A kapcsolt vállalkozások új szabálya

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az idei évtől kapcsolt vállalkozásnak minősülnek azon adózók is, amelyekben közeli hozzátartozók külön-külön többségi befolyással rendelkeznek. A 2010/16. számú Adózási kérdés részletes foglalkozik a kapcsolt vállalkozási viszony kérdésével, konkrét példákkal alátámasztva.

A társasági törvény január 1-jétől hatályos szabályai értelmében kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és más személy, ha harmadik személy közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik; azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni. A hivatkozott rendelkezés értelmében 2010-től kapcsolt vállalkozásnak minősülnek azon adózók is, amelyekben közeli hozzátartozók külön-külön többségi befolyással rendelkeznek. Az ugyanazon adózóban részesedéssel rendelkező közeli hozzátartozók szavazati jogát továbbra is össze kell számítani. A Polgári Törvénykönyv szerint közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.

Két társaság kapcsolt vállalkozási viszonyának megítélését az alábbiak szerint kell az új szabályok fényében elvégezni. Először az egyik társaságban kell vizsgálni, hogy valamely tagja rendelkezik-e benne többségi befolyással. Ennek során a társaságban részesedéssel bíró közeli hozzátartozók szavazati jogát össze kell számítani. Ezt követően meg kell vizsgálni, hogy ugyanezek a körülmények a másik társaságban is fennállnak-e. Amennyiben mindkét társaságban van többségi tulajdonos, meg kell nézni, hogy a többségi tulajdonosok egymásnak közeli hozzátartozói-e vagy sem. Amennyiben igen, akkor a két társaság egymással kapcsolt vállalkozás. Mindezt példákkal is alátámasztja a hivatkozott adózási kérdés.

1. példa
Az A jelű társaságban apa 40%-os, anya 30%-os, közös gyermekük 30%-os részesedéssel rendelkezik. Anya és apa elváltak, így a Ptk. alapján nem minősülnek közeli hozzátartozónak. A B jelű társaságban anya 50%-os, a közös gyermek felesége 50%-os részesedéssel bír. A C jelű társaságban apa új felesége 50%-os, közös gyermek felesége 50%-os részesedéssel rendelkezik. A D jelű társaságban közös gyermek 50%-os, közös gyermek feleségének testvére 50%-os részesedéssel rendelkezik. A részesedések és a szavazati jog mértéke minden esetben azonos.

Az apa és a közös gyermek, illetve az anya és a közös gyermek szavazati jogát egybe kell számítani, így az A társaságban mindenki többségi befolyással rendelkezik. Ellenben a B társaságban azonban sem az anya, sem a közös gyermek felesége nem bír szavazati többséggel, részesedéseiket ugyanis nem kell összeszámítani (mivel nem minősülnek közeli hozzátartozónak). Ezért az A és a B társaság között kapcsolt vállalkozási viszony nem jön létre.

A C társaságban sem az apa új felesége, sem a közös gyermek felesége nem bír többségi befolyással, részesedéseiket ugyanis szintén nem kell összeszámítani (mivel nem közeli hozzátartozók). Így az A és a C társaság között sem jön létre kapcsolt vállalkozási viszony.

A D társaságban sem a közös gyermek, sem a közös gyermek feleségének testvére nem bír többségi befolyással, mivel az ő részesedéseik összeszámításának sincs helye (nem közeli hozzátartozók). Ezért az A és a D társaság sem minősül egymás kapcsolt vállalkozásának.

Mivel sem a B, sem a C, sem a D társaságnak nincs többségi befolyással rendelkező tagja a fentiek alapján, így e három társaság egymással sincs kapcsolt vállalkozási viszonyban.

2. példa
E társaságban gyermek 95%-os, gyermek anyja 5%-os részesedéssel rendelkezik. F társaságban gyermek testvére 50%-os, gyermek testvérének élettársa 50%-os részesedéssel rendelkezik. G társaságban gyermek testvére 60%-os, gyermek testvérének élettársa 40%-os részesedéssel bír. A részesedések és a szavazati jog mértéke minden esetben azonos.

E társaságban a gyermek és a gyermek anyja részesedéseit össze kell számítani; így mindkettőjük többségi befolyással rendelkezik. F társaságban a gyermek testvére akkor többségi tulajdonos, ha az élettársa a Ptk. szerinti bejegyzett élettársnak minősül, mivel ebben az esetben tekintendők közeli hozzátartozónak, így részesedéseiket ebben az esetben kell összeszámítani. A gyermek testvére mind a gyermekkel, mind az anyával közeli hozzátartozó; így az E és az F társaság ezen feltételek szerint minősül kapcsolt vállalkozásnak.

Amennyiben a gyermek testvérének élettársa nem bejegyzett élettárs, akkor a gyermek testvére nem rendelkezik szavazati többséggel az F társaságban, így ebben az esetben az E és az F társaság nem kapcsolt vállalkozások.

G társaságban a gyermek testvére már önmagában többségi befolyással bír, így az E és a G társaság akkor is kapcsolt vállalkozásnak minősül, ha a gyermek testvérének élettársa nem bejegyzett élettárs.

F és G társaság akkor kapcsolt vállalkozások, ha a gyermek testvérének élettársa bejegyzett élettárs, mivel a fentiek alapján az F társaságban csak ebben az esetben áll fenn a tagoknak többségi befolyása.

3. példa
H társaságban anya 99%-os, gyermek 1%-os részesedéssel rendelkezik. I társaságban anya 100%-os tulajdonos. J társaságban gyermek 100%-os tulajdonos. A részesedések és a szavazati jog mértéke minden esetben azonos.

H társaságban mind az anya, mind a gyermek többségi tulajdonosnak minősül, mivel az anya már önmagában is a szavazati jogok többségével rendelkezik; a gyermek részesedését pedig az anyáéval össze kell számítani. Ennek alapján a H társaság mind az I, mind pedig a J társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll (mind a 2009-ben, mind a 2010-től hatályos szabályozás szerint).

Az I és a J társaság a 2010-től hatályos szabályok alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, mivel a gyermek, illetve az anya külön-külön rendelkezik többségi befolyással [csak a 2010-től hatályos szabályok szerint kell őket harmadik személynek tekinteni a Tao. tv. 4. § 23. pont c) alpontja alapján].

---