69 ezer forintra emelkedett a minimálbér


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Emelkedett az országosan kötelező minimálbér, illetve a szakképesítést igénylő munkakörökben fizetendő bérminimum az idén január elsejétől, nőttek a minimálbérhez rendelt egyéb juttatások is, mint például az álláskeresők járadéka.

A minimálbér a 2007-ben kötelező 65 500 forintról 2008-ban 69 000 forintra emelkedett.
A szakképzést igénylő munkakörökben ehhez képest 1,2-szeres, illetve 1,25-szörös szorzót kell alkalmazni attól függően, hogy a dolgozó rendelkezik-e kétéves gyakorlattal.
Ez annyit jelent, hogy a múlt évben kötelező 75 300 forintos bérminimum helyett 86 300 forintot kell fizetni a legalább középfokú iskolai végzettséget és/vagy szakképzettséget igénylő munkakörökben.
A szakképzettek bérminimumát a 2005-ben az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) kötött egyezség szerint 2006. július elsejétől fizetik a munkáltatók, akkor a 62 500 forintos minimálbérhez képest 1,05-szoros, illetve az 1,1-szeres szorzót kellett alkalmazni.

Három évre szól a megállapodás
Az egyezség három évre szólóan határozta meg a minimálbért és a bérminimumot.
A 2007-ben kötelező 65 500 forintos minimálbérhez képest 1,1-szeres illetve 1,15-szoros szorzót kellett alkalmazni.
A megállapodásban szerepel az is, hogy a felsőfokú iskolai végzettséget és/vagy akkreditált felsőfokú szakképzettséget igénylő munkakörökben 2006-ban, 2007-ben, illetve 2008-ban lehetőleg a minimálbérhez viszonyított 1,4; 1,5; 1,6-os szorzót alkalmazzanak a munkahelyek.
A minimálbér 2005-ben 57 ezer forint volt, akkor még nem volt a szakképzetteknek kötelező bérminimuma. Az OÉT egyezség szerint az ágazati érdekegyeztető fórumok lehetőséget kaptak arra, hogy az országosan kötelező szakképzettek bérminimumánál alacsonyabb tételről is megegyezhetnek.

Forrás: magyarorszag.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.