Állami támogatás igénybevételének hatása az áfalevonási jogra

A pénzügyi szolgáltatásokon belül a biztosítási szektoron kívül a banki szférára vonatkozik az áfamentesség. A szektor adómentességét az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés b-e) pontjai biztosítják. Az előbbi bekezdések alapján adómentes a hitel és pénzkölcsön nyújtása, ezek közvetítése. A hitelszerződések keretében a hitelezők a hitelkeretet díjfizetés ellenében bocsátják a jogosult rendelkezésére, ennek a rendelkezésre tartásnak a díja tehát adómentes.

Szintén adómentes a biztosítéki célú kötelezettség vállalása (bankgarancia) és közvetítése. Ebbe a szabályozási körbe tartoznak a különféle garanciaszerződések, illetve az okmányos meghitelezés. A garanciaszerződés nem más mint egy kötelezettségvállalás, amelyben ha a szerződés bizonyos pontjai életbe lépnek, akkor a jogosult követelheti igényének a garantőr általi teljesítését. Az okmányos meghitelezés (akkreditív) pedig egy fizetési mód, amely jellemzően a nemzetközi kereskedelemben bevett mód és a lényege abban áll, hogy bizonyos okmányok benyújtása esetén a bank kötelezettséget vállal az ügylet ellenértékének fizetésére.

A harmadik nagy adómentes ügyletkör az áfatörvény alapján a száml…

A „lízing” szóra gondolva legtöbbünkben él egy – világos vagy homályosabb – elképzelés arról, hogy mit is jelent, ez a kép azonban még a lízinggel foglalkozó szakemberek esetében is eltérhet, mivel óhatatlanul a saját szakterületük (pl. jogi, üzleti, adózási vagy számviteli) szemlélete és ismeretanyaga által meghatározott. Nem könnyíti meg a helyzetet, hogy összetett jogintézményről van szó, amelyet egyetlen jogág sem definiál átfogóan, mint ahogy az sem, hogy többféle lízingtípus is létezik. A jogintézményben megjelennek a tulajdonjog-fenntartásos adásvétel, a bérlet, a haszonbérlet és a kölcsönszerződés elemei is, azonban típusonként eltérő lehet, hogy ezek közül melyik jellemzi ténylegesen. Szintén különbség mutatkozik a költség- és kárviselés szabályai terén.

Összességében elmondhatjuk, hogy „lízing” mint olyan nem létezik, csak különböző lízingtípusok. A szakirodalom a lízing alaptípusainak a gyakorlatban leggyakrabban előforduló pénzügyi lízinget és az operatív lízinget tekinti. Ezek áfa-rendszerbeli kezeléséről lesz szó a következőkben.

A pénzügyi lízing és az operatív lízing fogalma

A pénzügyi lízing lényege, hogy a lízing tárgy…

Amint arról már volt szó, a zárt végű lízing  az Áfa tv. 10. § a) pontja szerinti termékértékesítésnek minősül, amelynél a törvény szövegéből következően már a birtokbaadás ténye megvalósítja a termékértékesítést. Zárt végű lízingnél ezért a birtokbaadás időpontja lesz a teljesítési időpont, tehát a teljes tőkerész után már ekkor beáll a lízingbeadó adófizetési kötelezettsége.

A bizonylatolás is ennek megfelelően alakul. A birtokbaadáskor a teljes összegről ki kell állítani az áfás számlát, hiába nem kell ekkor még a később esedékessé váló lízingdíjakat megfizetni. A későbbiekben a fizetendő lízingdíjakat viszont már nem terheli áfa, ezért ezekről nem kell, nem is lehet áfás számlát kibocsátani, csak egyéb számviteli bizonylatot.

Ha a zárt végű lízingügylet során az adóalapot a felek devizában határozták meg, felmerülhet a kérdés, hogy a devizaárfolyam utólagos változása hogyan hat ki az adóalapra, illetve milyen adójogi következménye van annak, ha a felek utólag abban állapodnak meg, hogy a korábban forintban meghatározott ellenértéket a jövőre nézve devizában, vagy a devizában meghatározott ellenértéket a jövőre nézve más devizanemben rendezik.…

Mind a kiállított számlákhoz kapcsolódó online számla jelentés, mind az M lapok tekintetében eltörlésre kerül az eddigi 100 ezer forintban megállapított értékhatár 2020. július 1-től. Nézzük meg hogyan alakul át a jelentési kötelezettség és mi változik pontosan.

Az új szabály szerint, a jelentési kötelezettség az alábbiak szerint alakul:

• A NAV online számla jelentésben, valós időben, automatizáltan kell adatot szolgáltatni a magyar adóalany vevő felé kiállított számlákról, függetlenül az áthárított áfa értékétől. Tehát az áthárított adót nem tartalmazó számlák is jelentési kötelezettség alá esnek július 1-től, így például a beföldi fordított áfás számlák, illetve a tárgyi adómentes számlák is.
• Az M lapon az összes bejövő, belföldi adóalany által kiállított, áthárított áfát tartalmazó számlát jelenteni kell, amennyiben a számlák kapcsán adólevonási jogot gyakorol az adózó.

Július 1-től a NAV online számla jelentés valamennyi belföldön teljesített termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra kiterjed (a közösségen belüli termékértékesítések kivételével),függetlenül attól, hogy abban áfa áthárításra került-e vagy sem, adóköteles, vagy ad…