A belföldi fordított adózás 2018-ban alkalmazandó szabályai

Szerző: Ado Online
Dátum: 2018. január 31.
Rovat:

Bár az általános forgalmi adó fogalmi rendszere szerinti ún. belföldi fordított adózásra vonatkozó rendelkezéseket nem módosították átfogóan 2018. évtől kezdődően, tekintettel arra, hogy az adófizetésre kötelezett meghatározásának e módjára vonatkozó szabályozás kiemelt gyakorlati jelentőséggel bír, jelen összefoglaló nemcsak a – 2018. évben hatályba lépő – kisebb módosítások, kiegészítések ismertetésére, hanem a változással nem érintett szabályok összefoglalására is törekszik.


1. A fordított adózás lényege

A termékértékesítéseket és szolgáltatásnyújtásokat terhelő általános forgalmi adó tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 138. §-a tartalmazza az adófizetésre kötelezett személyét illető (az Áfa tv. VIII. fejezetében található különös szabályok hiányában alkalmazandó) főszabályt, mely az adó megfizetésére kötelezett személyét az ügyletet saját nevében teljesítő adóalannyal azonosítja. E főszabályhoz képest eltérést jelentenek azon – ún. fordított adózásra vonatkozó – szabályok, melyek értelmében az ügylethez kapcsolódó adó megállapítására és elszámolására nem az ügyletet teljesítő adóalany, hanem annak megrendelője (vagyis a vevő vagy a szolgáltatást igénybe vevő adóalany) kötelezett.

A fentiekből, vagyis a már említett – az egyenes adózás mechanizmusát megfogalmazó – főszabály szövegezéséből (ti. a „ha e törvény másként nem rendelkezik” fordulatból) levezethető, hogy annak alkalmazására kizárólag abban az esetben van lehetőség, amennyiben az adott ügylet vonatkozásában nem teljesül(nek) az áfatörvény által előírt olyan speciális feltétel(ek), mely(ek) alapján az adófizetési kötelezettség címzettjeként – a főszabálytól eltérő módon – nem az ügyletet megvalósító adóalany, hanem a vevőként, igénybevevőként eljáró (vagyis jogosulti pozícióban álló) adóalany nevesíthető.

A fordított adózás vonatkozásában – az egyértelműség kedvéért – lényeges utalni arra, hogy maga a fordított adózás kifejezés tágabb kategóriát ölel fel, mint a jelen cikk témáját képező (belföldön nyilvántartásba vett adóalanyok között érvényesülő) belföldi fordított adózás, tekintettel arra, hogy az adófizetésre kötelezett személy meghatározásának módja ilyen rendezőelv mentén történik egyes külföldi vonatkozású ügyletek (ti., amikor az ügylet teljesítésére kötelezett adóalany – bizonyos termékértékesítéseivel, szolgáltatásnyújtásaival kapcsolatban – a teljesítés helye szerinti külföldi országban nem telepedett le) esetében is.

2. A belföldi fordított adózás általános feltételei

Az ún. belföldi fordított adózásra (és az ilyen ügyletekkel érintett személyekre) vonatkozó szabályok elsődlegesen az Áfa tv. VIII. fejezetében, ezen belül pedig az Áfa tv. 142. §-ában találhatóak (ellentétben a külföldi vonatkozású fordított adózású ügyletekkel, melyek esetében az adófizetésre kötelezett személyére nézve az Áfa tv. 139–141. §-aiban meghatározott szabályok irányadóak).

Az Áfa tv. 142. § (3) bekezdése rögzíti azon – az ügyletben részt vevő felekre vonatkozó – személyi feltételeket, melyeknek való megfelelés – az Áfa tv. 142. § (1) bekezdésében felsorolt valamely tényállás tartalmi elemeinek teljesülésével párhuzamban – elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az ügylet a belföldi fordított adózás szabályai szerint minősülhessen. Az említett kritériumokból következően az Áfa tv. 142. § (1) bekezdésében említett esetkörök fordított adózás alá tartozásának személyi feltételeként nevesíthető, hogy az ügylet teljesítésében érintett feleknek

–   belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak kell lenniük, egyúttal

–   nem lehet olyan, az áfatörvényben szabályozott jogállásuk, amelynek alapján tőlük adó fizetése ne lenne követelhető.

A fenti rendelkezésből kiindulva tehát, az Áfa tv. 142. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó esetkörök – az ügylet bármely pólusán álló – szereplői között nem szerepelhet olyan személy, szervezet, aki (amely) magánszemélynek, nem adóalany jogi személynek, kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalanynak, illetve olyan adóalanynak minősül, aki (amely) – az adott ügylettel összefüggésben – az alanyi adómentes jogállásra vonatkozó szabályozás szerint jár el.

[htmlbox art_tukor]

 

PÉLDA

Amennyiben – a felszámolási eljárás hatálya alatt álló – belföldön nyilvántartásba vett, alanyi adómentes státusszal rendelkező betéti társaság a tulajdonában álló, tárgyi eszközként használt számítógépeit értékesíteni kívánja belföldön nyilvántartásba vett, általános szabályok szerint adózó adóalany partnerének, az ügylethez kapcsolódó adó megfizetésére kötelezett személy meghatározása érdekében mindenekelőtt figyelembe szükséges venni, hogy az Áfa tv. XIII. fejezete szerinti alanyi adómentességet választó adóalany – többek között az Áfa tv. 188. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott esetben (ti. a vállalkozásában tárgyi eszközként használt termék értékesítésekor) – e minőségében nem jogosult eljárni az alanyi adómentesség időszakában, vagyis az említett ügylettel összefüggésben kizárólag az általános szabályok szerint (adófizetésre kötelezett adóalanyként) járhat el.

Előzőekre, valamint arra figyelemmel, hogy az Áfa tv. 142. (1) bekezdés g) pontja értelmében a vállalkozásban tárgyi eszközként használt termék értékesítése fordított adózás alá esik akkor, ha a teljesítésre kötelezett adóalany felszámolási eljárás hatálya alatt áll, az értékesítő adóalany által teljesített ügylet tekintetében a fordított adózás szabályai alkalmazandóak, vagyis az adófizetésre kötelezett félnek nem ő maga, hanem a számítógépeket megvásárló adóalany minősül.

 

A belföldi fordított adózás személyi körét illetően elmondható továbbá, hogy – mind termékértékesítői, szolgáltatásnyújtói, mind termékbeszerzői, szolgáltatás igénybevevői minőségben, továbbá mindkét minőségben egyaránt – ide tartozóként (vagyis belföldön nyilvántartásba vett adóalanyként) vehető figyelembe az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó személy, szervezet is [Áfa tv. 142. § (4) bekezdés]. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor az Áfa tv. 142. § (8) bekezdése a XIV. Fejezetben szabályozott jogállású, mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyokat az e tevékenységük körébe tartozó termékértékesítéseik és termékbeszerzéseik tekintetében kizárja a belföldi fordított adózású ügyletek személyi köréből, feltéve, hogy a közreműködésükkel érintett ügylet tartalmát tekintve az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés i) pontja szerinti ügyletet (ti. az Áfa tv. 6/A. számú mellékletében felsorolt termékek tárgyában történő értékesítési tényállást) meríti ki. Utóbbi közelebbről azt jelenti, hogy az Áfa tv. XIV. fejezete szerinti különleges jogállású adóalany a fordított adózás szabályait nem alkalmazhatja azon termékértékesítéseire, melyekkel összefüggésben kompenzációs felárra jogosult, vagyis az említett értékesítések után – az általános szabályoknak megfelelően – változatlanul jogosult kompenzációs felárra, beszerzései után pedig adófizetési kötelezettség nem terheli. (Amennyiben az adóalany nem kizárólag különös adózási mód alá tartozó tevékenységet végez, az általános szabályok szerinti tevékenységei tekintetében elviekben alkalmazhatóak a belföldi fordított adózás szabályai a már említett jogcímen.)

 

PÉLDA

Amennyiben a belföldön nyilvántartásba vett, mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállású adóalany saját vállalkozásában termelt, az Áfa tv. 6/A. melléklete szerinti terméket (kukoricát) kíván értékesíteni belföldön nyilvántartásba vett, általános szabályok szerint adózó adóalany partnerének, az értékesítésre – az Áfa tv. 142. § (4) bekezdésében foglalt kizáró rendelkezésre tekintettel – a belföldi fordított adózás hatálya nem terjed ki (ez esetben az értékesítőt az ügylettel összefüggésben kompenzációs felár illeti meg az általános szabályoknak megfelelően).

Abban az esetben, ha ugyanezen különleges jogállású adóalany nem a saját vállalkozásában termelt, hanem mástól vásárolt kukoricát értékesít az előbb említettek szerint, akkor az adóalany az ügylet keretében nem különleges jogállású adóalanyként, hanem általános szabályok szerint adózó adóalanyként jár el, mely esetben az ügyletet terhelő adót a beszerzőnek kell (a fordított adózásra vonatkozó egyéb feltételek fennállása esetén) megállapítania és megfizetnie.

[htmlbox felteteles_adomegallapitas]

 

Tekintettel arra, hogy a belföldi fordított adózásra vonatkozó szabályok alkalmazhatósága – mint az a fentiekből is látható – alapvetően függ attól, hogy ki (mely személy, szervezet) áll az ügylet teljesítőjének, illetve az ügylet megrendelőjének pozíciójában, az Áfa tv. 142. § (5) bekezdése egyértelműen lefekteti a felek azon jogait, melyek szerint az ügylet teljesítésében érintett felekként – az érintettség valószínűsítése mellett – a többi érintett féltől nyilatkozat megtételét, illetve az állami adóhatóságtól tájékoztatás nyújtását kérhetik a személyi feltételek teljesülését, valamint azon körülményt illetően, hogy az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés e)pontjában meghatározott esetben [ti. az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés alá tartozó termékértékesítés esetén] az értékesítő adóalany élt-e, és ha igen, milyen terjedelemben élt ott említett választási jogával.

Az állami adóhatóság fenti kötelezettségének – az Áfa tv. 142. § (6) bekezdése értelmében – haladéktalanul köteles eleget tenni (az írásos megkeresésre adott válaszát az ellenkező bizonyításáig valósnak kell tekinteni), míg az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben a tájékoztatási kötelezettségének a honlapján történő közzététellel tesz eleget.

 

PÉLDA

Amennyiben a belföldön nyilvántartásba vett adóalany egy olyan gazdasági társaság részére értékesít fordított adózás alá eső terméket, aki az ügylettel érintett adószáma, valamint az általános forgalmi szempontjából releváns jogállásának közlését megtagadja, eldöntendő kérdésként merülhet fel, hogy elfogadhatónak tekinthető-e azon gyakorlat, mely szerint (a szükséges információk hiányában) az ügyletről egyenes adózású számla kerül kiállításra.

Előrebocsátható, hogy az ügyletben részt vevő felek részéről – az Áfa tv. 142. § (5) bekezdésében rögzített felhatalmazást (ti. az érintettség valószínűsítése mellett az ügylet teljesítésében érintett bármelyik fél kérheti a többi érintett féltől, hogy nyilatkozzon a fordított adózás alkalmazásához szükséges személyi feltételek teljesüléséről) is figyelembe véve – a számlázási eljárás megkezdése előtt valamennyi konkrét esetben szükséges annak tisztázása, hogy a fordított adózás feltételei (és e körben a személyi kritériumok) fennállnak-e. Előbbiek az adott esetre nézve azt jelentik, hogy az ügyletre alkalmazandó helyes adózási mechanizmus megválasztása kizárólag abban az esetben lehetséges, amennyiben a vevőként eljáró társaság áfatörvény szerinti jogállása is ismertté válik, így önmagában azon körülmény, hogy a számla kibocsátásának időpontjában az adóalany (akár az adatközlés vevő részéről történő megtagadása okán, akár egyéb okból) nem rendelkezik az ügylet áfabeli megítéléséhez szükséges információkkal, nem biztosít jogszabályi alapot az egyenes adózás szabályainak – a fordított adózás helyett történő – automatikus alkalmazására.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

3. A belföldi fordított adózásra vonatkozó különös számlázási szabályok

Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdése alá tartozó fordított adózású ügyletek esetén – azzal összhangban, hogy ilyenkor az adó megállapítása és elszámolása nem az ügyletet teljesítő és arról bizonylatot kibocsátó adóalanyt, hanem a megrendelőt terheli – a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója olyan számla kibocsátásáról kötelezett gondoskodni, amelyben áthárított adó, illetőleg az Áfa tv. 83. §-ában meghatározott (az adót is tartalmazó ellenérték adótartalmának megállapítására szolgáló) százalékérték nem szerepel.

A tárgyalt ügyletek számlázása kapcsán – a számla kötelező adattartalmát illetően – további kógens jellegű rendelkezést fogalmaz meg az Áfa tv. 169. § n) pontja, mely speciális rendelkezés keretében (amennyiben a számlát magyar nyelven állítják ki) a „fordított adózás” kifejezés számlán történő feltüntetését kívánja meg. (Abban az esetben, ha a számlát idegen nyelven állítják ki, a fordított adózás kifejezést a számla kiállítása nyelvének megfelelő nyelven kell feltüntetni.)

A témához kapcsolódóan indokolt kitérni arra a gyakran felmerülő kérdésre is, hogy az áfatörvény rendelkezéseivel koherensnek tekinthető-e a bizonylatolási kötelezettség teljesítésének azon módja, melynek eredményeképpen egy adott számlán mind egyenes adózású, mind belföldi fordított adózású tételek is szerepelnek. Ezen (különböző áfabeli megítélés alá eső tételek ugyanazon számlán történő szerepeltetését lehetővé tevő) bizonylatolási eljárás kapcsán elmondható, hogy e bizonylatolási konstrukció alkalmazása – az áfatörvényben vagy más jogszabály(ok)ban található kifejezett rendelkezések hiányában – kizárólag az adóalany mérlegelésétől tehető függővé. Utóbbi értelmében tehát az Áfa tv. 142. § (7) bekezdésében foglalt szabálynak (ti. a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának olyan számla kibocsátásáról kell gondoskodnia, melyen áthárított adó vagy ún. visszafelé számított százalékérték nem szerepelhet) nem mond ellent az, ha a – fordított adó alá eső tételt tartalmazó – számlán egyébként adót is tartalmazó tétel is szerepel, mivel a hivatkozott szabály kizárólag azt kívánja meg, hogy a fordított adózás hatálya alá tartozó tételekkel összefüggésben nem kerülhet sor adó felszámítására a bizonylatolás során, továbbá ezen tételekhez kapcsolódóan adóösszeg feltüntetésére nem, hanem kizárólag a fordított adózás kifejezés feltüntetésére kerülhet sor.

 

 

Dr. Váradi Adrienn az Adó szaklap 2018 1-2 számában megjelent teljes cikkében olvashat a belföldi fordított adózás alá eső egyes tényállásokról is.


Kapcsolódó cikkek:


Étolajat és kristálycukrot foglalt le a NAV
2018. augusztus 16.

Száz tonna étolajat és 48 tonna kristálycukrot foglalt le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), mert egy élelmiszer-kereskedő cég úgy próbálta kijátszani az uniós áfaszabályokat, hogy hamis adatokkal rögzítette a szállítmányt - közölte a NAV csütörtökön.

Másra alapozná az adóztatást az Economist
2018. augusztus 16.

A tulajdon, az öröklés és a bérleti díjak erősebb adóztatását javasolja az Economist; a szerző a cégek helyett a befektetők adóztatását javasolja – írja a Napi.hu.

Megszűnt a magánszemélyek 75 százalékos különadója
2018. augusztus 16.

Július 26-tól megszűnt a magánszemélyek 75 százalékos különadója, amelyet már a 2018. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre sem kell alkalmazni – közölte tájékoztatójában az adóhatóság.

Ősszel is várható nyugdíjprémium
2018. augusztus 16.

A gazdasági növekedés idén 4,3 százalékos lehet, így járhat a nyugdíjprémium – derül ki a Pénzügyminisztérium közleményéből.

Áfalevonás a holdingoknál: felül kell vizsgálni a gyakorlatot
2018. augusztus 15.

Változások figyelhetők meg a holdingtársaságok áfaszempontból történő megítélésében az Európai Unió Bírósága által az elmúlt időszakban kiadott joganyagok alapján, ezért célszerű felülvizsgálniuk az eddigi áfalevonási gyakorlatukat.