Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Hogyan kerülhető el, hogy abban az országban vámolják el a terméket, ahol kirakodták az unió területén belül? Mi történik, ha a kirakodás helyén vámolják el, s onnan szállítják tovább Magyarországra?
Az import fogalmát az általános forgalmi adóról szóló törvény 24.§-a a következőképpen határozza meg.
Termék importja: olyan terméknek a Közösség területére történő behozatala vagy egyéb módon való bejuttatása, amely az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 24. cikkének értelmében nincs szabad forgalomban. Tehát a terméknek harmadik ország területéről történő beszerzéséről beszélünk, ami az unió területén vámköteles.
Termék importja az is, ha a szabad forgalomban levő terméket a Közösség vámterületének azon területrészéről hozzák be, vagy egyéb módon juttatják be a Közösség más területére, amely területrész a törvény alkalmazásában harmadik állam területével esik egy tekintet alá. Ne feledjük, hogy az EU területe és a vámunió területe nem esik egybe!)
Az áfa-kötelezettséget akkor tudjuk megállapítani, ha először meghatározzuk az ügylet teljesítési helyét. Termék importja esetében a teljesítés helye a Közösség azon tagállama, ahol a termék a Közösség területére történő behozatalakor vagy egyéb módon való bejuttatásakor van és a termék szabad forgalomba helyezése is itt történik.
Abban az esetben azonban, ha például Kínából vásárolunk árut és Hamburgban érkezik az unió területére, mint vámhatárra, akkor léteznek olyan vámeljárások, melynek során nem kérik a szabad forgalomba helyezést, úgymint:
– a vám elé állítása során átmeneti megőrzési eljárás alá helyezik az árut,
– vámraktárba tárolják be,
– vámraktározási eljárás, vagy vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárás alá kerül,
– aktív feldolgozás-felfüggesztő eljárás alatt áll, vagy
– teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali eljárás hatálya alatt áll, vagy
– külső közösségi árutovábbítási eljárás alatt van.
|
Az áfa-kötelezettség keletkezésének időpontja és a teljesítés helye |
|---|
|
Áfa kiskönyvtárunk negyedik része két kucsfontosságú területet dolgoz fel: az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjára vonatkozó szabályokat, illetve a teljesítési hely szabályrendszerét. A kiadvány a jogszabályi rendelkezések részletes, magyarázatokkal tűzdelt ismertetésén túl számos példával segíti a jogalkalmazókat. |
Ezeket nevezhetjük vám- és áfa-felfüggesztő eljárásoknak is. (Lásd az áfa törvény 54.§-át!) Ilyenkor a termékimport teljesítési helye nem az első import tagállam lesz, ahová először bekerül az áru, hanem a szabadforgalomba helyezés országa. A vámunió területére beérkező termék bármely tagállamban vámkezelhető.
Ezért ezen vámeljárások esetén a példában nem Hamburgban lesz a termék importjának teljesítési helye, hanem ott, ahol szabad forgalomba helyezik.
Ahhoz, hogy Magyarországon valósuljon meg (teljesüljön) a termékimport, két együttes feltételnek kell teljesülnie:
– a termék a harmadik országból bekerüljön Magyarországra,
– és eddig még nem helyezték szabad forgalomba.
Az ügylet ilyenkor a magyar áfa-törvény hatálya alá tartozik. Az adókötelezettség a belföldi szabad forgalomba helyezés napján keletkezik. Az adóalanyt az általános szabályok szerint megilleti az adólevonás joga is.
Az itthoni szabad forgalomba helyezést a példánkban úgy is, hogy az importőr kérelmezi a hamburgi vámhatóságnál a külső árutovábbítási eljárás alkalmazását. Ez azt jelenti, hogy az árut az egyik közösségi vámhivataltól a másik közösségi vámhivatalig szállítják, jellemzően a Közösség vámhatárától a rendeltetési helyig vámkezelés nélkül. Ilyenkor a fuvardíj is áfa-mentes.
Amennyiben a példánkban már megtörténik Hamburgban a kínai áru vámkezelése és szabad forgalomba helyezése, akkor teljesül az első közösségi tagállamban (uniós vámhatár) az import. De ez adófizetéssel nem jár, hanem adómentes, ha adómentes Közösségen belüli értékesítés keretében közvetlenül tovább szállítják Magyarországra. Ez adómentes termékimportnak minősül, ugyanis a termékimport közvetlen következményeként a terméket a kikötőben átrakják, majd közúton Magyarországra fuvarozzák.
Az importáló tehát dönthet arról, hogy az import terméket abban a tagállamban bocsáttatja vámjogi szabadforgalomba, amely a termék rendeltetési helye, vagy ettől eltérő tagállamban. Az eltérő tagállam alapesetben lehet az a tagállam, ahol a termék először belép (import tagállam) az Unió területére.
Azt, hogy az import tagállam milyen eljárási szabályokat állapít meg az áfával, mentességgel kapcsolatban, azaz, hogy kell-e a belépés tagállamában adóalanyként bejelentkezni és közösségi adószámot kérni, az adott tagállam saját jogszabályai határozzák meg. (Erre adómentesség esetén is szükség lehet.)
|
Szabályzattár több mint 30 elérhető szabályzattal
Teljesítse az előírásokat, és szervezze meg cége hatékony működését!
A tartalomból: szervezeti és működési szabályzat, számviteli politika, pénzkezelési szabályzat, transzferár-nyilvántartás minta, cafeteria szabályzat, munkavédelmi szabályzat, kollektív szerződés stb.
|
 |
Az áfatörvényünk 75.§-a értelmében az importált termék áfa-alapjába beletartozik a vámértéken kívül a fuvarozási költség is. Ezért a szállítmányozó adómentes számlát állít ki.
Ugyanezen törvény 22.§-a szerint ha az eladónak az import tagállamban nincs közösségi adószáma (nem jelentkezett be), vagy az adóalany tulajdonosváltás nélkül a saját termékét mozgatja a rendeltetési helyére, vagyis behozza azt az import tagállamból belföldre, akkor termékáthelyezés címén, közösségen belüli beszerzésként értékeljük. Ami röviden azt jelenti: ha az unión belül máshol vámoltatunk, akkor ott az adott tagországban kerül szabadforgalomba az áru, és csak vámot fizetünk, majd önadózóként Magyarországon (plusz mínusz) áfával be kell vallani, mint uniós beszerzést. A bevalláson kívül az összesítő nyilatkozatra is rákerül speciális kóddal. Szükséges még egy belső bizonylat az árumozgásról és egy technikai számla.
