A hulladékok kereskedelmében bevált a fordított adózás rendszere


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Siker koronázza a fordított adózás bevezetését a hulladékkereskedelem területén hazánkban. Mint ismeretes: Magyarországon 2006 elejétől fém-, üveg-, műanyag-, papír-, textil-, illetve akkumulátorhulladék adásvételénél áfa tekintetében a fordított adózás szabályai érvényesülnek.

Ez annyit jelent, hogy a többi adóköteles termékértékesítéssel, szolgáltatásnyújtással szemben nem az eladónak, hanem a hulladékbeszerzőnek kell megfizetnie az általános forgalmi adót.

Áfafizetésre ugyanakkor rendszerint mégsem kerül sor, hiszen amennyiben a vevő az ellenértéket még a bevallás időpontjáig kiegyenlíti, a bevallásban a fizetendő adóval szembeállíthatja a visszaigényelhetőt, így ténylegesen egy fillér áfát sem kell utalnia az államkasszába. Egyedül a végfelhasználó rója le az állami adóhatóságnak az egész láncban keletkezett általános forgalmi adót. A kormányzat azt remélte a lépéstől, hogy az adócsalással nagyban fertőzött területen sikerül visszaszorítani a visszaéléseket.

A bevallások elemzése és az ellenőrzési tapasztalatok alapján elmondható, hogy az intézkedés hatására az adóalanyok nettó adókötelezettsége befizető pozícióba fordult át 2006-ban, a visszaigényelhető adó pedig közel harmadára csökkent – tájékoztatta lapunkat a Pénzügyminisztérium. Ez a változás különösen szembetűnő a fémhulladék-visszanyeréssel foglalkozó adózók körében, ahol az ágazati nettó pozíció mintegy 3 milliárd forinttal javult. A tárca elmondása szerint az ellenőrzési tapasztalatok is azt támasztják alá, hogy a szektorban jelentősen leszűkült az áfacsalásra berendezkedett vállalkozások mozgástere, ráadásul a fordított adózásnak köszönhetően az adózók likviditási helyzete is kedvezőbbé vált.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.