Nőtt a dohánytermékek jövedéki adója


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jövedéki törvény múlt év végi módosítása nyomán a cigaretta jövedéki adója áprilistól – ezer darabonként – 12 500 forintról, 15 700 forintra emelkedett, de ezer darabonként az adónak el kell érnie legalább a 28 ezer forintot, a korábbi 24 920 forint minimális adó helyett.


A kiskereskedelmi eladási árra vetítve viszont csökkent az adó aránya, a korábbi 31-ről 25 százalékra.

A szivar és a szivarka adóját az eladási ár százalékában határozza meg a törvény. Ez maradt a korábbi 28,5 százalékos szinten.

A finomra vágott fogyasztási – cigaretta- vagy pipa – dohányra 14 ezer forint a fogyasztási adó kilogrammonként, amely március végéig a kiskereskedelmi eladási ár 52 százaléka, de legalább 12 460 forint volt. Az eladási árra vetített adó-arányt eltörölte a módosítás.

Különös adózási módok az áfa rendszerében

Kiskönyvtár az áfáról címet viselő sorozatunk 5. kötete a különös adózási módok elméleti szabályanyagának a magyarázatán túl konkrét példák bemutatásával segíti az adózók mindennapos hatékony jogalkalmazását.

További információ és megrendelés >>

Az egyéb fogyasztási dohányra 14 ezer forint a kilogrammonkénti adó áprilistól, eddig a kiskereskedelmi eladási ár 32,5 százaléka, de legalább 12 460 forint volt az adó mértéke.

Változatlan maradt az a szabály, hogy a jövedéki adó megállapítása szempontjából a cigaretta darabszámát kétszerezni kell, ha annak hossza – füstszűrő és szopóka nélkül – meghaladja a 8 centimétert, de nem hosszabb, mint 11 centiméter, háromszorozni kell, ha annak hossza – füstszűrő és szopóka nélkül – meghaladja a 11 centimétert, de nem hosszabb, mint 14 centiméter, és így tovább növekszik az adó.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.