A 6 legmegdöbbentőbb adóváltozás

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az fn.hu összegyűjtötte önnek a legmegdöbbentőbb 2010-es adóváltozásokat. Kellemes és kellemetlen meglepetések vegyesen – az igazat megvallva a kellemetlenek dominálnak.

1. Dupla minimálbér helyett tevékenységre jellemző kereset

Legalább a „tevékenységre jellemző kereset” után kell a vállalkozónak a járulékait megfizetnie, a korábbi dupla minimálbér helyett. Hogy mennyi is az a „tevékenységre jellemző kereset”, arról konkrét számok nincsenek, az állam háromféle számítási módszert engedélyez. Mindez praktikusan azt is jelentheti, hogy a járulékcsökkentés ellenére a vállalkozó 2010-ben jóval több járulékot fizet majd, mint korábban. A számítási módokról, s az új szabályozás szülte problémahalmazról részletesen írtunk több korábbi cikkünkben.

2. Egyszerre nőnek és csökkennek az szja kulcsok

Első megközelítésben a kulcsok csökkennek, az alsó 18-ról 17, a felső 36-ról 32 százalékra. Csakhogy az új kulcsok már a munkaadói járulékkal növelt adóalapra (alias szuperbruttó) vonatkoznak.

Valójában tehát nagyobbak lesznek az adókulcsok, mint idén, ha visszavetítjük azokat a bruttó bérre. Az alsó kulcs (visszavetítve) 20,91, a felső 40,64 százalék lesz. S mégis kevesebb adót kell fizetni – különösen az átlagbér közelében – a megváltozott adójóváírás és az eltolt sávhatár miatt.

3. Bruttó 100 ezernél csak nettó 170 forint a többlet

Csúnya meglepetés éri majd azokat, akik az adóváltozás nyomán komoly nettóbér-növekedésre számítanak, ám csak szerény a jövedelmük. Minimális növekményt könyvelhetnek csak el: például bruttó 100 ezer forintnál 170 forintot.

Márpedig a szerény jövedelműek alkotják a többséget: a kormányzat által használt statisztikák szerint a versenyszférában havi bruttó 160 ezer forint alatt keres a munkavállalók több mint 60 százaléka, s nekik is csaknem felük bruttó 100 ezer forint alatt.

Az átlagbér környékén a nettóbér-emelkedés valóban jelentős, ám az átlag a sokaságnak csak az egyik, s nem is mindig a legtöbbet mondó jellemzője – amint arra majd a januári bérük sokakat emlékeztet majd.

4. Agyonütött hidegétkezési jegyek

95,58 százalékos adóteher sújtja januártól a hidegétkezési utalványokat az eddigi (6000 forintos értékhatárig) 0 százalék helyett. Vélhetően sok helyen a 18 ezer forintig 25 százalékos adóval sújtott melegétkezési jegyekkel pótolják a hidegétkezésieket. Amiket a szerényebb jövedelmű munkavállalók egy része vélhetően – csakúgy, mint eddig – bizonyos élelmiszerboltokban, illegálisan vásárol majd le.

5. Extrán adóztatják az extra lóerőket

168 lóerő fölött dupla gépjárműadót kell fizetni, a 2,5-szeresét 235 és 268 lóerő között, s fölötte a háromszorosát. A változás „az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adónak”, leánykori nevén vagyonadónak köszönhető. Így válhat például az autópiacon félmilliót sem igazán érő, 96-os évjáratú Opel Omegából „nagy értékű vagyontárgy” – legalábbis adózási szempontból.

6. Hosszú távú megtakarítások

Kellemes meglepetések is érhetnek bennünket 2010-ben: hamarosan előrukkolnak a bankok azon számlavezetési ajánlataikkal, amelyekkel élve adómentessé tehetjük hosszabb távú megtakarításainkat. A legalább 3 éves, de legfeljebb 5 éves lekötések után az adó mértéke 10 százalék, 5 év fölött 0 százalék, azaz adómentes.

Forrás: FigyelőNet

---