A háztartási munka után a foglalkoztató fizet

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Augusztus 15-én léptek hatályba a háztartási munkára vonatkozó szabályok, az alkalmazottat a foglalkoztató jelenti be és fizet utána havi ezer forintos regisztrációs díjat, míg az alkalmazottat semmilyen adófizetési kötelezettség nem terheli. Az Adó szaklap 2010/14. számában megjelent cikk az ezzel kapcsolatos bejelentési, bevallási és fizetési kötelezettséggel foglalkozik.

Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény tartalmazza az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás (háztartási munka) feltételeire vonatkozó szabályokat.

A törvény hatálya a természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszonyra terjed ki. Háztartási munka: a kizárólag a természetes személy és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgáló következő tevékenységek: lakás takarítása, főzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás.

Adórendszeren kívüli keresetnek minősül az olyan járandóság, amelyet a törvény szerinti foglalkoztató háztartási munka ellenértékeként a háztartási alkalmazott részére juttat.

A foglalkoztató bejelentési és fizetési kötelezettsége

Az új szabály szerint a foglalkoztatót az adóhatósági nyilvántartásba vétel, regisztrációcéljából teljesített bejelentéssel érintett háztartási alkalmazottanként havonta 1000 forint összegű regisztrációs díj fizetési kötelezettség terheli. A regisztrációs díj összege független attól, hogy az adott hónapon belül hány napon történt a foglalkoztatás.

Az új rendelkezések szerint a foglalkoztató az általa –az előzőekben ismertetett tevékenység végzésére – foglalkoztatott háztartási alkalmazott után adó és járulék fizetésére akkor nem kötelezett, ha a későbbiekben ismertetett bejelentést a foglalkoztatást megelőzően teljesítette. Amennyiben a foglalkoztató bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, az adó- és járulékfizetési kötelezettségét teljesítenie kell.

Abban az esetben, ha a foglalkoztató elmulasztja a regisztrációs díj fizetési kötelezettségét és/vagy a bejelentési kötelezettségét teljesíteni, a mulasztással érintett naptári hónapokban a háztartási alkalmazottnak kifizetett bevétel teljes összege után a személyi jövedelemadóról szóló törvény és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései szerint az adót és a járulékokat meg kell fizetni. Ha a mulasztás a foglalkoztató érdekkörére vezethető vissza, a magánszemélyt terhelő közterheket is a foglalkoztató köteles megfizetni.

Ez azt jelenti, hogy ha a foglalkoztató a regisztrációs díjat nem fizeti meg, és/ vagy a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a háztartási alkalmazott bevételének figyelembevételével 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie. Amennyiben a mulasztás a foglalkoztató érdekkörében merül fel, akkor a társadalombiztosítási járulék mellett terheli a 7,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, valamint a 9,5 százalék nyugdíjjárulék (nyugdíjpénztári tagság esetén 1,5 százalék nyugdíjjárulék és 8 százalék tagdíj) fizetésének kötelezettsége is.

A foglalkoztató bejelentési kötelezettségét – választása szerint – elektronikus úton, a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül ( ügyfélkapu), telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon (185-ös hívószámon), vagy 2010. december 1-től kezdődően rövid szöveges üzenettel (SMS) teljesítheti.

Az alkalmazott nem fizet adót és nem minősül biztosítottnak

A háztartási alkalmazottat azonban akkor sem terheli az adó- és járulékfizetési kötelezettség, ha a foglalkoztató a bejelentési kötelezettségét elmulasztja. Tehát ezzel a foglalkoztatással összefüggésben a magánszemély a személyi jövedelemadóról szóló ’53-as bevallását nem adja be.
A regisztrációs díj megfizetése társadalombiztosítási ellátásra valójogosultságot nem keletkeztet. A háztartási munkára foglalkoztatott természetes személy nem minősül a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerinti biztosítottnak.

A Tbj. rendelkezése szerint, ha a természetes személy nem biztosított és egyéb jogcímen sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, az egészségügyi szolgáltatások megszerzése érdekében havi 4950 forint, napi 165 forint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésre kötelezett.

Matlné Kisari Erika cikke teljes terjedelemben az Adó szaklap 2010/14. számában olvasható.

Forrás: Adó szaklap 2010/14. szám

---