Pénzforgalmi áfafizetés: példák részletfizetésre


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A januártól hatályos pénzforgalmi áfafizetés is lehetőséget ad részletfizetésre: a megfizetett részlet erejéig arányos áfafizetési kötelezettséget ír elő a jogszabály. Az Áfa Kalauz 2013/1. száma gyakorlati példákon keresztül mutatja be a részletszabályokat a pénzforgalmi áfafizetés könnyebb kezelhetősége céljából.


Sorozatunk első részét, amelyben a pénzforgalmi áfafizetés alapszabályait mutattuk be példákkal, itt találja.

2. Példák a részletfizetésre

A pénzforgalmi áfafizetés szabályai szerint, amennyiben az ellenértéket részletekben fizetik meg a pénzforgalmis adóalany részére, akkor a megfizetett részlet erejéig arányos áfafizetési kötelezettség áll elő a részlet megfizetésekor. Ugyanígy, amennyiben a pénzforgalmi áfafizető adóalany az általa megrendelt ügylet ellenértékét részletekben fizeti meg, akkor az adólevonási jogát a megfizetett részletben foglalt arányos áfa tekintetében érvényesítheti. Fontos azonban kiemelni, hogy amennyiben az érintett ügylet az Áfa törvény 10. § a) pontja alá tartozik, akkor a teljesítést terhelő áfa elszámolására nem alkalmazhatók az előzőek szerinti pénzforgalmi áfaszabályok, hanem az általános áfaszabályok szerint kell eljárni.

Nézzünk mindezekre néhány példát.

2.1. Kamilla Bt. pénzforgalmi áfafizetésre bejelentkezett, havi bevalló adóalany. Számítástechnikai eszközt vásárol Liliom Kft.-től 2540 000 forint bruttó értékben. Liliom Kft. havi bevalló, normál áfaalany. Az eszközöket Liliom Kft. 2013. május 20-án szállítja le Kamilla Bt.-nek, a vételár egy összegben, május 31-én esedékes a felek közötti szerződés alapján. Kamilla Bt. azonban nem fizeti meg a teljes vételárat május 31-ével, hanem annak csupán a felét, azaz 1270 000 forintot. Ezt követően Kamilla Bt. a fennmaradó vételárból 635 000 forintot június 10-én, a fennmaradó 635 000 forintot pedig július 5-én fizeti meg Liliom Kft. felé.

Első körben azt kell tisztázni, hogy ez az ügylet tekinthető-e az Áfa törvény 10. § a) pontja szerinti részletvételes konstrukciójú termékértékesítésnek. A válasz az, hogy: nem. Az Áfa törvény 10. § a) pontja alá ugyanis kizárólag azok a termékügyletek tartoznak, ahol a felek megállapodása alapján áll fenn a részletfizetés lehetősége. A példa szerinti esetben azonban a felek közötti szerződés úgy rendelkezik, hogy a számítástechnikai eszközök vételárát egy összegben, május 31-én ki kell fizetni, azonban a Kamilla Bt. – például likviditási nehézségek, vagy egyéb ok miatt – mégis részletekben fizet. Éppen ezért az eset az Áfa törvény 9. § (1) bekezdése szerinti, nem pedig a 10. § a) pont szerinti termékértékesítésnek minősül.

A fentiek fényében tekintsük át, hogy ez esetben hogyan alakul a Liliom Kft. adófizetési kötelezettsége, valamint a Kamilla Bt. adólevonási joga.
Liliom Kft. nem pénzforgalmi áfafizető, ezért ő az Áfa törvény általános szabályait köteles figyelembe venni. Ez pedig azt jelenti, hogy Liliom Kft.-nek az ügylet teljesítési napján – példánkban, figyelemmel az Áfa törvény 55. § (1) bekezdésére, május 20-án – keletkezik áfafizetési kötelezettsége, függetlenül a pénzügyi rendezéstől. Ez pedig azt jelenti, hogy Liliom Kft. a május havi bevallásban vallja be a számítástechnikai eszközök értékesítését terhelő 540 000 forint fizetendő áfát.

Kamilla Bt. azonban pénzforgalmi áfafizető adóalany, így ő elsősorban az Áfa törvény XIII/A. fejezetében található szabályokat alkalmazza. Az Áfa törvény 196/B. § (2) bekezdés b) pontjának, valamint 196/B. § (3) bekezdés ab) pontjának együttes értelmezéséből az következik, hogy amennyiben az ügylet nem tartozik az Áfa törvény 10. § a) pontja alá, azonban az ellenértéket a pénzforgalmi áfafizető adóalany nem egy összegben, hanem részletekben fizeti meg, akkor az áfalevonási jog külön-külön az egyes részletekre az adott részlet megfizetésének a napjával gyakorolható. Ez pedig a konkrét példában azt jelenti, hogy mivel Kamilla Bt. május 31-ével a 2 000 000 + 540 000 forint áfa ellenértékből csupán 1 270 000 forintot fizetett meg, így a május havi bevallásában a számítástechnikai eszközök beszerzését terhelő 540 000 ezer forint teljes áfából csak 270 000 forintot érvényesíthet levonható adóként. Ezt követően, mivel június 10-én további 635 000 forintot fizet, a június havi bevallásában 135 000 forint levonható adót szerepeltethet, a július havi bevallásában pedig – tekintve, hogy július 5-én a maradék 635 000 forintot is megfizeti – szintén 135 000 forint levonható áfát vehet figyelembe.

2.2. Kamilla Bt. pénzforgalmi áfafizetésre bejelentkezett, havi bevalló adóalany. Esztergagépet vásárol 1 270 000 forint bruttó értéken Margaréta Bt.-től, aki normál áfaalany negyedéves bevalló. A szerződés szerint az esztergagépet Margaréta Bt. 2013. március 20-án szállítja le, az ellenértéket pedig Kamilla Bt. 5 havi egyenlő részletben fizeti meg; az első részlet a birtokbaadással egyidejűleg, azaz március 20-án, a további részletek pedig ezt követően havonta, minden hónap 20-án esedékesek, ami azt jelenti, hogy Kamilla Bt. március 20-án 254 000 forintot fizet Margaréta Bt.-nek, majd ugyanígy 254 000 forintos részleteket fizet április 20-án, május 20-án, június 20-án, illetve július 20-án.

Szemben a 2.1. pontban hivatkozott esetkörrel, ennél a példánál az esztergagép felek közötti értékesítése már az Áfa törvény 10. § a) pontja szerinti – részletvételes konstrukciójú – termékértékesítés, hiszen a felek közös megállapodása eleve úgy rendelkezik, hogy az esztergagép tulajdonosa Kamilla Bt. lesz (legkésőbb a vételár teljes kifizetésével), azonban a vételár nem egy összegben, hanem részletekben esedékes. Margaréta Bt. normál áfaalany, így ő nem veheti figyelembe a pénzforgalmi elszámolásra vonatkozó áfaszabályokat. Ez pedig azt jelenti, hogy őnála a teljes 270 000 forint áfaösszeg tekintetében a teljesítés napjával, a konkrét esetben – figyelemmel az Áfa törvény 55. § (1) bekezdésének és 58. § (4) bekezdésének együttes olvasatára – március 20-ával (ti. az esztergagép birtokbaadásának napjával) keletkezik áfafizetési kötelezettség; tekintve pedig, hogy negyedéves bevalló, ezért az első negyedéves bevallásában számolja el az esztergagép értékesítését terhelő áfát.

Kamilla Bt. ugyanakkor pénzforgalmi áfafizető adóalany, azonban az Áfa törvény 196/B. § (2) bekezdés a) és b) pontjaiból következően a pénzforgalmi áfaszabályok nem vonatkoznak az Áfa törvény 10. § a) pontja szerinti ügyletekre. Ez pedig azt eredményezi a konkrét példában, hogy hiába pénzforgalmi áfafizető adóalany Kamilla Bt., az adólevonási jogát nem a vételárrészletek megfizetésével gyakorolhatja, hanem az ügylet teljesítési időpontjában. A szóban forgó ügylet március 20-án teljesül (hiszen a példa szerint ez a nap az esztergagép birtokbaadásának napja), így Kamilla Bt. a március havi bevallásban a teljes 270 000 forint áfát levonható adóként veheti figyelembe, függetlenül attól, hogy az ellenértéket 5 havi részletben – július 20-ig bezárólag – fizeti ki Margaréta Bt. felé.

Tudjon meg mindent az áfaváltozásokról!

A 2013-as áfaváltozások és ezek gyakorlati alkalmazása című konferencián mindent megtudhat az idei módosulásokról, és kérdéseire is választ kaphat az előadótól, dr. Farkas Alexanrdra NAV címzetes vezető tanácsostól.

A CompLex Kiadó Rodin Felnőttképzési Üzletágának konferenciáját február 26-án rendezik.

További részleteket itt talál.

2.3. Kamilla Bt. pénzforgalmi áfafizetésre bejelentkezett, havi bevalló adóalany. Varrógépet értékesít 127 000 forint bruttó értékben Búzavirág Kft. részére, amely szintén pénzforgalmi áfafizető, havi bevalló adóalany. A felek közötti szerződés alapján a varrógép leszállítása 2013. szeptember 10-én történik, a szerződés szerinti vételár azonban két egyenlő részletben esedékes, mégpedig az első 63 500 forint értékű részlet október 1-jén, a második – szintén 63 500 forint értékű – részlet pedig november 2-án esedékes. Ez az ügylet az Áfa törvény 10. § a) pontja alá tartozó ügylet (l. ehhez a 2.1. és 2.2. példákhoz fűzött magyarázatokat), ugyanakkor az Áfa törvény 196/B. § (2) bekezdés a) és b) pontjai értelmében az Áfa törvény 10. § a) pontja alá tartozó termékértékesítésekre a pénzforgalmi áfaelszámolás nem vonatkozhat, hanem arra az Áfa törvény általános rendelkezéseit kell alkalmazni. Éppen ezért mind a Kamilla Bt., mind pedig a Búzavirág Kft. a normál áfaszabályok szerint, nem pedig az ellenérték megfizetéséhez igazodva veszik figyelembe az ügyletet az esedékes áfabevallásban. Ez pedig a konkrét példában azt jelenti, hogy – tekintve, hogy az ügylet teljesítési időpontja, azaz a birtokbaadás napja szeptember 10-ére esik – a Kamilla Bt. a szeptember havi bevallásában fizeti meg a varrógép teljes ellenértéket terhelő 27 000 forint áfát, ugyanakkor a Búzavirág Kft. szintén a szeptember havi bevallásban érvényesítheti a varrógép beszerzése kapcsán rá áthárított 27 000 forint áfára vonatkozó adólevonási jogát.

2.4. Kamilla Bt. pénzforgalmi áfafizetésre bejelentkezett, havi bevalló adóalany. 2013. május 22-én 20 000 000 forint adóalap + 5 400 000 forint áfa értékben acélelemeket értékesít Tulipán Kft. felé. Tulipán Kft. normál áfaalany, szintén havi bevalló. A számlát Kamilla Bt. május 25-én adja át, a fizetési határidő június 12-e, azonban Tulipán Kft. – likviditási nehézségek miatt – csupán az ellenérték felét (azaz 12 700 000 forintot) fizeti meg, a fennmaradó összeget pedig két további részletben fizeti: 6 135 000 forintot július 1-jén, a fennmaradó 6 135 000 forintot pedig augusztus 1-jén. Mindezek azt jelentik, hogy Kamilla Bt. – figyelemmel az Áfa törvény 196/B. § (3) bekezdés aa) pontjára – az adófizetési kötelezettségének 2 700 000 forint áfa tekintetében a június havi bevallásában, 1 350 000 forint áfa tekintetében a július havi bevallásában, illetve a fennmaradó 1 350 000 forint áfa tekintetében pedig az augusztus havi bevallásában tesz eleget. Tulipán Kft. adólevonási joga az acéltermékek tekintetében ugyanakkor – figyelemmel az Áfa törvény 119. §-ának szabályára – szintén részletekben keletkezik, 2 700 000 forint áfára június hónapban, 1 350 000 forint áfa tekintetében július hónapban, a maradék 1 350 000 forint áfa tekintetében pedig augusztus hónapban.

Ezzel együtt azonban még egy további körülményre is figyelemmel kell lenniük a feleknek. Az Art. 2013. január 1-jétől hatályos 31/B. §-a értelmében ugyanis, mivel a felek közötti számla áfatartalma a 2 millió forintot eléri, ezért erről ún. tételes áfaösszesítő jelentést kell benyújtaniuk a bevallás részeként. A tételes összesítő jelentésben – fő szabályként – kibocsátói oldalon azok az értékesítések szerepelnek, amelyekkel kapcsolatban az érintett időszakban áfafizetési kötelezettség keletkezett, a vevői oldalon pedig azokat a tételeket kell tételes áfaösszesítőbe tenni, amelyekkel kapcsolatban az adóalany az érintett bevallási időszakban adólevonási jogot gyakorolt. Tekintettel azonban arra, hogy Kamilla Bt.-nek több adómegállapítási időszakban is adófizetési kötelezettsége keletkezet (ti. 2013. június, július és augusztus hónapok), valamint arra, hogy Tulipán Kft. több adómegállapítási időszakban is adólevonást érvényesített, ezért kérdésként merül föl, hogy a tételes összesítő jelentésben az ügyletet hogyan szerepeltessék. Az Art. 31/B. § (8) bekezdése alapján az ilyen esetekben mind Kamilla Bt., mind pedig Tulipán Kft. csak egyszer köteles az érintett ügyletről szóló számlát a belföldi összesítő jelentésben szerepeltetni, mégpedig a Kamilla Bt. részéről abban az időszakban, amelyikben első alkalommal keletkezett adófizetési kötelezettség, a Tulipán Kft. részéről pedig abban az időszakban, amelyikben először gyakorolt adólevonási jogot. Ez pedig azt eredményezi, hogy mind a Kamilla Bt., mind pedig a Tulipán Kft. a 20000 000 forint adóalap + 5 400 000 forint áfa értékű ügyletről egy összegben a teljes ellenértékről csupán egyszer, a 2013. június havi bevallás részeként beadott tételes összesítő jelentésben tesz nyilatkozatot.

Sorozatunk harmadik részében a kivételeket és a pénzforgalmi áfafizetés számlakiállításra gyakorolt hatásait mutatjuk majd be.

dr. Farkas Alexandra cikke a pénzforgalmi áfafizetésről az Áfa Kalauz 2013/1. számában olvasható teljes terjedelmében. A lap a CompLex Kiadó webáruházában is megvásárolható.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 22.

Érdemes béremelés helyett lakhatási támogatást kérni

Január elsejével lép hatályba a költségvetésben is rögzített célkitűzésekkel összhangban a lakhatás helyzetének javítása érdekében egy legfeljebb 150 ezer forintos kedvezményes adózású lakhatási támogatási rendszer. A money.hu szakértője szerint jövőre érdemes lehet béremelés helyett ezt a juttatást választani, amennyiben az adott munkáltató lehetővé teszi.

2024. november 22.

Íme a minimálbér-emelés számokban

A 2025-ös minimálbér-emelés nyomán az ennyit keresők nettó fizetése havi 15 960 forinttal, míg a garantált bérminimumot kapóké 15 162 forinttal nő. A minimálbérre rakódó teljes közteher havi 11 160 forinttal nő; míg a garantált bérminimumra rakódó közterhek havi 10 602 forinttal forinttal emelkednek – olvasható a Niveus lapunknak küldött elemzésében.

2024. november 22.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (1. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa rendszerében.