A befektetőknek tetszik a magyar szigor


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A befektetők átértékelik nézeteiket a közép-kelet-európai térség éllovasának tartott Lengyelországgal kapcsolatban, mert növekszik az államháztartási hiány, a sokáig hátul kullogó Magyarország viszont jó pontokat szerez szigorú költségvetési politikájával a Deutsche Bank egy elemzője szerint.

Angus Halkett elmondta: „”a magyar kormány mindent megtesz a válság mélyülésének elkerülése érdekében, és azért, hogy beinduljanak a reformok, amelyeket az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap is elvár.”” A Deutsche Bank elemzője hozzátette: „”Lengyelország viszont homlokegyenest ellenkező irányba tart.””

A világ legnagyobb devizakereskedő intézményének elemzője szerint a költségvetési szigorral jó pontokat szerző Budapesttel ellentétben a laza költségvetési politikát folytató Varsó kockáztatja a körültekintő, megfontolt pénzügyi lépésekkel szerzett hírnevét.

A lengyel büdzsé hiánya idén 50 százalékkal nagyobb lehet a tervezettnél, ami veszélyezteti a lengyel kormány euró-bevezetési terveit. Jövőre a nemzeti össztermék (GDP) arányában számolt államháztartási hiány Lengyelországban 6,2 százalék lehet, míg a magyar büdzsében 0,6 százalékos többlet keletkezhet, idézi a nemzetközi Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet (OECD) júniusban megjelent előrejelzését a Bloomberg ügynökség.

A legnagyobb francia bank, a BNP Paribas egy feltörekvő piaci elemzője szerint a két országban megfigyelhető folyamatok a lengyel felől a magyar állampapírok felé billentik a mérleget nyelvét. „”A magyar gazdaság a korábbinál jóval erősebb alapokra épülve kerülhet ki a válságból”” – mondta Bartosz Pawlowski. Hozzátette: „”A lengyel kormány eddigi válságkezelő intézkedései viszont csalódást keltenek. Inkább vásárolnánk magyar állampapírt, mint lengyelt.””

A Bloomberg honlapján szerdán megjelent összeállítás szerint a Lengyelországgal és Magyarországgal kapcsolatos nézetek átértékelődése az adatokban is tükröződik: a lengyel zloty az utóbbi három hónap során 2,5 százalékot erősödött az euróval szemben, a forint viszont 8,5 százalékot, ami az ötödik legjobb teljesítmény a 26 feltörekvő piaci deviza közül, amelyek árfolyam-alakulását követi a gazdasági hírügynökség.

Forrás: Menedzsment Fórum


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]