A hét kérdése: KATA választása többes jogviszonyban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jelenleg főfoglalkozású társas tagi jogviszonyában járulékokat fizető ügyvezető igazgató emellett egyéni vállalkozó is. Egyéni vállalkozásában a tényleges kivét alapján adózik, tagi jogviszonyára választotta év elején a járulékfizetési kötelezettséget.
2013-tól választhatja-e mint egyéni vállalkozó a KATA adónem szerinti kedvező adózást és mellette a továbbiakban maradhat-e a társaság ügyvezető igazgatója? Ügyvezetőként tiszteletdíjat kapna. Kizáró ok-e a két jogviszony a KATA választásánál?


A kisadózó vállalkozások tételes adózásának szabályait a 2012. évi CXLVII. törvény rögzíti.

A kérdésben szereplő egyéni vállalkozó válaszhatja a KATA-t, a két jogviszony megléte nem kizáró ok. A leendő kisadózó a KATA alapján főállású kisadózóként lesz biztosított.

A többes jogviszonya miatt a fő szabály szerint az egyéni vállalkozásában fizeti meg a biztosítotti jogviszonya után a járulékokat a KATA megfizetésével.

A főállású kisadózó a KATA szerinti jogállásának időtartama alatt tehát biztosítottnak minősül, és valamennyi természetbeni és pénbeni ellátásra jogosultságot szerez.

A társadalombiztosítási és a munkaerő-piaci ellátások számításának alapja, az 50.000 forintos KATA megfizetésével havi 81.300 forint lesz.

A kérdésben szereplő adózó a Kft-ben pedig az ügyvezető igazgatói munkáját megbízásos jogviszonyba látja el, mely jogviszonya alapján – a többes jogviszonyból fakadóan – csak a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelme után kell, hogy járulékot fizessen.

A kérdést Veres László szakértőnk válaszolta meg. További kérdések és válaszok itt.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)