Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Gyakran előforduló állapot, hogy valamely magánszemély vagy gazdasági társaság nem tudja megfizetni határidőre az esedékes adóját és ezért végrehajtható hátraléka keletkezik. Mit tehet ebben a helyzetben, van lehetősége arra, hogy méltányosság gyakorlását kérje az adóhatóságtól? Milyen feltételekkel engedélyezik a tartozás átütemezését vagy esetleges mérséklését? Hogyan kerülhető el a végrehajtás? A BDO Magyarország cikksorozata előző részében az adótartozás mérséklésének, illetőleg elengedésének lehetőségeit elemezte, a jelen részben pedig a fizetési könnyítés (részletfizetés vagy fizetési halasztás) kérdéskörét vesszük górcső alá.
Az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) közös név alatt – fizetési könnyítés – szabályozza a részletfizetés és a fizetési halasztás jogintézményét, és nem fogalmaz meg eltérő szabályokat a két fizetési kedvezményre.
Milyen tartozások esetén kerülhet sor a fizetési halasztás vagy a részletfizetés engedélyezésére?
Ahogyan cikksorozatunk első részében bemutattuk, míg magánszemély esetén a bírságon és a pótlékon felül a tőketartozás is mérsékelhető vagy elengedhető, addig jogi személy vagy egyéb szervezet esetében kizárólag a szankciós jellegű tartozás, vagyis a bírság és a pótlék elengedésére vagy mérséklésére van mód. A tartozás mérséklésével vagy elengedésével ellentétben a fizetési könnyítés engedélyezése nem tesz különbséget aszerint, hogy magánszemély vagy jogi személy, egyéb szervezet a kérelmező adós. Ennek megfelelően a tőketartozásra nemcsak a magánszemélyek, hanem a jogi személyek, egyéb szervezetek is kérhetnek részletfizetést vagy fizetési halasztást.
Vannak ugyanakkor ”tabu” tartozások és adónemek, amelyekre nem engedélyezhető sem részletfizetés, sem fizetési halasztás. Melyek ezek a tartozások?
a magánszemélyek jövedelemadójának előlege és a levont jövedelemadó;
a beszedett helyi adó (idegenforgalmi adó, amely az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozik);
a magánszemélytől levont járulékok.
A jogalkotó szándéka világos: ha levonásra került a magánszemély jövedelméből a személyi jövedelemadó előlege és a járulékok, akkor azt be kell fizetni a költségvetésbe, arra fizetési könnyítés nem adható.
Milyen körülmények esetén kerülhet sor a magánszemély tartozásának mérséklésére vagy elengedésére?
Fizetési könnyítés (részletfizetés vagy fizetési halasztás) az alábbi feltételek fennállása esetén adható:
ha a fizetési nehézség, amely miatt az adótartozást nem tudják megfizetni, a kérelmezőnek nem róható fel, vagy a fizetési nehézség elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, és
a fizetési nehézség átmeneti jellegű, tehát a tartozás későbbi megfizetése valószínűsíthető.
Fontos (negatív) feltétel tehát, hogy fennálljon olyan fizetési nehézség, amely következtében a tartozást azonnal vagy egy összegben nem lehet megfizetni. A szabályból egyértelmű, hogy ha a tartozást nehézség nélkül meg lehet fizetni egy összegben vagy azonnal, akkor a fizetési könnyítés engedélyezésének feltételei nem állhatnak fenn, hiszen nincs fizetési nehézség, amely akadályozná a tartozás megfizetését. Amennyiben a fizetési nehézség nem átmeneti jellegű, hanem tartós, a fizetési könnyítés szintén nem engedélyezhető, mert a tartozás jövőbeni megfizetése nem biztosított. Ebben az esetben azonban – a feltételek teljesülése esetén – a tartozás mérséklése vagy elengedése engedélyezhető lehet.
A kérelem elbírálása során az adóhatóság figyelembe veszi a fizetési nehézség kialakulásának okát és körülményeit (mennyiben róható fel az adósnak a fizetési nehézség és mennyiben járt el úgy, hogy elkerülje azt), illetve megvizsgálja az adós magánszemély esetén a közös háztartásban élő közeli hozzátartozói jövedelmi, vagyoni, szociális helyzetét annak megállapítása végett, hogy a tartozást a jövőben egy összegben vagy akár részletekben is biztosan meg tudja fizetni. A bevételeket meghaladó kiadások esetében a tartozás jövőbeni megfizetése nem biztosított, mert a fizetési nehézség nem átmeneti jellegű. Ugyanakkor, ha előre nem várható kiadások okozzák a fizetési nehézséget – pl. egy közeli hozzátartozó halála és a vele járó nem várt kiadások – akkor a fizetési nehézség átmenetisége megállapítható.
A fenti feltételek fennállása mellett, magánszemély adós esetén abban az esetben is engedélyezhető a fizetési könnyítés, ha a fizetési nehézség az adósnak felróható ugyan, vagy a fizetési nehézség elkerülése érdekében nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, de igazolható vagy valószínűsíthető, hogy a tartozás azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel, aránytalanul súlyos megterhelést jelentene.
A fizetési könnyítést az adóhatóság feltételekhez kötötten is engedélyezheti. Ilyen feltétel lehet pl., hogy a fizetési könnyítés időtartama alatt esedékessé váló adókötelezettségeit az adós határidőre teljesítse; az adós adjon megfelelő biztosítékot a tartozás jövőbeni megfizetésére (pl. zálogjog, kezesség); csak a tartozás egy részére engedélyezik a fizetési könnyítést a fennmaradó részt egy összegben egy meghatározott határidőig fizessék meg, stb.
A fizetési könnyítés általában pótlékköteles, de a pótlék kiszabása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető.
Automatikusan jár-e a fizetési könnyítés?
Az előzőek alapján a fizetési könnyítés engedélyezése nem automatikus, arra csak a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén van lehetősége az adóhatóságnak.
Mindezektől eltérően mind az Art, mind az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény tartalmaz olyan rendelkezéseket, amikor a fizetési könnyítés ugyan kérelemre, de a feltételek fennállásának vizsgálata nélkül is engedélyezhető. Melyek ezek az esetek?
A vállalkozói tevékenységet nem folytató és általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély a személyi jövedelemadó bevallásában nyilatkozhat úgy, hogy a bevallott, 150.000 forintot meg nem haladó személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségét pótlékmentes részletfizetés keretében, az esedékességtől számított legfeljebb 6 hónapon keresztül, havonként egyenlő részletekben teljesíti. Az első részlet ebben az esetben az személyi jövedelemadó kötelezettség Art-ban meghatározott napja, tehát május 20-a. A nyilatkozatot a személyi jövedelemadó bevallásban kell megtenni a bevallás benyújtásának határidejéig, azaz május 20-ig. Amennyiben a magánszemély késve, például május 31-én nyújtja be a bevallását, nem élhet az automatikus részletfizetés lehetőségével. Ha az esedékes részletet a magánszemély nem fizeti meg, a kedvezmény érvényét veszti és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ebben az esetben a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékességtől számítva az adóhatóság késedelmi pótlékot számít fel.
A magánszemély vagyonszerző első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az állami adóhatóság a vagyonszerző kérelmére, legfeljebb 12 havi pótlékmentes azonos összegű részletfizetést engedélyez. Ha a vagyonszerző az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ebben az esetben a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékességtől számítva az adóhatóság késedelmi pótlékot számít fel.
Előterjeszthető-e egyszerre többféle fizetési kedvezmény iránti kérelem?
Természetesen nincs akadálya, hogy az adós ún. vegyes kérelmet terjesszen elő, például a január 20-i tartozás megfizetését augusztus 20-tól (fizetési halasztás) 12 havi részletben (részletfizetés) kérje engedélyezni. Annak sincs akadálya, hogy ugyanarra a tartozásra egyszerre többféle fizetési kedvezményt kérjen. Pl. elengedést, ha annak feltételei nem teljesülnek, akkor meghatározott mértékű mérséklést, ha ennek sem állnak fenn a feltételei, akkor pedig részletfizetést. Nemcsak benyújtható a kérelem vegyes kérelemként, hanem célszerű is így benyújtani, mivel az adóhatóság a kérelemben foglaltakhoz kötve van, attól nem térhet el. Így, ha pl. a tartozás mérséklésének nem állnak fenn a feltételei, de a részletfizetésnek igen, az adóhatóság nem engedélyezheti hivatalból a részletfizetést, csak ha az adós azt is kérelmezte.
A cikk szerzője dr. Petrányi Gábor, a BDO Magyarország senior tanácsadója és Siegler Zsófia tax partner. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.
