A COVID-19 világjárvány következményeinek kezelése a transzferárazásban Koronavírus

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A világjárvány nyomán a transzferárak kapcsán több a bizonytalanság, mint bármikor korábban. A NAV szakemberei a minap részleteiben is ismertették álláspontjukat a transzferár-szakmával, és megerősítették: az OECD és az adóhatóság korábban közzétett iránymutatásai továbbra is érvényesek.

A koronavírus által előidézett gazdasági helyzet és a kormányok által a világjárványra adott válaszok, kihívások elé állították a gazdasági szereplőket a szokásos piaci ár elvének alkalmazása terén.  A jelentős pénzügyi nehézségek miatt számos vállalkozás felülvizsgálta a szerződéses megállapodásait és kísérletet tett azok feltételeinek újratárgyalására. Erre reagálva, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet („OECD”) 2020. december 18-án kiadott egy jelentést, amely iránymutatásokat tartalmaz a COVID-19 járvány megfelelő kezeléséről transzferár szempontból, hogy segítséget nyújtson az adózóknak és az adóhatóságoknak a járvánnyal összefüggő kérdések megválaszolásában.

A fentiekkel összefüggésben, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2021. február 17-én megerősítette, hogy az általuk 2020. szeptemberben közzétett iránymutatás a koronavírus-járvány transzferárra gyakorolt hatásaival kapcsolatban összhangban van az OECD által legfrissebben kiadott jelentés koncepciójával, és az abban megfogalmazottakkal. Ezen kívül egy online kerekasztal-megbeszélés is megrendezésre került, ahol az Adóhatóság képviselői részleteiben is ismertették az álláspontjukat a transzferár szakmával. Az itt elhangzottak szintén megerősítették, hogy a korábban közzétett iránymutatások továbbra is érvényesek. A cél továbbra is a jogkövető magatartás elősegítése. Továbbá, ahogy a 2020-as évben, idén is mélyreható transzferár-vizsgálatokra lehet számítani.

A COVID-19 járványnak köszönhetően érezhető, hogy a transzferárak kapcsán több a bizonytalanság, mint bármikor korábban, ezért ez jelzés értékű lehet az adózók számára, hogy a transzferár dokumentációk készítése során mindenképpen vegyenek igénybe tanácsadói segítséget, hogy elkerüljék a transzferárak helytelen kezeléséből eredő kockázatokat.

A fentiekben említett OECD jelentés az alábbi négy kiemelt témakörre összpontosít, melyek együttes vizsgálata szükséges a transzferárak elemzése során.

1, Összehasonlító elemzések

Annak érdekében, hogy a 2020-as évet érintő szokásos piaci ár meghatározásához készülő összehasonlító elemzés megbízható legyen, az adózóknak részletes átvilágítást kell végezni a járvány hatásainak elemzésére.

A jelentés úgy ítéli meg, hogy a járvány jelentős hatással lehet a független vállalkozások közötti árazásra, így kevésbé lehet támaszkodni a korábbi összehasonlító adatokra az összehasonlító elemzés során. Az OECD kifejezetten óva inti az adózókat a korábbi válságokból származó adatok felhasználásától (például: 2008-as világválság), valamint a jelentés szerint is egyre kevésbé elfogadott ezen adatok használata a COVID-19 egyedisége és előzmény nélkülisége miatt. Továbbá, ügyelni kell arra is, hogy a megfelelő időszakot válasszák ki az adózók az elemzés elkészítésére, mert a járvány előtti vagy utáni időszak eredményei nem hasonlíthatók össze a járvány időszaka alatt elért eredményekkel.

2, Veszteségek és a COVID-19 specifikus költségek eloszlása

A jelentés kiemelten kezeli a járvány során keletkező veszteségek elosztásának módját a kapcsolt vállalkozások között. A járvány során számos multinacionális vállalat veszteségeket szenvedett el, például a kereslet csökkenése vagy a felmerülő rendkívüli költségek miatt. A jelentés szerint a veszteségek elosztása a kapcsolt vállalkozások között egyre több vitát vált ki, márpedig a jelenlegi gazdasági környezetben várhatóan növekszik majd az elszenvedett veszteségek gyakorisága és nagyságrendje.

A vis maior záradék vagy a meglévő megállapodás felülvizsgálata vagy visszavonása nem tekinthető automatikusnak a járványra való hivatkozással a kapcsolt vállalkozások között. Ezzel ellentétben, az egymástól független feleknek joga van a meglévő megállapodásaik bizonyos pontjait újratárgyalni. Gondos mérlegelést igényel annak eldöntése, hogy vajon a megállapodás újratárgyalása jelenti-e a felek legfőbb érdekét, ezért gondosan meg kell vizsgálni a rendelkezésre álló opciókat és azok hosszú távú hatását a felek profit kilátásaira.

Az iránymutatás megállapítja, hogy amennyiben nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy független felek – hasonló körülmények között – felülvizsgálnák a meglévő megállapodásaikat vagy a kereskedelmi kapcsolataikat, akkor a kapcsolt vállalatok hatályos vállalatközi megállapodásainak és/vagy kereskedelmi kapcsolatainak módosítása nem áll összhangban a szokásos piaci ár elvével.

3, Állami támogatási programok

Vizsgálni szükséges a COVID-19-hez kapcsolódóan kapott állami támogatásokat és ennek hatásait az egyes ügyletekre. Állami támogatásnak minősül minden pénzbeli vagy nem pénzbeli hozzájárulás, amit a kormány vagy más hatóság nyújt gazdasági kedvezményként az adófizető számára (például: szubvenció, leírható kölcsön, adóelengedés, beruházási támogatás, stb.).

Az összehasonlító elemzés elkészítése során szükséges figyelembe venni az állami támogatásokat. Ebben az esetben feltételezni kell, hogy az állami támogatás elnyerése az ellenőrzött tranzakció árát befolyásolja. A jelentés azonosítja azokat a jellemzőket, amiket a kormányzati támogatások hatásainak elemzése során figyelembe kell venni. Ezek többek között a következők lehetnek: elérhetőség, futamidő, a gazdaságilag jelentős kockázatok eloszlása és a kereslet jellemzői a vállalat számára releváns piacokon.

4, Előzetes ármegállapodások (APA)

A járvány jelentősen módosította a gazdasági körülményeket, amelyekre a felek akkor még nem számíthattak, amikor a 2020-as vagy az azt követő időszakra megkötötték az előzetes ármegállapodásokat (APA). A jelentés megerősíti, hogy a járványtól függetlenül a meglévő megállapodásokat és azok feltételeit mindaddig fenn kell tartani és érvényesnek tekinteni, amíg nem lépnek fel egyértelműen azok a körülmények, amelyek a megállapodás törlését vagy felülvizsgálatát indokolják. A jelentés arra ösztönzi az adózót, hogy a körülmények lényeges megváltozása esetén, ha szükséges, keresse fel az adóhatóságot és transzparens módon mutassa be a felmerülő problémákat.

Tekintettel a megváltozott helyzetre, az adózóknak továbbra is lehetőségük van felülvizsgálni, felmondani a megállapodásokat vagy visszavonni a kérelmeket. A jelentés kiemeli, hogy a probléma bejelentésének időzítése kiemelt jelentőséggel bír. Amikor a gazdasági körülményekben vagy a szerződés feltételeiben lényeges változás következik be, az adózónak a legrövidebb időn belül értesítenie kell erről az adóhatóságot. Ha az előzetes ármegállapodás kritikus feltételeinek teljesíthetőségében állt be a változás, akkor az adózóknak össze kell állítaniuk a releváns tényeket alátámasztó dokumentációt és el kell juttatniuk az adóhatósághoz.

Akik jelenleg egyeztetéseket folytatnak az adóhatósággal előzetes ármegállapodásokról, azoknak több lehetőséget is mérlegelniük kell. Ezek egyike lehet egy rövidtávú ármegállapodás megkötése, amely a járvány időszakára vonatkozik és követi majd egy másik megállapodás a járvány utáni időszakra, amely megengedi a visszamenőleges módosítást, amennyiben szükséges, vagy kibővíti a megállapodás időtartamát azzal, hogy a járvány rövid-távú hatásait enyhítsék.

A cikk szerzője Orbók Ilona, a BDO Magyarország ügyvezetője, adópartner. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.

---