2021-től hatályos KATA szigorítások


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mint ahogy arról biztosan Önök is értesültek, 2020. nyarán az Országgyűlés elfogadta a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényt (’Katv.’) érintő, 2021. január 1-étől hatályos módosításokat. A törvénymódosítás egyik fő célja az volt, hogy a jövőben ellehetetlenítse a kisadózó vállalkozások tételes adójának (’KATA’) alkalmazását burkolt foglalkoztatási jogviszonyok esetében, melynek következtében a Katv. szabályai több ponton is szigorodtak a jelenlegi szabályokhoz képest. Tekintettel a törvénymódosítás közelgő időpontjára, ezúton szeretnénk tájékoztatni Önöket a Katv. várható szigorításairól annak érdekében, hogy még időben felkészülhessenek a vállalkozásukat érintő esetleges változásokra.

  1. Új 40 %-os adó bevezetése

A jelenleg hatályos szabályok alapján azokat az adózókat, amelyek adózási formaként a KATA-t választják (’kisadózó vállalkozások’), kétféle adófizetési kötelezettség terheli: egyrészt fennáll havonta egy tételes adófizetési kötelezettség (25.000/50.000 vagy 75.000 Ft értékben), másrészt pedig amennyiben a kisadózó vállalkozás bevétele éves szinten meghaladja a 12 millió Ft-ot, akkor a kisadózó vállalkozást a 12 millió Ft-ot meghaladó rész után 40 %-os mértékű adófizetési kötelezettség terheli.

A 2021. január 1-től hatályos módosítások alapján a fentiekben említett tételes és százalékos adókötelezettség mellett a kisadózó vállalkozások bevételét egy új, 40%-os adó is terhelni fogja az alábbi feltételek fennállása esetén:

  1. Kapcsolt vállalkozások közötti kifizetéseket terhelő adó

Ha az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (’Art.’) alapján kifizetőnek minősülő vállalkozás juttat olyan kisadózó vállalkozásnak bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, úgy a kifizetőnek a juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40 %-os mértékű adót kell megállapítania, bevallania és megfizetnie. A bevallásban a kifizető köteles feltüntetni a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét.

Ha a juttató kapcsolt vállalkozás nem minősül kifizetőnek, hanem külföldi illetőségű jogi személy vagy egyéb szervezet, akkor a 40 %-os mértékű adófizetési kötelezettség a kisadózó vállalkozást terheli.

  1. 3 millió Ft-ot meghaladó éves bevételt terhelő adó

Ha az Art. szerint kifizetőnek minősülő vállalkozás a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió Ft-ot meghaladó összegű bevételt juttat, a juttatás 3 millió Ft-ot meghaladó része után 40 %-os mértékű adót köteles megállapítani, bevallani és megfizetni. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget, amely után a kifizető a fenti a) bekezdés alapján 40 %-os mértékű adót köteles fizetni. Tehát, ha egy kifizetőnek minősülő vállalkozás kapcsolt kisadózó vállalkozásnak juttat 3 millió Ft-ot meghaladó bevételt, akkor ezen bevétel után a 40 %-os adót csak egy jogcímen, a kapcsolt vállalkozások közötti kifizetések jogcímén kell megfizetni.

A kifizető az adót elsőként annak a hónapnak a 12. napjáig köteles megállapítani, bevallani és megfizetni, amelyet megelőzően a 3 millió Ft-os juttatási értékhatárt átlépte, majd a tárgyév minden olyan hónapját követő hónap 12. napjáig, amelyben a kisadózó vállalkozás részére bevételt juttat. A bevallásban a kifizető köteles feltünteti a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét.

Amennyiben a 3 millió Ft-ot meghaladó összegű bevétel külföldi kifizetőtől származik, a fentiekben bemutatott adófizetési kötelezettség a kisadózó vállalkozót terheli.

A jogszabály-módosítás alapján a fenti a) és b) pont szerinti 40 %-os mértékű adó alapjába tartozó értékeket a kisadózó vállalkozásnak az évi 12 millió Ft-ot meghaladó bevételt terhelő 40 %-os mértékű adófizetési kötelezettség meghatározása során nem kell figyelembe vennie.

Összefoglalva a fentiekben bemutatott új szabályokat, a Katv. módosítása a korábbiakhoz képest szigorúbb szabályokat fogalmaz meg a kapcsolt vállalkozások és a 3 millió Ft feletti kifizetések esetében. Továbbá, fontosnak tartjuk kihangsúlyozni, hogy a korábbi KATA szabályokkal ellentétben, az ezeken a jogcímeken való kifizetések esetében az adó megállapítása, megfizetése és bevallása a kifizető kötelessége lesz, amennyiben a bevétel kifizetőnek minősülő adózótól származik. A fentiek következtében javasoljuk a kifizetők és kisadózó vállalkozások közötti azon gazdasági kapcsolatok felülvizsgálatát, ahol a kifizető éves szinten 3 millió Ft-ot meghaladó bevételt juttat, illetve ahol a kifizető és a kisadózó vállalkozás egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban állnak.

Felhívjuk továbbá a figyelmet arra, hogy a jogszabály módosítások következtében 2021. január 1-től megszűnik a „kettős katázás” lehetősége is, tehát ugyanaz a személy csak egy vállalkozásban lehet kisadózó.

A fentiekben bemutatott új szabályok a kihirdetett törvénymódosításon alapulnak. Megjegyezzük azonban, hogy az új szabályok alkalmazásával kapcsolatban egyelőre még sok a bizonytalanság, illetve eltérő értelmezés, mely a 2021. január 1-i időponthoz közeledve még tisztázásra szorul. Ilyen értelmezési kérdés például, hogy a 3 millió Ft feletti kifizetések esetén alkalmazandó, új, 40 %-os adómérték adóalapjának meghatározása során a teljes összeget vagy csak a 3 millió Ft feletti részt kell figyelembe venni. Kérdéseket vet fel továbbá a törvénymódosítás azon pontja is, mely szerint az új szabályok szerinti 40 %-os mértékű adó kisadózó általi megfizetése nem mentesíti a kisadózó vállalkozásokat a havi tételes adó megfizetése alól. A 40 %-os adó kifizető általi megfizetése igen?

kata-szigorítás

  1. Új adatszolgáltatási kötelezettségek

A fentiekben bemutatott új adóteherrel párhuzamosan 2021. január 1-től módosulnak a kisadózó vállalkozásokat és azok üzleti partnereit terhelő adatszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó szabályok is.

A jelenleg hatályos szabályok alapján mind a kisadózó vállalkozásokat, mind pedig az üzleti partnerüket adatszolgáltatási kötelezettség terheli, amennyiben a kisadózó vállalkozás a naptári évben üzleti partnerétől 1 millió Ft-ot meghaladó bevételt szerez. Mindkét adatszolgáltatás során mentesültek az azonban az adatszolgáltatási kötelezettség alól azok a bevételek, melyekről a kisadózó vállalkozás nem számlát állított ki.

A 2021. január 1-től hatályos módosítások értelmében az 1 millió Ft-os értékhatár nem változik, ugyanakkor bővül azoknak a bevételeknek a köre, amelyekről nem kell adatot szolgáltatni. Ennek következtében jövő év elejétől az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során azokat a bevételeket sem kell figyelembe venni, amelyekről a kisadózó vállalkozás nem költségelszámolásra alkalmas bizonylatot állított ki.

2021. január 1-től a kisadózó vállalkozásokat egy új tájékoztatási kötelezettség is terheli, melynek keretében a kisadózó vállalkozások kifizetővel létesített szerződéses jogviszony esetén, a szerződés megkötésekor kötelesek a kifizetőt írásban tájékoztatni arról, hogy kisadózó vállalkozásnak minősülnek. Továbbá, a kisadózó vállalkozások kötelesek a velük szerződéses kapcsolatban álló kifizetőt arról is tájékoztatni, amennyiben a Katv. szerinti adóalanyiságuk megszűnik vagy újrakeletkezik. Az átmeneti rendelkezések alapján a kisadózó vállalkozások által 2020. december 31-ig kifizetővel létesített és 2021-ben még fennálló szerződéses jogviszony esetében, a kisadózó vállalkozásnak 2021. január 15-ig kell tájékoztatást nyújtania a kifizetőnek a fentiekben megnevezett körülményekről.

A fentieken túl a kifizető a tárgyévet követő év január 31-ig köteles tájékoztatni a kisadózó vállalkozást a 40 %-os mértékű adó alapjaként figyelembe vett összegről.

Összefoglalva a fentiekben leírtakat, elmondható, hogy a kisadózó vállalkozások és a belföldön regisztrált vállalkozások által folytatott ügyletek esetében jelentős szigorítások várhatóak. A korábbiakban leírtaknak megfelelően javasoljuk a kisadózó vállalkozások által létesített jogviszonyok felülvizsgálatát, és a költségek csökkentése érdekében az esetleges változtatások mérlegelését.

BDO

A cikk szerzője Kocziha Andrea, a BDO Magyarország adóigazgatója, és Kiss Zsófia senior adótanácsadó. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 22.

Érdemes béremelés helyett lakhatási támogatást kérni

Január elsejével lép hatályba a költségvetésben is rögzített célkitűzésekkel összhangban a lakhatás helyzetének javítása érdekében egy legfeljebb 150 ezer forintos kedvezményes adózású lakhatási támogatási rendszer. A money.hu szakértője szerint jövőre érdemes lehet béremelés helyett ezt a juttatást választani, amennyiben az adott munkáltató lehetővé teszi.

2024. november 22.

Íme a minimálbér-emelés számokban

A 2025-ös minimálbér-emelés nyomán az ennyit keresők nettó fizetése havi 15 960 forinttal, míg a garantált bérminimumot kapóké 15 162 forinttal nő. A minimálbérre rakódó teljes közteher havi 11 160 forinttal nő; míg a garantált bérminimumra rakódó közterhek havi 10 602 forinttal forinttal emelkednek – olvasható a Niveus lapunknak küldött elemzésében.

2024. november 22.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (1. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa rendszerében.