Áfa-bevallás: először küldünk tételes összesítő jelentést

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tételes összesítő jelentést legkorábban a havi áfabevallást benyújtóknak kell készíteniük február 20-ig. Az Áfa-kalauz hamarosan megjelenő számában a nyilatkozattételi kötelezettséggel kapcsolatos összes gyakorlati kérdésre választ talál.

Az általános forgalmi adó alanyának a 2013. január 1-jétől kezdődő adóelszámolási időszakról benyújtott áfabevallásban kell első alkalommal nyilatkozni az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) által a 31/B. §-ában bevezetett számlánkénti adatokról. Ezt a kötelezettséget legkorábban az áfabevallást havi gyakorisággal teljesítő adóalanyoknak kell teljesíteni a január hónapról február 20-áig benyújtandó adóbevallásukban. A nyilatkozattételi kötelezettséggel kapcsolatban a törvény 2012. június 19-ei kihirdetése óta számos gyakorlati kérdés merült fel, amelyek közül a legfontosabbakat foglaljuk össze. A felmerült kérdésekre adandó válaszhoz azonban elengedhetetlen a vonatkozó törvényi rendelkezés ismerete – bár ez utóbbiról a lap korábbi számában a törvény 2013. évi változásainak bemutatásakor már volt szó.

Az adóalanynak tételesen adatot kell közölni a feltételeknek megfelelő kimenő számláiról, a feltételeknek megfelelő befogadott számláiról, valamint a feltételek teljesülése esetén a bejövő számlák összevont adatáról.

1. Mit jelent az adóalanynak az általa kibocsátott számlákról eladói minőségében teljesítendő nyilatkozattételi kötelezettsége?

Az áfa alanyának a termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról kibocsátott azon számláiról, amelyben

• egy másik belföldön nyilvántartásba vett áfaalanyra
• áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot,
• arról az időszakról benyújtott bevallásában, amelyikben a teljesített ügylet (vagy előleg) után adófizetési kötelezettsége keletkezik

számlánként nyilatkoznia kell

• a vevő, igénybe vevő adószámának, ha a vevő csoportos adóalany tagja, a vevő csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről,
• a számla sorszámáról,
• a teljesítés időpontjáról (ennek hiányában a kibocsátást keltéről), valamint
• az adó alapjáról és az áthárított adó összegéről.

Az adóalanynak tehát nem minden kibocsátott számlájáról kell adatot közölni, hanem csak arról, azokról, amelyben van áthárított áfa, és annak összege eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot. A 2 milliós áfatartalmat elérő vagy meghaladó számláról is csak akkor kell adatot közölni, ha a vevő adóalany. A számla adatait abban az áfabevallásban kell szerepeltetni, amelyikben annak áfatartalmát kötelezettségként be kell vallani. Például: a 2013. január 10-ei teljesítési időpontú, adóalany részére teljesített bruttó 12,7 millió forintos értékesítésről kibocsátott számlát szerepeltetni kell az adatszolgáltatásban. Ha ugyanezt az értékesítést egy nem áfaalanynak teljesítjük (pl. magánszemély vásárol ugyanezen a napon személygépkocsit ilyen értékben), a részére kibocsátott számlát nem kell szerepeltetni a bevallásban. Ha a számlában szereplő áfa összege nem éri el a 2 millió forintot, arról értelemszerűen nem kell adatot közölni, akkor sem, ha a vevő adóalany.

A számlá(k) adatait azon bevallásban kell közölni, amely bevallásban a számla áfatartalmát fizetendő adóként be kell vallani, függetlenül a számlakibocsátás keltétől. Például: ha egy 2012. december 16-án kibocsátott számlában az áthárított adó 2 millió forint, és a teljesítés időpontja 2013. január 18-a, akkor ezt a fizetendő adót és annak a számlának a tételes adatait a januárról február 20-ig benyújtott bevallásban kell szerepeltetni. Ugyanez a helyzet az olyan számla esetében is, amelyet az adóalany a teljesítést követően bocsát ki, például ha az említett január 18-ai teljesítési időpontú ügyletről február 2-án bocsátja ki az adóalany a számlát, akkor ennek a számlának az áfatartalmát és a számla adatait is a januárról február 20-ig benyújtott bevallásban kell szerepeltetni. Az olyan számla adatát, amelyet 2013. január 1-je előtti teljesítési időpontú ügyletről bocsátanak ki, akkor sem kell a nyilatkozatban feltüntetni, ha azt 2013. január 1-jén vagy azt követően bocsátják ki. Például: egy 2013. január 6-án kibocsátott 2012. december 18-ai teljesítési időpontú ügyletről szóló számla adatairól nem kell adatot közölni akkor sem, ha a számlában szereplő áfa eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot, mivel az ezen számlában szereplő áfa a 2012. december hónapról 2013. január 20-ig benyújtott bevallásban szerepeltetendő fizetendő adóként.

(Ez a rendező elv vonatkozik arra az ügyletre is, amelynek a teljesítési időpontját az Áfa tv. 55. § szerint az ügylet tényállásszerű megvalósulásának időpontja alapján kell meghatározni, és arra is, amely az Áfa tv. 58. §-a alapján az ellenérték esedékességének időpontja alapján határozandó meg.)

Az olyan számláról, amelyben nincs áthárított adó feltüntetve – mert az ügylet adómentes vagy ún. belföldi fordított adózás alá tartozik, illetve az Áfa tv. területi hatályán kívüli – nem kell a bevallásban adatot közölni.

2. Vevői minőségben teljesítendő kötelezettség

Az adóalanynak vevői minőségében is keletkezik nyilatkozattételi kötelezettsége a befogadott számláiról, mégpedig – a feltételektől függően – számlánkénti ún. tételes adatokat kell közölnie és/vagy ún. összevont adatokról kell nyilatkoznia.

2.1. Számlánkénti, azaz tételes nyilatkozattételi kötelezettség

Az adóalanynak az olyan termékbeszerzéséről, szolgáltatás-igénybevételéről befogadott számláiról, amelyekben

• a rá áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot,
• azon időszakról benyújtott adóbevallásában, amelyben az ügylet teljesítését (vagy az előleg megfizetését) tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol,

számlánként nyilatkozni kell

• az értékesítő, szolgáltatásnyújtó adóalany (ideértve az evaalanyt is) adószámának, ha csoportos adóalany tagja, az eladó csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről,
• a számla sorszámáról,
• a teljesítés időpontjáról (ennek hiányában a számla kibocsátásának keltéről),
• a nevére szóló számlában feltüntetett adóalapról és áthárított áfa összegéről.

Az adóalanynak az olyan befogadott számlájáról kell – az előzőekből következően – tételesen adatot közölni, amelyben van áthárított adó, annak összege eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot, az áthárított adó levonható, és az adóalany az áthárított adót vagy annak egy részét a bevallásban levonható adóként szerepeltette.
A vevői minőségben teljesített nyilatkozatban a 2 milliós áfatartalmat elérő vagy meghaladó számla adatait kell közölni, és abban a bevallásban kell szerepeltetni, amelyben a számlára levonási jogot alapoztak bármilyen – akár 2 millió alatti – összegben. (Ismeretes, hogy a levonási jog akkor keletkezik, amikor a fizetendő adót meg kell állapítani, azaz főszabály szerint a teljesítéskor, de elévülési időn belül bármely későbbi elszámolási időszakban gyakorolható.)

A számlakibocsátás kelte a levonási jog keletkezését nem befolyásolja, és a levonási jog gyakorlását is csak annyiban, hogy számla mint tárgyi feltétel nélkül az egyáltalán nem gyakorolható. Azonban, ha rendelkezésre áll, az legkorábban a teljesítés időpontját magában foglaló időszakról benyújtott bevallásban érvényesíthető – akár önellenőrzéssel is –, illetve elévülési időn belül bármely későbbi bevallásban elszámolható.

Példa Ha egy adóalanyra a 2013. január 14-ei alapanyag beszerzéséről szóló számlában áthárított áfa összege 2,7 millió forint, amely levonható adót az adóalany a január hónapról február 20-ig benyújtott bevallásában szerepelteti, akkor a számla adatait is a január hónapról benyújtott bevallásban kell közölnie. Ha az adóalany az említett beszerzése levonható adóját nem a januári, hanem a februári bevallásában érvényesíti, akkor a számla adatait is a februárról benyújtott bevallásban kell szerepeltetnie. Ha az előző példabeli beszerzés személygépkocsi volt, melyet az adóalany cégautóként használ, ezért az áfa nem levonható, akkor a számláról nem kell a nyilatkozatban adatot közölni. Amennyiben a példabeli beszerzés levonható adóját az adóalany arányosítással állapítja meg, és a 2,7 millió forint áthárított adóból csak 1,5 millió forint a levonható adó, a számláról akkor is kell adatot közölni, és a nyilatkozatban a 2,7 millió forint áthárított adót kell szerepeltetni. Abban az esetben is adatot kell közölni a befogadott számláról, ha a teljesítés időpontja 2013. január 1-je előtti, de a levonási jogot 2013-ban érvényesíti az adóalany. Példa 2012. november 7-én vásárolt termék árában áthárított és levonható áfa 3 millió forint, a ha a levonási jog keletkezésének időpontja november 7-e, de azt az adóalany a 2013. január hónapról beadott bevallásában számolja el levonható adóként, akkor a számlát szerepeltetnie kell a nyilatkozatában.

2.2. Összevont nyilatkozattételi kötelezettség

Vevői minőségében az adóalanyt a számlák összevont adóadatáról is nyilatkozattételi kötelezettség terheli. Mégpedig akkor, ha az áfa alanya

• ugyanabban az adómegállapítási időszakban
• ugyanazon eladó, termékértékesítő, szolgáltatásnyújtó (ideértve az evaalanyt is) által kibocsátott számlában áthárított adó tekintetében
• gyakorol összesen 2 millió forintot elérő vagy meghaladó összegben levonási jogot, akkor az

erről az időszakról benyújtott bevallásban nyilatkozik

• az értékesítő, szolgáltatásnyújtó adószámának, csoportos adóalany tagja esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről és
• az ezen számlákban feltüntetett áthárított adó összegéről.

Az előzőekből következően a nyilatkozattételi kötelezettség feltételének teljesülése vizsgálata során

• a tételes, számlánkénti adatszolgáltatás esetén a számlában szereplő áthárított adó összege vizsgálandó, hogy ez eléri vagy meghaladja-e a 2 millió forintot, és az adatok között a számlában szereplő áfa összegét kell feltüntetni;
• az összevont adatszolgáltatás esetén a levont áfa összege a mérvadó, hogy az eléri-e a 2 millió forintot. Amennyiben a levont áfa eléri vagy meghaladja ezt az összeget, ekkor az összevont adat közlésére rendszeresített rovatot [1365M lap 06. sor d) oszlop] kell kitölteni, abban azonban nem a levont áfát, hanem a számlákban szereplő áthárított adó együttes összegét kell feltüntetni.

A 2013-as áfaváltozások és ezek gyakorlati alkalmazása
A CompLex kiadó Rodin felnőttképzési üzletágának konferenciáján különös figyelmet fordítanak két témára: a pénzforgalmi áfára és a belföldi összesítő jelentésre. A szervezők célja az elmélet bemutatása mellett a gyakorlati kérdések megvitatása és a sok változás kapcsán felmerülő bizonytalanság eloszlatása. A konferenciát február 26-án tartják, további részleteket itt talál.

Példák az összevont nyilatkozattételi kötelezettség eseteire

1. Az adóalanynak 2013. január hónapban „A” Kft.-től volt egy 2 millió forint áfatartalmú beszerzése, és volt egy 500 ezer forint áfatartalmú beszerzése, mely beszerzések áfáját levonható adóként számolhatta el, és el is számolta.

Minthogy ez az eset is megfelel az Art. vonatkozó szabálya, a 31/B. § (3) bekezdése feltételének, azaz az adóalany ugyanazon eladó által kibocsátott számlában szereplő adó tekintetében gyakorolt összesen 2,5 millió forint összegben levonási jogot, így az összevont nyilatkozattételi kötelezettséget is teljesítenie kell.

A 2 millió forint áfatartalmú számlát a 1365-ös áfabevallás tételes adatszolgáltatásra rendszeresített (a 1365M-02) lapján, az 500 ezer forintot pedig az összevont nyilatkozattételre rendszeresített rovatban [amely a 1365M lap 06. d) sora] kell feltüntetni. Ez utóbbi rovatban abban az esetben lehet 2 millió forint alatti összeg, ha ugyanazon partneri adószámon (a 1365M lap 04. sorában) tételes adat szerepel.

2. Az előző, 1. példabeli adóalany a levonható adó összegét arányosítással állapítja meg, az áthárított adó 70%-át vonhatja le. Az összes áthárított áfa 2,5 millió forint, a levont áfa 1,75 millió forint, így az adóalanynak az összevont nyilatkozattételi kötelezettséget nem kell teljesítenie, a 2 millió forint áfatartalmú számlát azonban a 1365M-01 lapon és 1365M lap 04. sorában szerepeltetnie kell.

3. Ha az 1. példabeli adóalany az áthárított áfa 80%-át vonhatja le, így 2 millió forint levonható adót számol el január hónapban, akkor a tételes adatszolgáltatás mellett az összevont nyilatkozattételi kötelezettséget is teljesítenie kell a 1365M lap 06. sor d) oszlopában 500 ezer forintot feltüntetve.

4. Az adóalanynak „B” Kft.-től január hónapban három 1 millió forint áfatartalmú beszerzési számlája van, mely áfaösszegeket levonható adóként elszámolta. Ebben az esetben a 1365M lap 06. sora d) oszlopában 3 millió forintot kell szerepeltetnie.

5. A 4. példabeli adóalany a levonható adót arányosítással állapítja meg, az áthárított adó 70%-át, így 2,1 millió forintot vonhat le. Az összevont nyilatkozattételi kötelezettséget teljesítenie kell: a 1365M lap 06. sor d) oszlopában 3 millió forintot kell feltüntetnie.

6. A 4. példabeli adóalany az áthárított áfa 60%-át vonhatja le, így 1,8 millió forintot érvényesít levonható adóként. Ebben az esetben ezen számlák tekintetében az összevont nyilatkozattételi kötelezettség nem vonatkozik rá.

Az áfaalanyoknak az összesítő jelentéstételi kötelezettség teljesítése során minden bevallási kötelezettség alkalmával (havonta, negyedévente vagy évente, attól függően, hogy milyen gyakorisággal kötelesek áfabevallás benyújtására) vizsgálniuk kell a kimenő és bejövő számláik adatait, valamint az ugyanazon számlakibocsátótól származó beszerzéseik tekintetében érvényesített levonható adó összegét. Tehát előfordulhat, hogy egyik bevallási időszakban kell adatot közölni a bevallásban, a következő időszakban pedig – ha abban az időszakban a feltételek nem teljesülnek – nem.

Sike Olga cikke teljes terjedelmében az Áfa-kalauz 2013/2-es számában lesz elolvasható. Lapunk a cikk második részét pénteken közli.

---