Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Jövőre nő a súlyosan fogyatékos személyek személyi kedvezménye az adózásnál. A súlyos egészségi problémával élő, fogyatékos emberek részére nagy segítséget jelentenek azok a kedvezmények, amelyek kiadásaikat csökkenthetik. A kedvezmények egy része független az esetleges keresőtevékenységtől, más részük a munkajövedelemhez kötődik. Ismertetjük az szja-törvény legújabb módosítáását.
Ha az egészségi állapot megengedi, dolgozhat a fogyatékos személy rövidebb, vagy hosszabb munkaidőben akár otthonában, akár a munkáltatónál.
Kedvezmények
A fogyatékossági támogatásban részesülők a személyi jövedelemadóból személyi kedvezményt vehetnek igénybe,
Normatív alapon közgyógyellátásra lehetnek jogosultak a Szociális törvény szabályai szerint.
A súlyosan mozgáskorlátozott fogyatékossági támogatásban részesülő személy közlekedési kedvezményt igényelhet ( személy gépkocsi szerzési, átalakítási támogatás), illetve parkolási igazolványt kaphat.
A hasonló egészségi állapotban lévő, rokkantsági járadékban részesülők is jogosultak az adókedvezményre, továbbá közlekedésüknél utazási kedvezményt, gyógyszereiknél alanyi jogon közgyógyellátást vehetnek igénybe.
Személyi kedvezmény 2020. december 31-ig
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 40.§ -a szerint az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg (személyi kedvezmény).
Súlyosan fogyatékos személynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá aki rokkantsági járadékban, vagy fogyatékossági támogatásban részesül.
2020-ban az adókedvezmény összege emelkedett a minimálbér emelkedéséhez kapcsolódva. A kedvezmény ez évben a 161.000 forintos minimálbér öt százaléka, azaz 8.050 forint havonta, 96.600 forint éves szinten.
Az adókedvezményt az adóévben szerzett jövedelem (például munkabér) összevont adóalapjának adójából havonta, illetve az éves adóbevallás során lehet érvényesíteni.
Ha korábban nem élt az érintett személy a lehetőséggel, az adó eljárásban hatályos öt éves elévülési időn belül visszamenőleg is igényelheti a kedvezményt. Természetesen erre a visszamenőleges időszakra is kell orvosi igazolással, vagy az ellátást megállapító határozattal rendelkezni.
Személyi kedvezmény 2021. január 1-jétől
Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény 1.§-a módosítja a személyi kedvezményre vonatkozó rendelkezéseket, egyúttal a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 40.§-ából a 29/E§-ba helyezi át a személyi kedvezmény szabályait a 40.§ hatályon kívül helyezésével.
E szerint 2021. január 1-jétől a súlyosan fogyatékos magánszemély az összevont adóalapját csökkenti személyi kedvezménnyel. (A korábbi szabályozás az összevont adóalap adóját csökkentette a kedvezménnyel.)
A kedvezmény az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.
A kedvezmény mértéke is növekszik, A kedvezmény jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada száz forintra kerekítve.
Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők figyelembe, amelyben a fogyatékos állapot az erről szóló igazolás, határozat alapján legalább egy napig fennáll.
A kedvezményt továbbra is a súlyosan fogyatékos személyek vehetik igénybe, tehát az, aki a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló fenti kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.
Fogyatékossági támogatásra jogosult az a tizennyolcadik életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy, aki látási, hallási, értelmi, mozgásszervi fogyatékos, vagy állapota kromoszóma rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető, autista, vagy halmozottan fogyatékos állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, és önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul. (l:1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról)
A súlyosan fogyatékos személy nem jogosult fogyatékossági támogatásra, ha vakok személyi járadékában részesül, vagy magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy utána magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak.
Ezekről az ellátásokról azonban nevezett lemondhat a fogyatékossági támogatás igénybevétele érdekében.
A fogyatékossági támogatás mellett korlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni.
A rokkantsági járadék olyan fiataloknak ad rendszeres pénzbeli ellátásként segítséget, akik igen fiatalon, esetleg születésüktől kezdve kerültek nagyon súlyos egészségi állapotba, sokszor életük során végig viselve az egészségi probléma, betegség, fogyatékosság terhét.
Az ellátásról a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII.27.) MT. rendelet szabályainak ismerete adhat felvilágosítást..
Rokkantsági járadékra az jogosult, akinek huszonötödik életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70 %-os mértékű, és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában nem részesül.
A rokkantsági járadékot az érintett személy tizennyolcadik életévének betöltésétől lehet megállapítani.
Ha a jogosultsági feltételek fennállnak, az igény – azonosan a nyugellátási igényekkel – hat hónapra visszamenőleg is érvényesíthető.
A rokkantsági járadék megállapításának nem előfeltétele szolgálati idő megléte.
A rokkantsági járadék mellett korlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni, ennek egyedül az egészségi állapot szabhat korlátot.
A jövedelem után meg kell fizetni az egyéni társadalombiztosítási járulékot.
A személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségnél érvényesíthető a személyi kedvezmény.
