A hulladékok kereskedelmében bevált a fordított adózás rendszere
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Siker koronázza a fordított adózás bevezetését a hulladékkereskedelem területén hazánkban. Mint ismeretes: Magyarországon 2006 elejétől fém-, üveg-, műanyag-, papír-, textil-, illetve akkumulátorhulladék adásvételénél áfa tekintetében a fordított adózás szabályai érvényesülnek.
Ez annyit jelent, hogy a többi adóköteles termékértékesítéssel, szolgáltatásnyújtással szemben nem az eladónak, hanem a hulladékbeszerzőnek kell megfizetnie az általános forgalmi adót.
Áfafizetésre ugyanakkor rendszerint mégsem kerül sor, hiszen amennyiben a vevő az ellenértéket még a bevallás időpontjáig kiegyenlíti, a bevallásban a fizetendő adóval szembeállíthatja a visszaigényelhetőt, így ténylegesen egy fillér áfát sem kell utalnia az államkasszába. Egyedül a végfelhasználó rója le az állami adóhatóságnak az egész láncban keletkezett általános forgalmi adót. A kormányzat azt remélte a lépéstől, hogy az adócsalással nagyban fertőzött területen sikerül visszaszorítani a visszaéléseket.
A bevallások elemzése és az ellenőrzési tapasztalatok alapján elmondható, hogy az intézkedés hatására az adóalanyok nettó adókötelezettsége befizető pozícióba fordult át 2006-ban, a visszaigényelhető adó pedig közel harmadára csökkent – tájékoztatta lapunkat a Pénzügyminisztérium. Ez a változás különösen szembetűnő a fémhulladék-visszanyeréssel foglalkozó adózók körében, ahol az ágazati nettó pozíció mintegy 3 milliárd forinttal javult. A tárca elmondása szerint az ellenőrzési tapasztalatok is azt támasztják alá, hogy a szektorban jelentősen leszűkült az áfacsalásra berendezkedett vállalkozások mozgástere, ráadásul a fordított adózásnak köszönhetően az adózók likviditási helyzete is kedvezőbbé vált.
Forrás: Világgazdaság
