2010-től terheli különadó a végkielégítéseket


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Miután az Alkotmánybíróság pénteki határozata alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette a 2010. évi XC. törvény különadóra vonatkozó visszamenőleges 2005-2009-ig)hatályát, hétfőn a parlament elfogadta a Lázár János által benyújtott új törvényjavaslatot.

Az új szabályozás érdemben nem sokban különbözik a régitől, hatálya ugyanazokra vonatkozik, és összeghatára is ugyanannyi, azonban fizetési kötelezettség csak a 2010. január 1-től megszerzett jövedelmekre vonatkozik.

A Lázár János által benyújtott törvényjavaslat indokolása szerint az Alkotmánybíróság döntése nyomán a törvényhozó a 2010. adóévre vonatkozóan rendelkezhet a különadó fenntartásáról. Ezért az új javaslat rögzíti, hogy 98%-os különadó sújtja a 2010. január 1-jén vagy azt követően a törvényben meghatározott jogcímen megszerzett jövedelmeket.

Az elfogadott módosító javaslat emellett kiegészíti a különadó fizetésére kötelezettek körét az országgyűlési és európai parlamenti képviselők, alpolgármesterek, főpolgármester-helyettesek, megyei közgyűlési alelnökökre. Az előterjesztés a megbízatás, a jogviszony megszűnésével összefüggésben kifizetett bevétel 2 millió forint feletti részét minősíti különadó-alapnak.

A törvény módosuló rendelkezéseit az országgyűlési képviselők, alpolgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők esetében a 2011 . január 1-jén vagy azt követően megszerzett, egyébként a különadó hatálya alá tartozó adóköteles bevételekre kell majd alkalmazni.

A NAV tájékoztatása szerint május 5-ig a magánszemélyek 1,08 milliárd forint különadót fizettek meg. A 2005-2009-re befizetett különadót az adóhatóságnak a most előterjesztett törvénymódosítás hatályba lépést követő 30 napon belül vissza kell fizetnie.

Forrás: A törvényjavaslat szövege


Kapcsolódó cikkek

2024. június 18.

A pénztárérték-változáshoz kapcsolódó adóalap-korrekciók a kisvállalati adóban (I. rész)

Bár a kisvállalati adóban 2017. január 1-je óta már nem a pénzforgalmi szemlélet érvényesül az adóalap meghatározása során, mégis létezik olyan korrekciós tétel, amely a pénzmozgáshoz, a pénztár nyitó és záró értékéhez kapcsolódik, és „páros” formában szerepel a jogszabályban (tehát van adóalap-növelő-, és csökkentő verziója is, a pénztárérték változásának előjelétől függően).