76 százalék lehet az állami nyugdíj a magánpénztárakban maradóknak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

76 százalék állami nyugdíjat kaphatnak az elmúlt időszakra a magánpénztárban maradó tagok és legalább havi 14 ezer forintos tagdíjfizetéssel kell számolniuk. Az fn.24.hu összegyűjtött néhány támpontot ahhoz, hogy a tagok dönteni tudjanak március végéig: maradnak magánpénztári tagok, vagy átlépnek az állami rendszerbe.

Március végéig dönthetnek a magánpénztári tagok, kitartanak-e tovább, vagy mégis visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe. Tavalyhoz képest annyi a változás, hogy most aki nem tesz semmit, az marad a magánpénztárban, aki át szeretne lépni az államiba, annak kell a pénztáránál ezt jeleznie. Akinél elvi kérdés a maradás, annak tehát semmi dolga. Aki viszont komolyan mérlegre szeretné tenni, mit nyerhet és mit veszthet, annak íme néhány támpont.

1. Nem várt fordulat, hogy akkor is jár állami nyugdíj, ha valaki magánpénztártag marad, vagyis nem lép vissza az állami rendszerbe. Első ránézésre csak az nem volt világos, mennyi is lesz ez az állami nyugdíj, ezért az fn.24.hu megkérdezte a Nemzetgazdasági Minisztériumot. A válaszból kiderül, hogy a magánnyugdíjpénztárban maradók a 2011. december 31-jét megelőző időszakra az állami pillérből származó nyugdíjuk hozzávetőleg 76 százalékára lesznek jogosultak. Ez úgy jön ki, hogy megkapják az állami pillérbe tavaly év végégig befizetett 75 százalékot, plusz a 14 hónapos tagdíjátirányítás kompenzálásaként még kb. 1 százalékot. Ezt a cirka 76 százalékot egészítheti ki a maradó tagok magánpénztári megtakarítása, a pénztár gazdálkodásának függvényében – jegyezte meg a minisztérium a válaszában.

A 2012 január 1-jét követő időszakra viszont mindenki (így a magánpénztárban maradó is) teljes állami nyugdíjat kap, az általános számítási szabályok szerint. Mégpedig azért, mert a jövőben kizárólag az állami nyugdíjpillérbe lehet befizetni az egyéni nyugdíjjárulékokat és így innentől kezdve mindenki jogosult a teljes állami nyugdíjra. A magánnyugdíj-pénztári felhalmozás pedig továbbra is gyarapítható, önkéntes befizetéssel. Ezzel együtt így akár jól is járhatnak a maradó tagok, főleg, ha még sok évük van hátra a nyugdíjig, s persze feltéve, hogy a magánpénztárak fennmaradnak és jó hozamot produkálnak.

Az NGM persze másképp látja ezt, ezért is tarotta fontosnak megjegyezni: „a nyugdíjak értékállóságát egyedül az állami rendszer garantálhatja, a magánnyugdíj-pénztári rendszer kiszámíthatatlanságával szemben”.

A megkérdezett (a téma érzékenysége miatt neve elhallgatását kérő) nyugdíjszakértő szerint viszont nem kell túlságosan komolyan venni azt az ígéretet, hogy a magánpénztári tagok is kapnak majd állami nyugdíjat. Hiszen ahogyan volt már ezzel ellentétes szabály, eztán is jöhet.

Folytatás az fn24.hu-n, az alábbi linken.

Forrás: fn24.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.