéken megszerzi a lízing tárgyát (1), harmadik személyt jelöl meg, aki megszerzi a terméket (2), sem ő maga nem él a vásárlás lehetőségével, sem harmadik felet nem jelöl ki, hogy ő gyakorolja a vételi jogot (3).

Joggal merülhet fel az olvasóban a kérdés, ha az első vagy a második eset történik meg, akkor a nyílt végű lízing végén milyen ügyletre kerül sor a felek között, még egy részletnyi elszámolás, azaz szolgáltatásnyújtás, vagy egy főszabálynak megfelelő termékértékesítés. Bár nem hiszem, hogy bárkit is meg tudtam volna ingatni meggyőződésében, de legyen írásban is rögzítve, hogy a vételi jog gyakorlásával generálódó ügylet termékértékesítésnek fog minősülni.  

Ha a nyílt végű lízing futamideje – bármilyen oknál fogva - nem kerül kitöltésre, akkor sem kell a korábbi időszaki számlákat helyesbíteni, hiszen a termék tulajdonjoga nem szállt át. Amennyiben a lízing idő előtti lezárása miatt a lízingbeadót kár éri, akkor ezt az áfa rendszerén kívül tudják rendezni, ehhez számla, illetve adó nem fog kapcsolódni. 

Az előző cikkhez hasonlóan most is vizsgáljuk meg a személygépkocsi és a lakóingatlan nyílt végű lízingelésének legfontosabb kérdéseit. Ahogy azt már sokszor említettem szolgáltatásnyújtás történik a felek között, így a lízingbeadó által beszerzett személygépkocsi vagy lakóingatlan áfa-ja a lízingbeadónál levonható. De ami szintén nagyon nagy különbség a zárt végűhöz képest, hogy itt a lízingbevevő is élhet adólevonási jogával, hiszen mint szolgáltatás igénybevétele, nem kötődik hozzá levonási tiltás. Ezzel együtt a levonás főszabályától itt sem tekinthetünk el, azaz a beszerzésnek adóköteles tevékenységet kell szolgálnia. Azonban ne feledjük, ha a futamidő végén megváltozik a tulajdonos személye (adásvételre kerül sor), akkor az termékértékesítés lesz, és az ehhez kapcsolódó áfa már nem lesz levonható a beszerzőnél.

Végül, de nem utolsó sorban fontos hangsúlyozni, hogy a személygépkocsi egy olyan dolog, aminek kapcsán a magánhasználat kérdése gyakran kerül előtérbe, és azt is tudjuk, hogy az áfa olyan mértékben vonható le, amilyen mértékben az az adóköteles tevékenységet szolgálja, így ha lehetősége van a lízingbevevőnek, akkor vagy vezessen GPS-alapú nyilvántartást, vagy útnyilvántartást, vagy egyéb módon biztosítsa a „céges” és magánhasználat elkülönítését.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • nő

    Közalkalmazotti jogviszonyban álló olvasónk 1954. decemberében született, így 2018. júniusában a 63. életév betöltését követő 183. napon be fogja tölteni öregségi nyugdíjkorhatárát. Személyes körülményeiben nemrég olyan változás következett be, amely feltétlenül szükségessé teszi a lehető legközelebbi időpontban történő nyugdíjba vonulást. Mivel az idő elég rövid eddig az időpontig, tanácsot kér a megoldáshoz.

  • nyakkendő és munkavédelmi sisak

    A kereskedelmi ágazatban tavaly november 10. és december 10. között lezajlott országos szintű munkavédelmi ellenőrzéseknél a vizsgált 1013 munkáltató közül 893 esetében találtak munkavédelmi, illetve munkaegészségügyi hiányosságokat - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkafelügyeleti főosztályának jelentésében.

  • pénz

    A Magyar Iparszövetség (OKISZ) a vállalkozások versenyképességének javítását, a bérfelzárkóztatás folytatását, a munkaadói közterhek további mérséklését tartja szükségesnek - mondta Vadász György ügyvezető elnök az MTI-nek, miután az érdekképviselet elnöksége foglalkozott a kkv-k helyzetével.

  • személyszállítás

    Július elsejétől drágább lehet Budapesten taxival utazni, ugyanis a jelenlegi 450 forintos alapdíj 700 forintra emelkedhet, a kilométerdíj 20 forinttal, a percenkénti várakozási díj pedig 5 forinttal nőhet, ha a Fővárosi Közgyűlés jövő szerdai ülésére benyújtott  előterjesztést megszavazzák a képviselők.

  • törzstőke

    A gazdasági társaságok tagjaiktól elkülönült, saját vagyonnal rendelkeznek, amely kiemelt jelentőséggel bír a szervezetek életében. Annak a meghatározásához, hogy a vagyon milyen szerepet tölt be a gazdasági társaságok életében, el kell határolni egymástól a jegyzett tőkét és a saját tőkét, a két fogalom és az általuk megjelölt vagyon ugyanis nem azonos, így az általuk betöltött funkciók is eltérnek egymástól. A tanulmányban bemutatjuk a gazdasági társaságok jegyzett és saját tőkéjének vélt és valós funkcióit, valamint kitérünk a gazdasági társaságok egy speciális csoportjára, a közfeladatot ellátó, állami részvétellel működő gazdasági társaságokra.