Állami támogatás igénybevételének hatása az áfalevonási jogra


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az állami támogatások hatása az adólevonási jogra egy olyan terület, ami a mai napig kényes lehet sokak számára. Ennek historikus okai is vannak, hiszen számos alkalommal változott a jogalkotói szabályozás ezen a területen, volt Európai Bírósági döntés is, amely több év gyakorlatát csinálta vissza a kétezres évek első felében, illetve a mai napig vannak olyan magyarázó értelmezések a régi áfa törvényhez kapcsolódóan, amelyek irányadóak lehetnek a mai szabályozás jobb megértéséhez is. Ebben a kicsit zavaros összevisszaságban próbál a jelen cikk egy kis segítséget nyújtani a kétségbeesett, vagy egyszerűen csak érdeklődő olvasónak.

A legtöbb gondot a mai napig az okozza, hogy a kétezres években néhány évig olyan szabályozás volt érvényben, hogy ha egy gazdálkodó állami támogatást kapott, akkor nem élhetett teljes adólevonási jogával, hanem arányosítási kötelezettsége volt a levonható adó tekintetében. Nem élhetett adólevonási jogával, arra a részre tekintettel, amelyet állami támogatás finanszírozott. Ezt ugyan felülírta az Európai Bíróság ítélete, de a fejekben még sokszor kísért a régi gyakorlat.

Mielőtt azonban manapság az arányosítási csapdába belesétálunk, induljunk ki a főszabályból, az Áfa tv. 120. §-ból, amely szerint amilyen mértékben szolgál egy beszerzés adóköteles tevékenységet, olyan mértékben élhet az adóalany adólevonási jogával, illetve ha a beszerzés egyszerre szolgál adóköteles és adómentes tevékenységet is, akkor kerülhet képbe – ha nem lehet tételesen elkülöníteni, hogy milyen tevékenységhez történt a beszerzés – az arányosítás. Azonban, újra aláhúzva a főszabályt, az az elsődleges irányadó, hogy milyen tevékenységhez kapcsolódik a beszerzés, és nem az, hogy milyen forrásból történik a beszerzés ellenértékének a megtérítése. Amennyiben tehát adókö…


Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom vagy funkció csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával.
A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, válasszon előfizetést a Wolters Kluwer Hungary Kft. webáruházában.



Kapcsolódó cikkek

2020. március 16.

A banki szolgáltatások áfamentessége

A pénzügyi szolgáltatásokon belül a biztosítási szektoron kívül a banki szférára vonatkozik az áfamentesség. A szektor adómentességét az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés b-e) pontjai biztosítják. Az előbbi bekezdések alapján adómentes a hitel és pénzkölcsön nyújtása, ezek közvetítése. A hitelszerződések keretében a hitelezők a hitelkeretet díjfizetés ellenében bocsátják a jogosult rendelkezésére, ennek a rendelkezésre tartásnak a díja tehát adómentes.

Szintén adómentes a biztosítéki célú kötelezettség vállalása (bankgarancia) és közvetítése. Ebbe a szabályozási körbe tartoznak a különféle garanciaszerződések, illetve az okmányos meghitelezés. A garanciaszerződés nem más mint egy kötelezettségvállalás, amelyben ha a szerződés bizonyos pontjai életbe lépnek, akkor a jogosult követelheti igényének a garantőr általi teljesítését. Az okmányos meghitelezés (akkreditív) pedig egy fizetési mód, amely jellemzően a nemzetközi kereskedelemben bevett mód és a lényege abban áll, hogy bizonyos okmányok benyújtása esetén a bank kötelezettséget vállal az ügylet ellenértékének fizetésére.

A harmadik nagy adómentes ügyletkör az áfatörvény alapján a száml…

2020. március 2.

A lízing áfa-rendszerbeli kezelése 1.

A „lízing” szóra gondolva legtöbbünkben él egy – világos vagy homályosabb – elképzelés arról, hogy mit is jelent, ez a kép azonban még a lízinggel foglalkozó szakemberek esetében is eltérhet, mivel óhatatlanul a saját szakterületük (pl. jogi, üzleti, adózási vagy számviteli) szemlélete és ismeretanyaga által meghatározott. Nem könnyíti meg a helyzetet, hogy összetett jogintézményről van szó, amelyet egyetlen jogág sem definiál átfogóan, mint ahogy az sem, hogy többféle lízingtípus is létezik. A jogintézményben megjelennek a tulajdonjog-fenntartásos adásvétel, a bérlet, a haszonbérlet és a kölcsönszerződés elemei is, azonban típusonként eltérő lehet, hogy ezek közül melyik jellemzi ténylegesen. Szintén különbség mutatkozik a költség- és kárviselés szabályai terén.

Összességében elmondhatjuk, hogy „lízing” mint olyan nem létezik, csak különböző lízingtípusok. A szakirodalom a lízing alaptípusainak a gyakorlatban leggyakrabban előforduló pénzügyi lízinget és az operatív lízinget tekinti. Ezek áfa-rendszerbeli kezeléséről lesz szó a következőkben.

A pénzügyi lízing és az operatív lízing fogalma

A pénzügyi lízing lényege, hogy a lízing tárgy…

2020. március 10.

A lízing áfa-rendszerbeli kezelése 2.

Amint arról már volt szó, a zárt végű lízing  az Áfa tv. 10. § a) pontja szerinti termékértékesítésnek minősül, amelynél a törvény szövegéből következően már a birtokbaadás ténye megvalósítja a termékértékesítést. Zárt végű lízingnél ezért a birtokbaadás időpontja lesz a teljesítési időpont, tehát a teljes tőkerész után már ekkor beáll a lízingbeadó adófizetési kötelezettsége.

A bizonylatolás is ennek megfelelően alakul. A birtokbaadáskor a teljes összegről ki kell állítani az áfás számlát, hiába nem kell ekkor még a később esedékessé váló lízingdíjakat megfizetni. A későbbiekben a fizetendő lízingdíjakat viszont már nem terheli áfa, ezért ezekről nem kell, nem is lehet áfás számlát kibocsátani, csak egyéb számviteli bizonylatot.

Ha a zárt végű lízingügylet során az adóalapot a felek devizában határozták meg, felmerülhet a kérdés, hogy a devizaárfolyam utólagos változása hogyan hat ki az adóalapra, illetve milyen adójogi következménye van annak, ha a felek utólag abban állapodnak meg, hogy a korábban forintban meghatározott ellenértéket a jövőre nézve devizában, vagy a devizában meghatározott ellenértéket a jövőre nézve más devizanemben rendezik.…

2020. május 15.

Áfabevallás július 1-től: a számlákat az M lapokon is értékhatár nélkül kell jelenteni

Mind a kiállított számlákhoz kapcsolódó online számla jelentés, mind az M lapok tekintetében eltörlésre kerül az eddigi 100 ezer forintban megállapított értékhatár 2020. július 1-től. Nézzük meg hogyan alakul át a jelentési kötelezettség és mi változik pontosan.

Az új szabály szerint, a jelentési kötelezettség az alábbiak szerint alakul:

  • A NAV online számla jelentésben, valós időben, automatizáltan kell adatot szolgáltatni a magyar adóalany vevő felé kiállított számlákról, függetlenül az áthárított áfa értékétől. Tehát az áthárított adót nem tartalmazó számlák is jelentési kötelezettség alá esnek július 1-től, így például a beföldi fordított áfás számlák, illetve a tárgyi adómentes számlák is.
  • Az M lapon az összes bejövő, belföldi adóalany által kiállított, áthárított áfát tartalmazó számlát jelenteni kell, amennyiben a számlák kapcsán adólevonási jogot gyakorol az adózó.

Július 1-től a NAV online számla jelentés valamennyi belföldön teljesített termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra kiterjed (a közösségen belüli termékértékesítések kivételével),függetlenül attól, hogy abban áfa áthárításra került-e vagy sem, adóköteles, vagy ad…