A hét adókérdése: innovációs járulék – több cégnek kell fizetni?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Május 31-ig kell bevallani az innovációs járulék éves összegét és az előleget is. Eheti adókérdésünk ehhez az adónemhez kapcsolódik: kkv-besorolás változása miatt a külföldi vállalkozás magyar leányvállalatának kell-e innovációs járulékot fizetnie?


Külföldi vállalkozás (Közösségen belüli) 100%-os magyar leányvállalata vagyunk. 2011-ig a kkv-törvény besorolása alapján mikrovállalkozásnak minősültünk, ezért nem fizettünk innovációs járulékot. Az anyavállalat konszolidálásba bevonja cégünket, viszont az összevont (konszolidált) beszámoló adatait nem bocsátja rendelkezésünkre. Ebben az esetben az innovációs járulékfizetési kötelezettség fennállásának megállapításához milyen mutatószámokat vegyünk figyelembe (kizárólag saját adatok állnak rendelkezésre), és kell-e egyáltalán innovációs járulékot fizetnünk?

Az innovációs járulék fizetési kötelezettségről a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény rendelkezik. E törvény 3. § (1) bekezdésében megfogalmazottak alapján e törvény hatálya alá tartozik a belföldi székhelyű, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság.

Nem tartozik e törvény hatálya alá a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerint kis- vagy mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság, valamint a cégbejegyzés évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság és annak előtársasága, továbbá a közhasznú nonprofit gazdasági társaság.

A vállalkozások besorolásánál az üzleti év első napján fennálló állapot kell irányadónak tekinteni.

A 2004. évi XXXIV törvény 3. § (2) bekezdésében megfogalmazottak alapján a KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek:

  • a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
  • b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A (3) bekezdésben megfogalmazottak alapján a KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

  • a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
  • b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

2012. január 1-től azonban a besorolás módja megváltozott. Továbbra is az üzleti év első napján fennálló állapot az irányadó, de a 2012-ben kezdődő üzleti év első napjára meghatározandó besorolásnál, a partnervállalkozás illetve a kapcsolódó vállalkozás adatait is figyelembe kell venni.

A vállalkozás méretét az utolsó konszolidált beszámoló alapján, amennyiben az nem áll a rendelkezésünkre az éves, vagy az egyszerűsített éves beszámolók összesített adatai alapján kell meghatározni. Ezek az adatok közösségen belüli vállalkozások esetében az adott ország cégnyílvántartásából megszerezhetőek. Ha ezen adatok alapján a vállalkozás az év első napján fennálló állapot szerint már nem minősül a fenti paramétereket figyelembevéve kis vagy mikrovállalkozásnak, a cégnek innovációs járulékfizetési kötelezettsége keletkezik.

A kérdést Veres László szakértőnk válaszolta meg. További kérdések és szakértői válaszok itt.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.