Tételes áfabevallás: nem éri meg hibázni


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Vállalkozások százezrei szembesülnek az idén először az adózási rendszer egyik legnagyobb kihívásának számító tételes belföldi összesítő nyilatkozattal, amelyet február 20-ig kell teljesíteniük, elsőként a havi bevallóknak. Az érintett vállalkozások valószínűleg még nem is sejtik, hogy az eddiginél jóval részletesebb és bonyolultabb adatszolgáltatási kötelezettség számos buktatót rejt magában. Márpedig a tét óriási: az adóhatóság akár félmillió forintos mulasztási bírságot is kiszabhat a bevallás hibás kitöltése miatt – írja blogbejegyzésében az RSM DTM.


A tételes belföldi összesítő nyilatkozat lényege, hogy 2013. január 1-jétől minden, kétmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű áfát tartalmazó számláról részletes adatszolgáltatást kell teljesíteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé. Ráadásul kétféle bontásban kell jelentést készíteniük a vállalkozásoknak: a számlaszintű jelentésekben tételesen meg kell adni minden olyan számla adatait, amely meghaladja az említett összeghatárt, az összevont jelentésekben pedig a partnerenként és időszakonként összesített áfa értéket kell megadni, ha az eléri vagy meghaladja a kétmilliós limitet.

Tételes összesítő jelentést legkorábban a havi áfabevallást benyújtóknak kell készíteniük február 20-ig. Az Áfa-kalauz hamarosan megjelenő számában a nyilatkozattételi kötelezettséggel kapcsolatos összes gyakorlati kérdésre választ talál. A cikk első részét itt, második részét itt, harmadik, befejező részét pedig itt olvashatja.

A belföldi összesítő nyilatkozat bevezetése kétségkívül az egyik legnagyobb horderejű változás a magyar adórendszerben. Egyrészt az idei évtől jelentősen megnövekedett adattartalmúvá vált az áfabevallás, hiszen az adatszolgáltatási kötelezettség már a közepes méretű társaságok esetében is akár több száz, bizonyos esetekben több ezer ügyletre is vonatkozhat, másrészt a nyilatkozat kitöltésének bonyolultsága is feladhatja a leckét a vállalkozásoknak.

Félreértésekre adhat például okot, hogy a számlán szereplő, tehát az áthárított, illetve a ténylegesen levont áfa értékei eltérhetnek. Fontos, hogy az összesítő nyilatkozatban − egyetlen kivételtől eltekintve − akkor is a számlán szereplő áfa értéket kell szerepeltetni a bevallásban, ha a vevő annak csak egy részét vonja le az adott bevallásban (ez a helyzet például a telefonszámlák áfájával, ami legfeljebb 70 százalékban vonható le).

Vigyázni kell arra is, hogy az eladó az adatszolgáltatási értékhatárt akkor is túllépi, ha előbb egy kétmillió forintnál kevesebb áfát tartalmazó számlát állít ki, majd utólag korrigálja az összeget a kétmilliós határ fölé. A vevőnek pedig nem csak az egyes számlákon áthárított adóra kell odafigyelnie, hanem arra is, hogy egy partnerétől egy bevallási időszak alatt kapott számlák alapján levon-e kétmillió forintnyi adót.

A 2013-as áfaváltozások és ezek gyakorlati alkalmazása

A CompLex kiadó Rodin felnőttképzési üzletágának konferenciáján különös figyelmet fordítanak két témára: a pénzforgalmi áfára és a belföldi összesítő jelentésre. A szervezők célja az elmélet bemutatása mellett a gyakorlati kérdések megvitatása és a sok változás kapcsán felmerülő bizonytalanság eloszlatása.
A konferenciát február 26-án tartják.

További részleteket itt talál.

A helyesbített, korrigált számláknál további kihívást jelent az is, hogy a kétmilliós értékhatárt mindvégig figyelni kell, illetve hogy annak elérésekor a teljes számlatörténetet be kell mutatni, ráadásul minden esetben. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az összes módosító számla adatait fel kell tüntetni a belföldi összesítő nyilatkozatban, a kiállítás sorrendjében. S bár könnyű egy közbülső számlát kihagyni, ez az apró hiba is mulasztási bírságot vonhat maga után.

Az adóhatóság jogosult akár egyetlen hibáért, egy ezer forintos eltérésért is mulasztási bírságot kiszabni, amelynek felső határa 500 ezer forint. A gyakorlati tapasztalatok azonban azt mutatják hogy inkább a vizsgált időszakokra szabja ki a bírságot a NAV. Ezúttal azonban az adóhatóság eddigi hozzáállása alapján joggal feltételezhetjük, hogy egy-két negyedévig türelemre számíthatnak a vállalkozók ezen a téren.

Az RSM DTM videóval segíti a bevallás kitöltését, itt.

A blogbejegyzés szerzője Ágoston Péter, az RSM DTM Hungary Zrt. nezetközi adóképviseleti vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Ezek voltak a legnépszerűbb helyek és személyek az online médiában 2023-ban

Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy hazánk és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.

2024. április 24.

Adóellenőrzésen bukott meg használtautó-kereskedő, valamint hamis gyerekcipőárus

Megbukott az adóellenőrzésen az a használtgépjármű-kereskedő, aki nyilvántartásait meghamisítva fiktív kölcsönszerződésekkel fedte el bevételeit; a kereskedőnél a végrehajtók ingatlant és 54 autót foglaltak le több mint 120 millió forint értékben – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdán. Ugyanezen a napon a pénzügyőrök 2300 pár, több mint 17 millió forint értékű hamis gyermekcipőt foglaltak le – közölte a NAV.