A feltételes adómegállapítás sem ad teljes biztonságot

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyar adórendszer egyik hasznos eleme a feltételes adómegállapítás intézménye, amely 1995-ös hatálybalépése óta sokat segített abban, hogy a külföldi befektetők Magyarországra jöjjenek – állítják szakértők. Lengyelországban néhány éve vezették be ezt a rendszert és Csehország is gondolkodik rajta.

Éves szinten ezres nagyságrendűre tehető a Pénzügyminisztériumhoz benyújtott kérelmek száma. Azért itt is akadnak problémák. Jóllehet az adóhatóság számára kötelező a feltételes adómegállapítás keretén belül kialakított adóalap és adómérték figyelembevétele, a szabályozás mégis lehetővé teszi, hogy az APEH kifogásokat tehessen. A szabályok szerint ugyanis addig kötelező érvényű a megállapított adó, amíg a fennálló tények változatlanok, illetve ha az összes fontos tényt tartalmazza a kérelem. Nincs viszont egyértelműen tisztázva, hogy adott esetben mi tekinthető változatlan ténynek, illetve fontos körülménynek. Ha például időközben a vállalatnak új tulajdonosa lesz, az még nem jelent feltétlenül változást a működésében: ideális esetben a cégpapírok átírására van csak szükség, a tranzakciókat, az ügymenetet viszont ez nem befolyásolja. Ezekre a kérdésekre azonban jelenleg nem ad választ a joggyakorlat, vagyis az adóhatóság bármikor minősítheti a megvalósult ügyletet, és megállapíthatja a jogkövetkezményeket, ha nem a kérelemnek megfelelően valósult meg az ügy.

A megoldás az lenne, ha kisebb díj megfizetése ellenében módosítani is lehetne a megállapításokat. Erre jelenleg nincs mód, hiszen a szabály szerint csak jövőbeli ügyletekre lehet adómegállapítást kérni. Ezzel ellentétes vélemények szerint az adóhatóság nem szokta vitatni a pénzügyminisztériumi határozatban foglaltakat – kivéve, ha extrém eltérést tapasztalnak. A szerződésmódosítás pedig nem biztos, hogy szerencsés, hiszen így az érintettek nyakra-főre módosíthatnák a szerződéseiket, ez pedig nyilvánvalóan nem cél. Ennél sokkal nagyobb problémát jelent, hogy az adótörvények módosítóinak szándéka szerint nem lehetne bírósági úton megtámadni a minisztérium határozatát. Holott egy jogszabály-értelmezésről van szó, amivel más esetben bármikor a bírósághoz lehet fordulni. Ha ezt megtiltja a törvény, az akár alkotmányossági aggályokat is felvethet – érveltek a lapunknak nyilatkozó tanácsadók, akik tendenciát fedeznek fel abban, hogy az adózás rendjéről szóló törvény egyre több helyen zárja ki a bírósági jogorvoslat lehetőségét.

A kormány a feltételes adómegállapításról szóló paragrafusokat más ponton is módosítaná. A hatályos szabályok szerint a kérelmet hatvan nap alatt kell elbírálni, a határidő egyszer harminc nappal meghosszabbítható – ezzel a lehetőséggel jellemzően él is a minisztérium. Egy módosító szerint azonban harminc helyett hatvan napig lehetne meghosszabbítani a határidőt. Ez azt jelenti, hogy a kérelmet három helyett négy hónap alatt bírálhatná el a Pénzügyminisztérium. A tapasztalatok szerint egyébként most is előfordul, hogy kicsúszik a határidőből a minisztérium.

Forrás: Napi Gazdaság

---