Orbán adóemelést pártol


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Reklámadót vezetne be, és emelné a tranzakciós illetéket, a banki különadót és az energiaadót Orbán Viktor, hogy Magyarország biztosan kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól. A miniszterelnök Brüsszelben közölte: az adórendszerek versenyének híve.


Magyarországnak ki kell kerülnie a túlzottdeficit-eljárás alól, „ha a matematikának vannak még érvényes szabályai” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Brüsszelben, az EU-csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatóján. Emlékeztetett arra, hogy 2010 május-júniusban a költségvetési hiány 7,2 százalék volt, azt az év végére levitték 4,2-re, majd 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban „nyilvánvalóan három százalék alatt lesz a hiány”.

Biztosra megy

„Az a kérdés, hogy tegyünk-e még lépéseket, hogy biztosra menjünk” az uniós túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülést illetően – mondta a kormányfő. Ebben – közölte – még vita zajlik a kormányon belül is.

„A kiadási oldal lefaragásával zároltunk a szakértők szerint 0,3 százaléknyi összeget. (…) Kilátásba helyeztük, hogy ha ez nem elegendő, akkor az egyszeri beruházásokat nem a költségvetési források terhére, hanem az állami vagyon terhére fogjuk megvalósítani, tehát az egyszeri kiadásokat egyszeri bevételekkel fogjuk megoldani. A harmadik lépés, ha ez sem elegendő, akkor pedig hajlandóak vagyunk bizonyos fajta adókat megemelni” – mondta a miniszterelnök. Mint folytatta, a vita arról zajlik, hogy elég-e a zárolás, vagy a másik kettőt is meg kell-e lépni. „Én a belső vitákban azt képviselem, hogy a másik kettőt is lépjük meg” – tette hozzá.

RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények

„Lehet hogy a zárolás nulla hárommal csökkenti a hiányunkat, így már kettő hét körül vagyunk, de miután láttunk már karón varjút, bántak már itt velünk úgy, hogy a matematikai szabályok mégsem voltak érvényesek, ezért (…) inkább menjünk tovább” – fogalmazott Orbán. Szerinte fel kell sorolni azokat az egyszeri kiadásokat, amelyeket egyszeri bevételekkel kell pótolni. Ehhez hozzáfűzte: „ha minden igaz, mire hazaérek, már kézhez kapom az adóemelésekre vonatkozó törvényt is, amely a tranzakciós adót, a bankadót, az energiaadót és egy új reklámadó bevezetését jelentené”.

Versenyeztetnénk az adórendszereket

Az EU-csúcs másik fő témájával, az adózás kérdéskörével kapcsolatban Orbán megerősítette, hogy Magyarország nem támogatja az adóharmonizációra irányuló elképzeléseket, mert az adórendszerek közötti versenyt tartja kívánatosnak. Támogat viszont minden olyan intézkedést, amely az adófizetés elkerülése, az adócsalás ellen irányul. Mint mondta, az uniós vezetők között egységes eltökéltség mutatkozott az ilyen kiskapuk bezárására.

Két területen – tette hozzá – még vita van. Az egyik az, hogy a tagországok között a pénzügyi információk tekintetében azonnal létrejöjjön-e automatikus információcsere – ezen az állásponton van többek közt Magyarország -, vagy pedig adjanak e tekintetben 2-3 év haladékot. A másik vitás terület, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésre a nagy világcégekkel szemben az adófizetési kötelezettség érvényesítésére.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 23.

Az innovációs járulék változásai

Közeledik a 2023. adóévi elszámoló bevallás benyújtásának határideje az innovációs járulék tekintetében is, emiatt célszerű áttekinteni az adónemet érintő 2023-as változásokat.

2024. május 22.

Hamis termékekre csapott le a NAV

Hamis márkajelzésű cipőket, sportmezeket, adatkábeleket és fülhallgatókat foglaltak le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei mintegy százmillió forint értékben egy bolgár kamionban Gyulánál.

2024. május 22.

Mit bizonyíthat a szakértő a bíróság előtt?

Az iparűzési adó alapjáról szóló perben szakértőt rendelt ki a hatóság; az eljárás során felmerült, mit is bizonyíthat a szakértő és mit nem. Érdekes jogesetet ismertetünk.