Kisokos a munkába járás költségeinek megtérítéséről I.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A napi munkába járás költségeinek egy részét a munkáltató köteles megtéríteni, másik részét megtérítheti, ha belső szabályzata erről rendelkezik. A költségtérítés módjait, korlátait, tilalmait a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának írása ismerteti.

A munkavégzési kötelezettség teljesítéséhez a munkavállalónak rendszeresen el kell jutnia a lakóhelyéről munkahelyére. Az utazással kapcsolatban azonban több-kevesebb költsége merül fel, amelyek egy részét a munkáltató köteles megtéríteni, másik részét pedig megtérítheti, ha belső szabályzatában erről rendelkezett. A költségtérítés kizárólag azokat a munkavállalókat (próbaidős, határozott vagy határozatlan munkaviszonyú, teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatással bíró) illeti meg, a lakóhelye és a munkahelye nem azonos helységben van, vagy a munkavállaló a munkavégzés helyét - annak földrajzi elhelyezkedése miatt - sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni. A költségtérítés részletszabályait a 39/2010 (III.26.) Korm.rendelet írja elő. Az adómentesség feltételeit pedig a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szabályozza.

Napi munkába járás

A kormányrendelet értelmében napi munkába járás címén történik a költségtérítés akkor, ha a dolgozó naponta utazik a munkahelyére, illetve munkarendjétől függő gyakorisággal rendszeresen utazik oda és vissza. A munkába járás fogalmába beletartozik az átutazás céljából igénybe vett helyi tömegközlekedéssel történő utazás is. A Kormányrendelet a munkába járás költségeinek megtérítésére csak a munkavállaló munkában töltött napjainak vonatkozásában kötelezi a munkáltatót.

A költségtérítés korlátozása

A munkáltató belső szabályzatában korlátozhatja az utazási költségtérítés fizetését azon napok vonatkozásában, amikor a munkáltatónál munkavégzés nem történik (pl. szabadság, betegállomány, munkavégzés alóli felmentés stb.). Az utazási költségtérítés korlátozása havibérlet esetében nem szükségszerű. A bérlet teljes ára is kifizethető. Tömegközlekedési eszköz használatára jogosító utazási jegy árának kifizetése, ezeknek a napoknak a vonatkozásában adómentesen nem lehetséges. A munkába járással kapcsolatos utazási költségek megtérítésére való jogosultság az utolsó munkában töltött napon megszűnik.

A munkáltató térítési kötelezettsége

A 39/2010 II.26 Kormányrendelet 3.§ (2) bekezdés értelmében a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes áru, valamint utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett bérlet vagy menetjegy árának legalább 86 %-át bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében. A kötelezettség nem terjed ki a kedvezmény igénybevételére jogosító kártya árának megtérítésére, csak a kártya birtokában megvásárolt jegy (bérlet) árára. Munkáltatói döntés alapján ettől nagyobb – legfeljebb 100%-os mértékű – költségtérítés is adható adómentesen.

A korlátozás tilalma

A költségtérítés jogszabályi mértéke belső szabályzattal nem korlátozható, azonban napi egy utazástól több utazás költségének megtérítése sem követelhető. Eltérően ítélendő meg az az eset, ha a munkáltató a munkavállalót munkavégzés céljából visszarendeli.

Az igénybe vehető tömegközlekedési eszközök

  • belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztálya,
  • helyközi (távolsági) autóbuszjárat,
  • elővárosi busz,
  • HÉV,
  • menetrend szerint közlekedő hajó, kompon, vagy rév,
  • a Kormányrendelet 4.§-ában meghatározott feltételek megléte esetén egyéb gépjármű.

A Kormányrendeletben csak a közforgalmú vasút másodosztályú kocsijában történő utazás szerepel. Az utazás a gyorsvonat és az intercity-járat másodosztályon is történhet, azonban ezeken a járatokon az utazás csak pótjeggyel vehető igénybe. A munkáltató adómentesen megtérítheti – bár erre nem kötelezhető – a gyorsvonati pótjegy árát, sőt a térítés kiterjedhet az I. osztályú vagy az InterCity pótjegyre is.

A dolgozói nyilatkozatok

A költségtérítés elszámolása előtt a dolgozót nyilatkoztatni kell a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e. A költségtérítésre való jogosultsághoz a lakóhelyen életvitelszerűen kell tartózkodni. A lakcímbejelentés és az életvitelszerű tartózkodás nem ugyanazt jelenti. A munkáltató a nyilatkozott lakcím valódiságáról köteles meggyőződni.

A bérlet és az szja

Az Szja tv. 25. § (2) a) pontja a munkába járás költségtérítésének adómentességéhez tömegközlekedési eszköz igénybevétele esetén az utazási bérlettel/utazási jeggyel vagy a munkáltató nevére szóló számlával történő elszámolás kötelezettségét írja elő. Az Szja tv. nem zárja ki, de nem is teszi kötelezővé, hogy a munkáltató mindkettőt kérjen a dolgozótól. A munkáltató tehát megkövetelheti, hogy a munkavállaló az elszámoláshoz mind a bérletet/jegyet, mind a számlát adja át részére.

A bérlet és az áfa

Abban az esetben, ha a munkáltató az áfa teljes egészét vagy annak egy részét levonásába kívánja helyezni, akkor a bérlet, jegy mellett a munkáltató nevére szóló számla beszerzése is szükségessé válik. Amennyiben az utazási szolgáltatást a munkavállaló veszi igénybe, tehát a számla a munkavállaló nevére szól, akkor az áfát levonásba helyezni tilos.

Előfordulhat olyan eset is, amikor a munkáltató vásárolja meg a bérletet, de csak a kötelező mértékű költséget kívánja viselni. Ebben az esetben a bérlet árának 14%-át a munkavállaló részére ki kell számlázni. A munkavállaló részére kiszámlázott 14%-ra jutó áfa fizetendő adó lesz, viszont a bérlet teljes árát terhelő áfa előzetesen felszámított adóként viselkedik. Az általános forgalmi adó levonásba helyezése előtt meg kell győződni arról, hogy az utazási költség valóban a vállalkozás áfás tevékenységéhez kapcsolódik-e, azaz fennáll-e a levonási jog gyakorlásának tartalmi feltétele. 

MKVOK embléma

A cikk szerzője Sándorné Új Éva, okleveles adószakértő (GBA Consulting Kft.), a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ az Adó Online szakmai partnere. 

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • BKV

    A bérfejlesztés átlagos mértéke 15 százalék. Ebből 10 százalék alapbérfejlesztés, és 5 százalék bérfelzárkóztatás. 

  • csempészdohány

    Több mint 160 millió forint értékű csempészárut, borostyánkövet és cigarettát találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei egy ukrán rendszámú autóbuszban a záhonyi magyar-ukrán határátkelőhelyen - közölte az adóhatóság Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei adó- és vámigazgatóságának sajtóreferense pénteken.

  • munkanélküliség

    Az idei első negyedévben 4,5 százalék volt a munkanélküliség, a foglalkoztatottak száma pedig 106 ezerrel nőtt - közölte a KSH.

  • Fotó: shutterstock

    Az Európai Bizottság tagállami kezdeményezés alapján meglepő javaslatot terjesztett elő az áfacsalások elleni hatékonyabb fellépés érdekében az elmúlt év végén. Pozitív fogadtatás esetén az Áfairányelv egy újabb derogációs lehetőséggel bővülne, így a tagállamok ideiglenesen – 5 évre, azaz 2022. június 30-ig terjedő hatállyal – általános fordított adózást vezethetnének be önkéntes alapon.

  • pénztárgép

    Az 50 ezer forintos állami támogatáshoz keddig üzembe kell helyezni az online pénztárgépet a kötelezetteknek.