A hét kérdése: hogy dokumentáljuk az uniós eladásokat?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cégünk termékeinek kivitelét elég számlával és CMR-el alátámasztani, vagy szükséges hozzá a külföldi partner raktárbevételi bizonylatának másolata?

A hatályos Áfa törvény nem tesz utalást, nem sorol fel bizonylatokat, amely alátámasztanák a közösségen belüli értékesítést. Egy dolgot említ: az időtartamot, amíg a termék elhagyhatja Magyarországot közösségen kívüli értékesítés esetén (Áfa tv. 98. § (2)a pont).

Szakmai körökben hallani, hogy egyes adóellenőrzések során a számla, a CMR sok esetben nem bizonyult elegendőnek annak alátámasztására, hogy a termék ténylegesen elhagyta az országot. Önmagában nem egyes dokumentumok megléte a bizonyító erejű, hanem a körülmények, a bizonyítékok egyenkénti és összességében történő értékelése.

A C-273/11. számú Mecsek-Gabona ügyben az Európai Bíróság rámutatott arra, hogy a 2006/112/EK tanácsi irányelv 138. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, miszerint azzal nem ellentétes az, ha megtagadják az eladótól a közösségen belüli termékértékesítés adómentességét, amennyiben objektív körülmények alapján bizonyítást nyer: eladó tudta vagy tudnia kellett volna, hogy az általa teljesített ügylettel a vevő által elkövetett adócsaláshoz járul hozzá, és nem tett meg minden tőle telhető ésszerű intézkedést e csalásban való részvétel elkerülése érdekében.

2014. május 14.: Közösségi ügyletek áfája

A külföldi vonatkozású ügyletek számlázását, áfarendszerbeli kezelését érintő szabályozás könnyebb értelmezése, az azok között történő hatékonyabb eligazodás érdekében 2014. május 14-én szakmai konferenciát és konzultációt szervezünk. Tegye fel kérdéseit szakértő előadónknak, dr. Sike Olgának,  a NAV főosztályvezető-helyettesének, jöjjön el  szakmai konferenciánkra! Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Bővebb információk és jelentkezés itt

Véleményem szerint ami nehezebben megfogható: „tudnia kellett volna”, valamint „nem tett meg tőle telhető ésszerű intézkedést”. Abban a körben, hogy „tudta” (a csalásban való részvételt) bizonyítási kötelezettség az adóhatóság oldalán van, az eladó e vonatkozásban védeni magát első körben egyrészt azon következetes nyilatkozatával tudja, miszerint „nem tudott a csalásról”, másrészt pedig azon bizonyítékok csatolásával, amelyek lefedik a „tudnia kellett volna” tényállást is.

Amennyiben az eladó ügylet megkötése előtt tájékozódik a vevőről, bekéri és ellenőrzi annak adószámát, adóigazolást kér a vevő letelepedése szerinti adóhatóságtól, szerződésbe belefoglalja, hogy vevőnek tudomása van arról, hogy az áfakötelezettség őt terheli és ennek befizetésére, bevallására kötelezi magát ezekkel az intézkedésekkel, dokumentációval szűkíti annak lehetőségét, hogy egy adott csalásról „tudnia kellett volna”. A felsoroltak nem kötelezőek és nem merítik ki a lehetőségeket (természetesen a CMR valamint a vevő raktárbevételi bizonylatának másolata is az eladót védi), sok esetben eladó nincs is olyan helyzetben, hogy megkövetelje ezeket az iratokat, az ésszerűség határán belül kell gondolkodni. Amennyiben külső, még nem ismert fuvarozó cég végzi a termék Közösségen belüli fuvarozását, ott a fuvarozó cégre vonatkozóan is célszerű tájékozódni, esetleg a járművezetőnek rutinkérdéseket feltenni – már amennyiben ez lehetséges.

Új partnernél, főleg ha nagy mennyiségben rendel, célszerű – a fentebbieken túl – szerződéskötés előtt helyszíni látogatást tenni, meggyőződve arról, hogy működő vállalkozásról van szó (főleg ha nem biztosít előre fizetést). Természetesen, a felsoroltak nem garantálják, hogy egy adóhatósági ellenőrzés következtében nem érhet minket meglepetés a vevőt illetően, de nagymértékben védi az eladót és ezzel együtt az értékesítés áfamentességét.

A kérdést dr. Antalóczy Emese szakértőnk válaszolta meg. További kérdéseket és válaszokat itt talál.

---