A bérlet teljes megtérítése adómentes


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem csak az utazási költségtérítésről szóló rendelet szerinti kötelező mértékű juttatás összegét kell figyelmen kívül hagyni a jövedelem számításakor, hanem a bérlet vagy a jegy árának a teljes összegét is, akkor, ha a munkáltató a saját döntése alapján a kötelező mértékű térítésnél magasabb összeget fizet (bérlet, jegy teljes árát).

Az Adó- és Ellenőrzési Értesítő második számában megjelent 2008/9. Adózási kérdés szerint az utazási költségtérítést nem az Szja törvény, hanem a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet teszi kötelezővé. A Szja törvény arról rendelkezik, hogy a munkába járásra tekintettel adott költségtérítés összegét (az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő elszámolás, vagy a munkáltató nevére szóló számla ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben, valamint gépjárművel történő munkába járás esetén a munkahely és a lakóhely közötti távolságra kilométerenként 9 forint értékben) a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, így az tulajdonképpen adómentes.

Ebből következően nem csak a kormányrendeletben kötelezően előírt juttatást kell figyelmen kívül hagyni a jövedelem számításakor, hanem a bérlet vagy jegy árának teljes összegét is, akkor, ha a munkáltató úgy dönt, hogy a kötelező mértékű térítésnél magasabb összeget (azaz a bérlet, jegy teljes árát) megtéríti. Amennyiben a jövedelem kiszámításánál figyelmen kívül hagyható költségtérítésen felül fizet a munkáltató ilyen címen juttatást, akkor a felettes rész a magánszemély munkaviszonyból származó adó- és járulékköteles jövedelmének számít.

Azonos helységben nem kell fizetni
A munkáltató akkor köteles költségtérítést kell fizetni a munkavállalójának, ha a dolgozó lakóhelye és a munkahelye nem azonos helységben van. A költségtérítés napi munkába járás és hétvégi hazautazás címén illeti meg a munkavállalót. Napi munkába járás címén ellenben csak annak jár költségtérítés, aki naponta a közigazgatási határon kívülről utazik a munkahelyére, illetve munkarendjétől függő gyakorisággal rendszeresen utazik oda és vissza. Nincs jelentősége ugyanakkor annak, hogy ideiglenes, vagy állandó lakóhelyéről utazik a munkavállaló, hiszen naponta, vagy legalábbis rendszeresen tesz meg nagyobb távolságot.

Hétvégi hazautazás
Hétvégi hazautazás esetében akkor jár az utazási költségtérítés, ha a hétvégeken haza, azaz az állandó lakóhelyére utazik a munkavállaló. Ez akkor lehetséges – mivel csak egy állandó lakóhelye van az embernek – ha a munkavállaló valahol ideiglenesen tartózkodik. Ha tehát a dolgozó munkavégzési célból ideiglenesen a munkahelyével azonos helységbe, vagy annak a közelébe költözik (ez utóbbi esetben a napi munkába járás címén is megilleti a költségtérítés), megilleti őt a hétvégi hazautazás címén az utazási költségtérítés.

Az ideiglenesen jelző a lakhatási státuszra vonatkozik, nem pedig időbeli korlátot jelent, azaz az ideiglenesen feltétel akár több évre is vonatkozhat. A kormányrendelet szempontjából lényegtelen az is, hogy a munkavállaló milyen típusú munkaszerződéssel rendelkezik, azaz, hogy például határozott, vagy határozatlan idejű munkaviszonyban áll-e. Nem feltétel továbbá, hogy az ideiglenes lakhatást a munkáltató finanszírozza. Ezt bárki finanszírozhatja, lehet albérlet, szálloda, a munkáltató által bérelt ingatlan, vagy akár a munkavállaló tulajdonában álló lakás is. Nem feltétel az sem, hogy a lakóhely-változás munkáltatói intézkedésre történjen.

Állandó, illetve ideiglenes lakóhely
Az állandó lakóhely fogalma az 1992. évi LXVI. törvény lakóhely fogalmának feleltethető meg, amelyet a munkavállaló a lakcímkártyájával tud igazolni. Minden egyéb hely, ahol a munkavállaló tartózkodik, így az 1992. évi LXVI. törvény értelmében a tartózkodási hely, illetőleg az ennél rövidebb időtartamú tartózkodás – feltéve, hogy a munkavállalás céljából más, mint a lakóhely – a kormányrendelet értelmében ideiglenes lakóhelynek felel meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Akkor is tud róla a NAV, ha külföldről származik a bevétel

Sokan azt hiszik, hogy a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelem, különösen, ha külföldről származik, könnyen elrejthető az adóhatóság elől. Érdemes azonban tudni, hogy a külföldi bankoknál és befektetési szolgáltatóknál vezetett értékpapírszámláról és pénzforgalmi számláról több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást információcsere keretében. Szintén érdemes mérlegelni, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből, és kriptovalutából jövedelmet szerzők a NAV ellenőrzések célkeresztjében vannak a NAV 2024-es ellenőrzési terve szerint – foglalja össze a Niveus Consulting Group.

2024. május 15.

Speciális szakkérdések adóeljárásnál

Az adóigazgatási eljárásról szóló törvény szerint szakvéleményt kell kérni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges. Ismertetjük a szabályozást és bemutatunk egy érdekes példát a transzferárazás világából.