Megbízólevél átadása adóellenőrzésnél
Ismertetjük a jogszabályi hátteret és bemutatunk egy érdekes jogesetet.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az EU feltételes adómegállapításokról szóló határozatok bekérésével/megosztásával törekszik tiltott állami támogatások felderítésére, illetőleg az átláthatóság növelésére.
Az EB júniusban 15 EU Tagállamnak – köztük Magyarországnak – küldött értesítést, amelyben az adóügyekben kompetens hatóság(ok) által kiadott, feltételes adómegállapításokról szóló határozatokat kérte be.
Az EB célja hogy megvizsgálja, vajon a tagállamok nyújtottak-e tiltott állami támogatásokat ilyen jellegű határozatok meghozatalával. A 2010-től 2013-ig tartó időszak tekintetében kérte be az EB azokat a határozatokat, amelyekben az érintett társaságok társasági adója (tao) vagy azzal kapcsolatos kérelmek kerültek jóváhagyásra.
A 15 állam: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Magyarország, Olaszország, Litvánia, Portugália, Románia, Szlovákia, Spanyolország és Svédország.
Az EB korábban már kért be információt Ciprustól, Írországtól, Luxemburgtól, Máltától, Hollandiától és az Egyesült Királyságtól, valamint Észtországtól és Lengyelországtól is, az utóbbi két állam azonban titoktartásra hivatkozva nem tett eleget a kérésnek.
Jelenleg öt olyan eljárás van folyamatban, amelyek esetében felmerült az EB-nél a tiltott állami támogatás gyanúja: Apple (Írország), Starbucks (Hollandia), Fiat (Luxemburg), Amazon (Luxemburg), „excess profit” rulingok (Belgium).
Az EB fenti intézkedése párhuzamosan fut egy másik, korábban bejelentett folyamattal, amely az EB társasági adó (tao) kikerülés és a káros adóverseny elleni ambiciózus tervének része. Az egyes tagállamoknak nincsen rálátása arra, hogy a többi tagállamban milyen feltételes adómegállapítási határozatokat bocsátanak ki az adózók részére, ezt pedig könnyen ki lehet használni az adóalapok manipulására.
Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
|
A tagállamok számára ezért ezentúl automatikus információcserét írnának elő a feltételes adómegállapításokkal – beleértve a transzferárral kapcsolatos előzetes ármegállapításokkal (APA) – kapcsolatban. A nemzeti adóhatóságoknak háromhavonta rövid jelentésben kellene tájékoztatniuk az összes többi tagállamot a jelentést küldő tagállamban kibocsátott valamennyi, határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítási határozatról. A tagállamoknak ezt követően lehetőségük lesz részletesebb információkat kérni egy-egy konkrét megállapításról.
Az EB átláthatósági intézkedése továbbá az alábbi pontokat tartalmazza:
Időzítés tekintetében a tagállamoknak még 2015-ben megállapodásra kell jutniuk a feltételes adómegállapítások 3 havonta történő automatikus megosztásról szóló javaslatról, hogy a jogszabály 2016. január 1-én hatályba léphessen. Mivel 2014 decemberében az Európai Tanács szólította fel a Bizottságot e javaslat kidolgozására, várhatóan teljes körű lesz a megállapodás mihamarabbi elérése iránti politikai elkötelezettség.
Végezetül egy magyar vonatkozás
Az EB tiltott állami támogatás elleni megújult offenzíváját tükrözheti a magyar reklámadóval kapcsolatos márciusi álláspontja is, amely meglehetősen váratlan fordulattal tiltott állami támogatásnak minősítette a reklámadót annak árbevételre alkalmazott adókulcsok progresszív jellege és az adósávok meghatározásának módja miatt.
A bejegyzés szerzője Fajcsák Gábor, az RSM DTM Hungary adómenedzsere. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.
Ismertetjük a jogszabályi hátteret és bemutatunk egy érdekes jogesetet.
Az uniós áfarendszerben az előzetesen felszámított adó levonásának joga feltétlen, teljes és azonnali. Ennek azonban számos korlátja van, illetve, ha a levonható adó összegét érintő változás történik, akkor az eredeti adólevonás módosítása is szükséges lehet. Az Áfa kalauz cikkének célja, hogy az adólevonások korrekciójára vonatkozó uniós szabályok értelmezéséhez nyújtson támpontokat az olvasó számára a vonatkozó ítélkezési gyakorlat tükrében. A közösségi szabályozás rövid ismertetését követően az európai bírósági esetjogban megjelenő alapelveket mutatjuk be, majd a meghatározó jelentőségű döntéseket járjuk körbe, a témában született legfrissebb ítéletekre fókuszálva.
Egyre elterjedtebb munkavállalói javadalmazási forma hazánkban is az értékpapír-juttatás, aminek egy változata a külföldi anyavállalatok részvényjuttatási programjából származó jövedelem biztosítása. Ezek a juttatási programok a multinacionális vállalatok körében igen népszerűek, mert kiválóan alkalmasak nemcsak a munkavállalók hosszú távú lojalitásának ösztönzésére, hanem üzleti szemléletének erősítésére is. Ugyanakkor érdemes körültekintően figyelni az ezen jövedelmekre vonatkozó adókötelezettségekre is, mert egy ellenőrzés során adódhatnak olyan hibák, amik bírságot vonhatnak magukkal.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!