A cégpénztárból kivett jövedelem is adóköteles

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gazdálkodónak minden kifizetett jövedelemből egyebek mellett adóelőleget kell levonnia és befizetnie. Ha ezt nem teszi, mulasztási bírságot és késedelmi pótlékot állapít meg a NAV a társaság terhére. A kifizetőtől származó, összevont adóalapba tartozó jövedelem után a kifizetőnek százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége is keletkezik, amely az adózás előtti eredményt csökkenti. A vállalkozásból kivont jövedelem után a tényleges haszonhúzóknak pedig személyi jövedelemadózniuk kell – áll a NAV közleményében.

Ezeket a szabályokat szegte meg az a társaság, amelynél a NAV egy konkrét vizsgálat során alaptalan költségelszámolást fedezett fel, ugyanis fiktív, gépjárművek szervízeléséről szóló számlák kerültek a könyvelésbe.

A számlák ellenértékét a társaság két ügyvezetője vette fel a cég pénztárából. A bizonylatok alapján személyenként is megállapítható volt a kivett összeg nagysága, összesen 65 millió forint.

Számviteli változások, felkészülés a beszámolókészítésre és a tao-bevallásra Szakmai fórum és képzés: 2014. március 25. Könyvvizsgálóknak: 2 kreditpont Adótanácsadóknak, adószakértőknek, okleveles adószakértőknek: 4 kreditpont Jelentkezzen most!

Ezután az összeg után a társaság nem vont adóelőleget és egészségügyi hozzájárulást (eho), az ügyvezetők pedig nem fizettek személyi jövedelemadót. A NAV mintegy 24 millió forint mulasztási bírságot és késedelmi pótlékot, eho címén több mint 7 millió forintot szabott ki a társaság terhére.

Az ügyvezetőknek pedig várhatóan 26 millió forintot kell befizetniük az elmaradt személyi jövedelemadó és különadó miatt.

---