Elszámolt a NAV 2011-gyel

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tavaly a vállalkozások nettó árbevétele a válság előtti szintre növekedett, míg szja-t 147 ezerrel kevesebben fizették. A legmagasabb fizetésből származó jövedelem 1 milliárd volt, osztalékból pedig 7,2 milliárdot kaszált valaki. A legmagasabb átlagjövedelmet a fővárosban állapították meg, míg ennek csaknem a fele volt a legalacsonyabb Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében – a NAV értékelte a 2011-es adóbevételeket.

Míg a közgazdászok és politikusok legtöbbször a gazdaságnak csak a jövőbeni lehetséges számairól vitatkoznak, addig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2011-es adatai a tényleges adatokkal szolgál a gazdaság állapotáról – kezdte bevezetőjében Varga Árpád, a NAV elnökhelyettese keddi sajtótájékoztatóját.

Az adóhatósághoz beérkezett adatok alapján az igazgatóhelyettes kiemelte, hogy a vállalkozások értékesítésének nettó árbevétele tavaly 71 372 milliárd forintot tett ki, amely a 2009-es ás a 2010-es gyengébb évek után gyakorlatilag a válság előtti 2008-as szintre emelkedett, amikor is ez az árbevétel 71 252 milliárd volt.

Mind a belföldi értékesítés, mind az export bevételei a mikrovállalkozásoknál nőtt a legnagyobb mértékben, nettó árbevétel dinamikája mégis a nagyvállalkozásoknál volt a legmagasabb, köszönhetően annak, hogy az exportbevételek súlya náluk a legnagyobb, így ezen bevételek megugrása elsősorban nekik kedvezett.

A nyereséges vállalkozások száma 1,8 százalékkal, az általuk kimutatott nyereség 17 százalékkal növekedett. A veszteséges társaságok száma 0,5 százalékkal, veszteségük 42,3 százalékkal emelkedett. A nulla eredményt elérő vállalkozások száma csökkent.

MEGJELENT – dr. Szakács Imre: Számvitel A-tól Z-ig – 10. bővített, átdolgozott kiadás A Számvitel A-tól Z-ig tizedik kiadását az olvasók visszajelzései alapján dolgozta át a Complex Kiadó A kiadvány a számviteli törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok alapján mutatja be a számvitel lényegét, összefüggéseit és alapvető tudnivalóit – részletes magyarázatokkal és példákkal. A Kiadvány a Complex Kiadó webshpojában megvásárolható.

A pozitív adóalap 12,8 százalékos növekedése ellenére a számított adó összege mérséklődött. Ennek oka a 10 százalékos kedvezményes adókulcs alkalmazásának lehetősége.

Az adókötelezettség 17,9 százalékos csökkenésében a legnagyobb szerepet az adókedvezmények jelentős megugrása játszotta, melyek összege 50,9 milliárd forinttal nőtt 2010-hez képest.

A kedvezmények nagy részét, 71 milliárd forintot a beruházási kedvezmények tették ki, melyeket utoljára 2011-ben lehetett igénybe venni A 2011-től igénybe vehető látvány-csapatsport támogatás kedvezményét már az első évben 26 milliárd forint értékben tüntették fel a bevallásokban.

159 ezer forint volt az átlagjövedelem

Összesen 4 495 ezer magánszemélyre vonatkozó bevallást dolgozott fel a NAV, 40 ezer darabos emelkedéssel már az összes bevallás 80 százalékát az önbevallások alkották, melyen belül az újonnan bevezetett adónyilatkozatok száma 15 ezer darabot tett ki.

10 ezerrel kevesebben éltek az egyszerűsített bevallás lehetőségével, és munkáltatóval elszámolók száma is 36 ezer fővel apadt egy év alatt.

Az összevont jövedelmek szintje az adóterhet nem viselő járandóságok adómentesség tétele miatt 4,3 százalékkal csökkent. Ezen jövedelmek nélkül számítva 4,5 százalékos emelkedés következett be. A munkaviszonyból származó bérjövedelem növekedése 4,1 százalékos volt. 2011-ben 3,8 millió fő rendelkezett munkaviszonyból származó bérjövedelemmel, melynek átlagos összege éves szinten személyenként 1,903 millió forint, míg havi szinten 159 ezer forint volt.

180,2 milliárd forint családi kedvezmény maradt az adózóknál

Családi kedvezmény címén 2011-ben összesen 1,017,1 millióan, azaz az összevont jövedelmet realizáló magánszemélyek 23,7 százaléka csökkentette adóalapját. Az átlagosan személyenként igénybe vett kedvezmény 1,107 millió forint volt, és így az összes csökkentő tétel 1126 milliárd forintot tett ki. A 16 százalékos adómértékkel számítva ez 180,2 milliárd forint adókedvezményt jelent, ami a gyermekvállalás elismert költségeként a családoknál maradt.

Az Államadósság Elleni Alapba történő befizetés utáni kedvezménnyel 400 fő összesen 300 millió forint erejéig élt.

147 ezerrel kevesebben fizettek szja-t

Adójóváírást az előző évinél 165 ezerrel kevesebb magánszemély vett igénybe, a fajlagos összeg 140 ezer forintról 109 ezer forintra, és az összes kedvezmény 484,1 milliárd forintról 360,4 milliárd forintra csökkent.

5,5 milliárd forinttal csökkent az elszámolt lakáshitel kedvezmény összege, és 2,7 milliárd forinttal csökkentek az önkéntes pénztári rendelkezések. 532 ezerről 763 ezerre nőtt azon magánszemélyek száma, akik nem számoltak el egyetlen kedvezményt sem.

147 ezer fővel – 3 343 ezer főre – csökkent az adó fizetésére kötelezettek száma. Az országos szintre számított átlagos adóteher 13,7 százalékos volt 2011-ben, mely 2,5 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző évi.

A havi összevont országos átlagjövedelem 155 761 forint volt egy főre levetítve, amelyen belül a legmagasabb a fővárosban volt 214 353 forinttal, míg a legalacsonyabb Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében 118 443 forinttal.

Másfélszeres növekedés a külön adózó jövedelmeknél

A 2011. évre bevallott külön adózó jövedelmek összege a 2010. évihez képest több mint másfélszeresére, 399 milliárd forintról 551,7 milliárd forintra emelkedett. Az átlagos adóterhelés 25,2 százalékról 17,4 százalékra csökkent.

Kikerült a forrásadós jövedelmek közül az ingatlan bérbeadásból képződött jövedelem, mely 61,6 milliárd forintos csökkenést okozott.

Több mint másfélszeresére emelkedett az árfolyamnyereségből, valamint kamatból származó jövedelmek és a vállalkozásból kivont jövedelem szintje, de ingatlan átruházásból is 14,3 százalékkal magasabb jövedelemről adtak számot a magánszemélyek, mint előző évben.

Az osztalékok megduplázódtak, mely következtében az összes forrásadós jövedelem közel 70 százalékát alkották. Az adóterhelés mérséklődése ellenére az osztalékok
utáni adó 13,8 milliárd forintos növekménnyel 60,3 milliárd forintot tett ki 2011-ben. Az összes forrásadós jövedelem 3,6 százaléka származott külföldről.

Fizetésből 1 milliárd volt a topjövedelem, osztalékból 7,2 milliárd

Összevont adóalapot terhelő kedvezményekkel csökkentett adó összege 1097 milliárd forint, mely összeg közel ötödével kevesebb az előző évinél, ezzel párhuzamosan a forrásadós jövedelmeket terhelő adó a 2010. évi 100,6 milliárd forintról 96,1 milliárd forintra esett vissza, mely 4,5 százalékos csökkenésnek felel meg.

A fentieknek megfelelően az összes adókötelezettség a jogszabályváltozások és a jövedelmi viszonyok változásának hatására 270,1 milliárd forinttal 1194,2 milliárd forintra csökkent.

A 2011. évben realizált legnagyobb összevont jövedelem 1 milliárd forintot tett ki, mely 400 millió forinttal kevesebb, mint az előző évi. Ez szinte teljes összegben munkaviszonyból származó bérjövedelemből származott.

A 2011. évi legnagyobb forrásadós jövedelem azonban 7,2 milliárd forintos értékével több mint négyszerese a 2010-ben kimutatott legmagasabb 1,7 milliárd forintos jövedelemnek. Ezt osztalékból érte el az érintett adózó.

Az Adó Online kérdésére Varga Árpád elmondta, hogy a top 100 jövedelem 2011-ben az összes adófizető arányában 0,3 százalékot jelent, míg a forrásadós jövedelem esetében már jóval magasabb 13,7 százalékot tesz ki.

5,4 milliárddal csökkent az evás árbevétel

A 2011. év végén működő evás adóalanyok száma nem sokkal haladta meg a 90 ezret. A működő társas vállalkozások súlya tovább nőtt, a záró állományon belüli részarányuk 2011-ben már 60,3 százalék volt Az 561 és fél milliárdnyi összesített árbevétel 5,4 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.
A realizált bevételek egyéni és társas vállalkozások közötti megoszlása a bázishoz közelállóan 29,71 százalék.

A felajánlható 1+1 százaléknak csak a felét adták oda az adózók

2011-ben 30 918 civil kedvezményezett , 31 technikai számmal rendelkező egyház, 58 technikai számmal rendelkező szervezet és egy kiemelt költségvetési előirányzat, a Nemzeti Tehetség Program között oszlott el a felajánlott 1+1 százalék.

Tavaly a 4,5 millió adózóból csak 3,2 millió magánszemély nyilatkozhatott volna 0,- forintnál magasabb összegről, mely a fenti adózók 72 százaléka. Az érintett 3,2 millió adózó összesen 21,94 milliárd forintról rendelkezhetett volna. A 3 180 millió érvényes rendelkező nyilatkozatot 1,835 millió magánszemély nyújtotta be. Az érvényes nyilatkozatokban felajánlott összeg eléri a 12,45 milliárd forintot, amely a 21,94 milliárd forint összegű elvi keret 56,7 százalékát teszi ki.

---