Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Gyakran előforduló állapot, hogy valamely magánszemély vagy gazdasági társaság nem tudja megfizetni határidőre az esedékes adóját és ezért végrehajtható hátraléka keletkezik. Mit tehet ebben a helyzetben, van lehetősége arra, hogy méltányosság gyakorlását kérje az adóhatóságtól? Milyen feltételekkel engedélyezik a tartozás átütemezését vagy esetleges mérséklését? Hogyan kerülhető el a végrehajtás? A BDO Magyarország cikksorozata előző két részében az adótartozás mérséklésének, illetőleg elengedésének lehetőségeit elemeztük, valamint bemutattuk a fizetési könnyítési lehetőségeket (fizetési halasztás, részletfizetés).
Joggal merül fel a kérdés, hogyha az adós benyújtott ugyan fizetési kedvezmény iránti kérelmet, de azt még nem bírálta el jogerősen az adóhatóság, lefolytatható-e végrehajtási eljárás vele szemben arra való hivatkozással, hogy a kérelmet még nem bírálták el, a tartozás pedig egyébként fennálló és végrehajtható. Ugyancsak kérdéses, hogyha a kérelmezett fizetési halasztást vagy részletfizetést az adóhatóság engedélyezte, akkor várható-e a végrehajtó megjelenése és a végrehajtási eljárás lefolytatása.
A kérdésekre a választ az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) végrehajtási eljárás szünetelésére vonatkozó rendelkezései adják meg.
Folytatható-e végrehajtási eljárás a jogerősen még el nem bírált fizetési kedvezmény iránti kérelem esetén?
Főszabály szerint a végrehajtási eljárás szünetel, ha a fizetési halasztás, részletfizetés vagy az adótartozás mérséklésére vagy elengedésére irányuló kérelem tárgyában jogerős döntést még nem hoztak. Ennélfogva végrehajtási cselekmény addig nem foganatosítható, amíg az adós kérelmét jogerősen el nem bírálták. Így például abban az esetben sincs helye végrehajtási eljárásnak, ha az adós kérelmét az elsőfokú adóhatóság elutasította, de a határozattal szembeni fellebbezési határidő még nem telt le, vagy a határidőben benyújtott fellebbezést még nem bírálta el a másodfokú adóhatóság. A végrehajtás szünetelésének kezdő napja a kérelem benyújtását követő nap.
Ugyanakkor hangsúlyozandó, hogy a kérelem hatására ugyan szünetel a végrehajtási eljárás, de ez nem eredményezi a korábbi végrehajtási cselekmények annulálását. A korábbi időszakban problémás volt a bankszámlát megterhelő azonnali beszedési megbízás (inkasszó) kérdése. Az adóhatósági gyakorlat alapján, ha az adóhatóság a kérelem benyújtása előtt szabályszerűen inkasszót tett az adós bankszámlájára, akkor a bankszámla megterhelésével a végrehajtási cselekmény megtörtént, így azt nem kellett visszavonni a fizetési kedvezmény iránti kérelem miatt. Ennélfogva a kérelem benyújtását követően is jogszerűen emelhetett le az adóhatóság pénzt a bankszámláról, ha az inkasszóval még a kérelem benyújtását megelőzően terhelték meg az adós bankszámláját. A jogalkotó – felismerve a kérdés súlyát – 2013. január 1-től úgy rendelkezett,hogy ha az azonnali beszedési megbízást a végrehajtás szünetelésére okot adó körülményig (a fizetési kedvezmény iránti kérelem benyújtásáig) a pénzintézet nem teljesítette, azaz nem emelte le az adós bankszámlájáról a végrehajtás alatt lévő összeget a kérelem benyújtásáig, az adóhatóságnak az inkasszót haladéktalanul vissza kell vonnia. Amennyiben pedig a végrehajtás szünetelése alatt mégis leemelt a pénzintézet a bankszámláról és átutalta az adóhatóságnak, a leemelt összeget 8 napon belül vissza kell téríteni az adós részére az adóhatóságnak.
Van olyan eset, amikor mégis folytatható végrehajtási eljárás a jogerősen még el nem bírált fizetési kedvezmény iránti kérelem esetén?
A főszabálytól eltérően speciális esetekben mégis folytatható az adó-végrehajtási eljárás attól függetlenül, hogy az adósnak még elbírálás alatt áll a fizetési kedvezmény iránti kérelme. Az egyik ilyen eset, ha az adóhatóság ingó vagy ingatlan végrehajtást foganatosított és a lefoglalt vagyontárgyra már árverést, vagy pályázat útján történő értékesítést hirdetett meg és az adós csak ezt követően terjeszti elő a fizetési kedvezmény iránti kérelmét. Ebben az esetben az árverés vagy a pályázat útján történő értékesítés szabályszerűen megtartható.
Szintén folytatható a végrehajtási eljárás a fizetési kedvezmény iránti kérelem előterjesztése esetén abban az esetben is, ha az adós korábban már nyújtott be hasonló tárgyú kérelmet, amelyet az adóhatóság már jogerősen elbírált; vagy a korábbi kérelmet az adós utóbb visszavonta; vagy az adóhatóság a korábbi eljárást jogerős végzéssel megszüntette (például arra való tekintettel, hogy az adós nem tett eleget az együttműködési kötelezettségének, nem pótolta a hiányzó iratokat). A szabályozás indoka világos, ne lehessen folyamatos eredménytelen kérelmekkel, vagy az adós együtt nem működésével a végrehajtási eljárást elkerülni vagy megnehezíteni.
Úgyszintén folytatható a végrehajtási eljárás az előterjesztett, de jogerősen még el nem bírált fizetési kedvezmény iránti kérelem esetén akkor is, ha a fizetési könnyítés engedélyezését vagy a tartozás elengedését, mérséklését törvény kizárja. Így például nem szünetel a végrehajtási eljárás, ha a nem magánszemély adós az áfa tartozásának mérséklését kérte, mert törvényileg a jogi személy vagy egyéb szervezet részére kizárólag az adóbírság vagy a késedelmi pótlék mérsékelhető vagy engedhető el, a tőketartozás nem. Szintén nem eredményezi a végrehajtási eljárás szünetelését, ha az adós például 12 havi részletfizetés engedélyezését kéri a fennálló munkavállalóktól levont személyi jövedelemadó-előleg és társadalombiztosítási járulék tartozásának megfizetésére, mert az Art. kizárja ezen adónemek tekintetében a fizetési könnyítés engedélyezését.
Folytatható-e végrehajtási eljárás, ha az adós részére az adóhatóság részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezett?
Szünetel a végrehajtási eljárás, ha az adóhatóság az adós részére részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezett. A szünetelés mindaddig fennáll, amíg az adós a határozatban foglaltaknak maradéktalanul eleget tesz. Így pl. ha a részletfizetés feltétele a folyó adókötelezettségek teljesítése (az esetek döntő többségében ez feltétele a fizetési könnyítés engedélyezésének) és a részleteket ugyan határidőre fizeti az adós, de emellett a folyó kötelezettségeit nem teljesíti, a részletfizetés elvész és a végrehajtás folytatható lesz.
Kérdéses még ugyanakkor, hogy mely naptól áll be a végrehajtás szünetelése. A kérdés első kérelem esetén nem releváns, hiszen a kérelem benyújtását követő naptól amúgy is szünetelt a végrehajtási eljárás, és ezt a szünetelést hosszabbítja meg az engedélyezett fizetési könnyítés.
A kérdés azonban döntő jelentőségű lehet, ha az adósnak már nem ez az első kérelme. Abban az esetben például, ha az első kérelemre indult eljárást az adóhatóság végzéssel jogerősen megszüntette (mert pl. az adós nem tett eleget hiánypótlási kötelezettségének, és a rendelkezésre álló adatok alapján az adóhatóság nem tudta a kérelmet elbírálni, ezért az eljárást meg kellett szüntetni), akkor az újabb kérelem benyújtása nem eredményezi a végrehajtás szünetelését. Ilyenformán a kérelem elbírálásának időszakában a végrehajtási eljárás folytatódott. Abban az esetben, ha az újabb kérelmet az adóhatóság elbírálta és helyt adott annak (tehát engedélyezte a fizetési könnyítést vagy az adó mérséklését/elengedését) méltánytalan lenne, ha a végrehajtás szünetelése csak az elsőfokú határozat jogerőre emelkedésétől állna be. szünetelne.
Gondoljunk bele abba az esetbe, ha az adóhatóság az adós második kérelmére törölte a fennálló mulasztási bírság tartozását, az adós a határozatot átvette pl. május 10-én, majd az adóhatóság május 15-én megjelenik nála és ingóvégrehajtást foganatosít akkor, amikor már a kezében van az elengedésről rendelkező határozat, azonban az még nem jogerős. Ezért rendelkezik úgy az Art. hogy a fizetési kedvezmény iránti kérelem adóhatósági elfogadása esetén az adóhatóság a döntés jogerőre emelkedéséig a kérelemmel érintett tartozás tekintetében végrehajtási cselekményt nem foganatosíthat.
Van-e hatása a tartozás elévülésére a végrehajtás szünetelésének?
A fentiek értelmében tehát szünetel a végrehajtás, ha az első fizetési kedvezmény iránti kérelmet még jogerősen nem bírálta el az adóhatóság, illetve, ha az adós részére fizetési könnyítést engedélyezett. Az Art. értelmében az elévülés nyugszik a végrehajtás szünetelésének ideje alatt. Mindez azt jelenti, hogy az elévülés idejébe nem számít bele a végrehajtás szünetelése, tehát az első kérelem elbírálásának ideje, illetve a fizetési könnyítés időtartama, amíg az adós a határozatban foglaltakat maradéktalanul teljesíti.
Ilyenformán szab gátat a jogalkotó annak, hogy egy esetlegesen elhúzódó kérelem-elbírálási időszak, vagy egy hosszabb időtartamú részletfizetés engedélyezése miatt a tartozás már a jövőben ne lehessen követelhető az adóstól az elévülésre hivatkozással, ha a kérelmet utóbb jogerősen elutasítják, vagy az adós nem teljesíti maradéktalanul a részletfizetést engedélyező határozatban előírtakat.
A cikk szerzője dr. Petrányi Gábor, a BDO Magyarország senior tanácsadója és Siegler Zsófia tax partner. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.
