Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A német állam a jövedelmek több mint felét fölözi le, ez nemzetközi összehasonlításban rendkívül magas értéknek számít – derül ki a német adófizetők szövetségének (BdSt) a számításából.
A polgárok bruttó jövedelmük 53 százalékát fizetik be adók és szociális járulékok formájában; ez azt jelenti, hogy például az idei év elejétől július 13-ig teljesített munkájuk teljes ellenértéke az államkasszába vándorol. Ebben a rangsorban egyébként Magyarország is dobogós helyen szerepel a maga 51 százalékos elvonási arányával.
A lesújtó fenti eredmény hatására a BdSt az adófizetők
emléknapjává minősítette július 13-át – írja a Die Welt. A szervezet szerint az állami terhek miatt az utóbbi időben tovább romlottak a nettó jövedelmek. A BdSt ennek legfőbb okát az áfa 19 százalékra történő felemelésében, illetve a biztosítási adó, valamint a nyugdíj- és egészségügyi járulékok folytonos növekedésében látja.
Semmilyen tendenciaszerű adóemelést nem hajlandó viszont elismerni Peer Steinbrück pénzügyminiszter. Nehezményezte, hogy a BdSt nem vesz tudomást azokról az összegekről, amelyek transzferek útján visszafolynak az adófizetők bizonyos csoportjaihoz. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az alsó jövedelemadó-kulcsok csökkentése már az előző, szociáldemokrata-zöld koalíció alatt megkezdődött.
A szövetség által felkért szakértők ezzel szemben rámutatnak, hogy az egyes területeken végrehajtott látványos csökkentéseket szinte mindig egyéb emelésekkel kompenzálja az állam. A terhek tényleges mérséklését az jelentené, ha a jövedelemadó alsó és felső kulcsát rendre 15 és 35 százalékban szabnák meg.
Forrás: Világgazdaság
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
