4,6 milliárdnyi áfacsalás állt a mobilbiznisz hátterében


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Költségvetési csalás alapos gyanúja miatt letartóztatott négy férfit a Pécsi Járásbíróság, akik úgy tudtak versenyképes árat ajánlani a piacon, hogy a fiktív számlákra épülő hálózatuk révén 4,6 milliárdnyi áfát nyeltek el.

A gyanúsítottak 2017. január és 2020. december 31-e között közösen, „egy hierarchikusan felépített, konspiratív módon tevékenykedő, mobiltelefon-kereskedelemre létrehozott bűnözői csoportot” működtettek – derül ki a Pécsi Törvényszék közleményéből.

Nettó beszerzési ár alatt mentek el a telefonok

A bűnszervezet célja az volt, hogy – a csoport által kialakított fiktív számlázási láncolat felhasználásával – az Európai Unióban beszerzett mobiltelefonok után az első belföldi értékesítést terhelő általános forgalmi adó (áfa) megfizetésének elmulasztásával az egyik gyanúsított vezetése alatt álló gazdasági társaság versenyelőnyhöz jusson. A gazdasági társaság az általános forgalmi adó megfizetése nélkül forgalmazott mobiltelefonokat jelentősen a piaci ár alatt – a külföldről történt nettó beszerzési ár alatt – tudta továbbértékesíteni.

áfacsalás

A több gazdasági társaságot mozgósító cégláncolat működtetése, a látszólagos gazdasági események végzése, illetve a cégek nevében kiállított fiktív számlák és befogadásuk következtében a gazdasági társaság olcsóbban jutott telefonokhoz, mint amilyen áron azokat a bűnszervezet tagjai külföldről beszerezték. A gyanúsítottak így összesen 4,6 milliárd forint áfát nem fizettek be a költségvetésbe.

Egyik gyanúsított már büntetőeljárás hatálya alatt állt

A bíróság tájékoztatása szerint tartani lehetett attól, hogy a gyanúsítottak – szabadlábon hagyásuk esetén – megszöknének, elrejtőznének. A bűncselekmény konspiratív jellegére figyelemmel tartani lehetett attól is, hogy a gyanúsítottak a büntetőeljárásban részt vevő más emberek jogellenes befolyásolásával, tárgyi bizonyítási eszközök, elektronikus adat megsemmisítésével vagy elrejtésével veszélyeztetnék a bizonyítást.

Egyikük – hasonló bűncselekmény elkövetése miatt – felfüggesztett szabadságvesztés és másik büntetőeljárás hatálya alatt is áll, nála az is feltehető, hogy újabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekményt követne el – közölte a törvényszék.

A Pécsi Járásbíróság hétfőn rendelte el a négy férfi letartóztatását egy hónapra különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás alapos gyanúja miatt, amelyet ketten bűnsegédként követtek el. Az ügyész a bíróság végzését tudomásul vette, míg a gyanúsítottak és védőik a letartóztatás megszüntetéséért és enyhébb kényszerintézkedés elrendeléséért jelentettek be fellebbezést, így a bíróság határozata nem végleges.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Május 31. – több mint háromszázezer vállalkozást érintő határidő

Az elmúlt három évet vizsgálva, rendre közel negyedmillió vállalkozás nyújtja be a pénzügyi beszámolóját májusban az OPTEN adatai szerint. Év elejétől május végéig jellemzően 5 cégből 4 leadja a beszámolóját. A pénzügyi beszámolóra vonatkozó határidő elmulasztása komoly szankciókkal járhat.

2024. május 28.

Csoportos társaságiadó-alany tagjainak nyilatkozata a jövedelem-(nyereség-)minimumról

„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?