20 százalékra csökken az áfa Romániában


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elfogadta a bukaresti kormány az új adótörvénykönyv tervezetét.


Jövőre a jelenlegi 24-ről 20 százalékra csökkentenék az általános forgalmi adót (áfa), az alapvető élelmiszerek áfáját pedig 9 százalékra.

A tervezet akkor emelkedik törvényerőre, ha a parlament is megszavazza: ez Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök szerint még a tavaszi ülésszakban megtörténik.

A kormányülésen Ponta bejelentette, hogy a 2016-tól esedékes két áfa-csökkentő intézkedés közül az egyiket már idén júniustól be akarja vezetni, ám hogy melyiket, arról az első negyedév gazdasági mutatóinak elemzése nyomán április közepén dönt a kabinet.

A februárban ismertetett tervezettel szemben az adótörvénykönyvnek a kormány által elfogadott változata nem 2017-től, hanem egy évvel később, 2018-tól irányozza elő a nyugdíjjárulék csökkentését. A tervek szerint a munkáltatóknak 2,3, a munkavállalóknak pedig 3 százalékkal kevesebb nyugdíjjárulékot kell fizetniük 2018-tól.

Kiskönyvtár az áfáról 3. rész: Áfalevonás és áfa-visszaigénylés

Gyakorlati példákon keresztül bemutatjuk az adólevonási jog természetét, szabályait, az adólevonás általános és különös feltételeit, kitérve a speciális termék- és szolgáltatáskörökre. Ismertetjük az adólevonás tárgyi feltételeit, valamint az áfa-visszaigénylés jelenleg hatályos rendszerét.

Rendelje meg most! Ára mindössze 2990 Ft+ 5% áfa

A bukaresti kormány jövő évtől eltörölné az osztalékadót, az üzemanyagra és ipari létesítményekre 2014-ben kivetett különadókat, ugyanakkor – a Romániában hatályos ingatlanadón kívül – ismét adót vetne ki a lakások által elfoglalt telekrészekre is.
 
Az új adótörvénykönyv lehetővé tenné, hogy az önkormányzatok – az eddigi 20 helyett – akár 50 százalékkal is emeljék az éves kiigazításnál a helyi adókat.

Januártól változna az úgynevezett mikró-vállalatok adózási rendszere, amelyek alkalmazottaik számának függvényében üzleti forgalmuk 1, 2, vagy 3 százalékát fizethetik az államkasszába a 16 százalékos nyereségadó helyett. Jövő évtől kezdődően a 75 ezer eurónál kisebb üzleti forgalmat lebonyolító cégek számítanak mikró-vállalatnak Romániában, de a kedvezményes adózásra jogosító küszöböt a következő években fokozatosan emelni akarják 100 ezer euróig.

Az adótörvény tervezete az általános társasági adó és a jövedelemadó 16 százalékról 14-re való csökkentését is előirányozza 2019-től.

Ponta rámutatott, hogy az intézkedéscsomag a román gazdaság versenyképességének növelését célozza, annak reményében, hogy az ország 2019-ben csatlakozhasson az euró-övezethez.

Ponta ideiglenes pénzügyminiszterként is aláírta a parlamenti elfogadásra küldött adótörvénykönyvet, miután a jogszabályt előkészítő Darius Valcov kénytelen volt lemondani a pénzügyi tárca vezetéséről miután az ügyészség korrupcióval gyanúsította és előzetes letartóztatását kezdeményezte.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 21.

Szja: vármegye és BKK-bérlet térítése

A cég budapesti székhellyel rendelkezik, és a budapesti munkavállaló BKK bérlet helyett Pest vármegyei bérletet vásárol. Kérdés, hogy elszámolható-e adómentesen a vármegyebérlet a BKK bérlet helyett, illetve Budapest közigazgatási határán kívülről munkába járáshoz igénybe vett vármegyebérlet elszámolható-e számla nélkül adómentesen?

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.