Kisokos a munkába járás költségeinek megtérítéséről I.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A napi munkába járás költségeinek egy részét a munkáltató köteles megtéríteni, másik részét megtérítheti, ha belső szabályzata erről rendelkezik. A költségtérítés módjait, korlátait, tilalmait a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának írása ismerteti.

A munkavégzési kötelezettség teljesítéséhez a munkavállalónak rendszeresen el kell jutnia a lakóhelyéről munkahelyére. Az utazással kapcsolatban azonban több-kevesebb költsége merül fel, amelyek egy részét a munkáltató köteles megtéríteni, másik részét pedig megtérítheti, ha belső szabályzatában erről rendelkezett. A költségtérítés kizárólag azokat a munkavállalókat (próbaidős, határozott vagy határozatlan munkaviszonyú, teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatással bíró) illeti meg, a lakóhelye és a munkahelye nem azonos helységben van, vagy a munkavállaló a munkavégzés helyét - annak földrajzi elhelyezkedése miatt - sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni. A költségtérítés részletszabályait a 39/2010 (III.26.) Korm.rendelet írja elő. Az adómentesség feltételeit pedig a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szabályozza.

Napi munkába járás

A kormányrendelet értelmében napi munkába járás címén történik a költségtérítés akkor, ha a dolgozó naponta utazik a munkahelyére, illetve munkarendjétől függő gyakorisággal rendszeresen utazik oda és vissza. A munkába járás fogalmába beletartozik az átutazás céljából igénybe vett helyi tömegközlekedéssel történő utazás is. A Kormányrendelet a munkába járás költségeinek megtérítésére csak a munkavállaló munkában töltött napjainak vonatkozásában kötelezi a munkáltatót.

A költségtérítés korlátozása

A munkáltató belső szabályzatában korlátozhatja az utazási költségtérítés fizetését azon napok vonatkozásában, amikor a munkáltatónál munkavégzés nem történik (pl. szabadság, betegállomány, munkavégzés alóli felmentés stb.). Az utazási költségtérítés korlátozása havibérlet esetében nem szükségszerű. A bérlet teljes ára is kifizethető. Tömegközlekedési eszköz használatára jogosító utazási jegy árának kifizetése, ezeknek a napoknak a vonatkozásában adómentesen nem lehetséges. A munkába járással kapcsolatos utazási költségek megtérítésére való jogosultság az utolsó munkában töltött napon megszűnik.

A munkáltató térítési kötelezettsége

A 39/2010 II.26 Kormányrendelet 3.§ (2) bekezdés értelmében a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes áru, valamint utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett bérlet vagy menetjegy árának legalább 86 %-át bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében. A kötelezettség nem terjed ki a kedvezmény igénybevételére jogosító kártya árának megtérítésére, csak a kártya birtokában megvásárolt jegy (bérlet) árára. Munkáltatói döntés alapján ettől nagyobb – legfeljebb 100%-os mértékű – költségtérítés is adható adómentesen.

A korlátozás tilalma

A költségtérítés jogszabályi mértéke belső szabályzattal nem korlátozható, azonban napi egy utazástól több utazás költségének megtérítése sem követelhető. Eltérően ítélendő meg az az eset, ha a munkáltató a munkavállalót munkavégzés céljából visszarendeli.

Az igénybe vehető tömegközlekedési eszközök

  • belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztálya,
  • helyközi (távolsági) autóbuszjárat,
  • elővárosi busz,
  • HÉV,
  • menetrend szerint közlekedő hajó, kompon, vagy rév,
  • a Kormányrendelet 4.§-ában meghatározott feltételek megléte esetén egyéb gépjármű.

A Kormányrendeletben csak a közforgalmú vasút másodosztályú kocsijában történő utazás szerepel. Az utazás a gyorsvonat és az intercity-járat másodosztályon is történhet, azonban ezeken a járatokon az utazás csak pótjeggyel vehető igénybe. A munkáltató adómentesen megtérítheti – bár erre nem kötelezhető – a gyorsvonati pótjegy árát, sőt a térítés kiterjedhet az I. osztályú vagy az InterCity pótjegyre is.

A dolgozói nyilatkozatok

A költségtérítés elszámolása előtt a dolgozót nyilatkoztatni kell a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e. A költségtérítésre való jogosultsághoz a lakóhelyen életvitelszerűen kell tartózkodni. A lakcímbejelentés és az életvitelszerű tartózkodás nem ugyanazt jelenti. A munkáltató a nyilatkozott lakcím valódiságáról köteles meggyőződni.

A bérlet és az szja

Az Szja tv. 25. § (2) a) pontja a munkába járás költségtérítésének adómentességéhez tömegközlekedési eszköz igénybevétele esetén az utazási bérlettel/utazási jeggyel vagy a munkáltató nevére szóló számlával történő elszámolás kötelezettségét írja elő. Az Szja tv. nem zárja ki, de nem is teszi kötelezővé, hogy a munkáltató mindkettőt kérjen a dolgozótól. A munkáltató tehát megkövetelheti, hogy a munkavállaló az elszámoláshoz mind a bérletet/jegyet, mind a számlát adja át részére.

A bérlet és az áfa

Abban az esetben, ha a munkáltató az áfa teljes egészét vagy annak egy részét levonásába kívánja helyezni, akkor a bérlet, jegy mellett a munkáltató nevére szóló számla beszerzése is szükségessé válik. Amennyiben az utazási szolgáltatást a munkavállaló veszi igénybe, tehát a számla a munkavállaló nevére szól, akkor az áfát levonásba helyezni tilos.

Előfordulhat olyan eset is, amikor a munkáltató vásárolja meg a bérletet, de csak a kötelező mértékű költséget kívánja viselni. Ebben az esetben a bérlet árának 14%-át a munkavállaló részére ki kell számlázni. A munkavállaló részére kiszámlázott 14%-ra jutó áfa fizetendő adó lesz, viszont a bérlet teljes árát terhelő áfa előzetesen felszámított adóként viselkedik. Az általános forgalmi adó levonásba helyezése előtt meg kell győződni arról, hogy az utazási költség valóban a vállalkozás áfás tevékenységéhez kapcsolódik-e, azaz fennáll-e a levonási jog gyakorlásának tartalmi feltétele. 

MKVOK embléma

A cikk szerzője Sándorné Új Éva, okleveles adószakértő (GBA Consulting Kft.), a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ az Adó Online szakmai partnere. 

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • foci eb

    Változatlan formában további hat éven keresztül működhet a társaságiadókedvezmény-rendszer (tao), Brüsszelben pénteken engedélyezték a folytatást - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.

  • persely

    Több mint félmillió, önkéntes pénztárba befizető magánszemélynek is érdemes kihasználnia a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szolgáltatását, mert a bevallási tervezet ezt az adatot is tartalmazza - mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára pénteken.

  • pénz

    Várhatóan áprilisban kapják meg a megemelt fizetést az állami cégeknél dolgozók, januárig visszamenőleg - mondta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára sajtótájékoztatón pénteken, Budapesten.

  • üzletember futóverseny

    Erősödhet a kkv-k piaci pozíciója, a vállalkozások negyede véli úgy, hogy egy éven belül javulhat versenyhelyzete – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. Az élénkülésre nagy szükség van, hiszen a Világgazdasági Fórum versenyképességi rangsorában épphogy benne vagyunk a középmezőnyben, míg az Európai Unió tagállamai közül a sereghajtók táborát erősítjük.

  • könyvelő

    A NAV informatikai háttérfejlesztéseinek legjelentősebb és leglátványosabb eredménye az online pénztárgépek és az EKAER-rendszer bevezetése. Az adóellenőrzések területén bekövetkezett paradigmaváltás következtében az adó- és vámhatóságok már messze tovább képesek látni az adatok egyszerű begyűjtésénél és a múltban történt gazdasági események feltárásánál.