A késedelmi pótlék szabályai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A közelmúltban látott napvilágot a 3/2010. (AEÉ 9.) APEH utasítás az adótartozások után fizetendő késedelmi pótlék számításáról, valamint a késedelmi pótlék közlésének, kezelésének eljárási szabályairól. Rendelkezéseit a 2009-es évre felszámítandó késedelmi pótléknál kell először alkalmazni.

A napi pótlék mértéke minden naptári nap után a hátralék fennállásának napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része, amelyet három tizedes jegy pontossággal, kerekítés nélkül, a további tizedeseket elhagyva kell kiszámítani. A hátralékos napokat időszakonként kell kezelni és a jegybanki alapkamat változását minden esetben fel kell tüntetni a pótlék levezetésben. A teljes pótlékszámítási időszak a pótlékalap összegének változása és a jegybanki alapkamat változása miatt bontható időszakokra.

Központilag automatikusan kell kiszámítani a késedelmi pótlékokat, ha az adózó élő magánszemély, működő (élő) gazdálkodó szervezet, csődeljárás vagy végelszámolás alatt áll, adószáma felfüggesztés alatt áll, függetlenül attól, hogy az adószám törlése megtörtént-e. A késedelmi pótlékot központilag nem kell felszámítani, ha a pótlékszámítás időpontjában a magánszemély elhunyt státuszú, a gazdálkodó szervezet felszámolás alatt áll, vagy technikai megszűnt státuszú.

Pótlékolni az adóalanyok folyószámláin megjelenő adónemeket kell, kivéve a nettó késedelmi pótlékot, az állami kezességbeváltást, az agrárgazdasági kezességbeváltást, valamint a magán-nyugdíjpénztári késedelmi pótlékot. Nem kell pótlékot felszámítani ugyanakkor a 2009. január 1-jétől 2009. december 31-ig terjedő időszakra eső késedelmi pótlék vonatkozásában a 2010. január 1-jét megelőzően behajthatatlanság címén nyilvántartott tartozások tekintetében. A tényleges hátralék kimutatás miatt a folyószámlán könyvelt tételek közül a pótléklevezetésben nem kell szerepeltetni és nem szabad késedelmi pótlékot felszámítani a köztartozás végzéssel történő visszatartása, a végrehajtási eljárás felfüggesztése és az évközi adónem zárása/nyitása esetén alkalmazott könyvelési tételek után.

A pótlékszámítás során – általános elvként – a folyószámlán könyvelt esedékességi időpontokat, valamint a befizetés, kiutalás napját kell figyelembe venni. Az automatikus pótlékszámító program működése során a hibásan könyvelt tételek módosításához biztosítani kell, hogy az előírt/jóváírt kötelezettséget ugyanazon esedékességgel ellentételező tételek a pótlékalapot az eredeti kötelezettséggel azonos napon csökkentsék/növeljék.

Az egyes magánnyugdíjpénztárakhoz kapcsolódó tagdíj és önellenőrzési pótlék adónemekre a késedelmi pótlékot elkülönítetten, külön-külön kell felszámítani és magánnyugdíjpénztáranként egy késedelmi pótlék adónemen kell nyilvántartani. Egy magánnyugdíjpénztárhoz kapcsolódó tagdíj és önellenőrzési pótlék adónem esetében az összevont pótlékolás, illetőleg a nettó pótlékszámítás elve nem alkalmazható. Illeték adónemen fennálló tartozásra – ha az előírás fizetési meghagyásban (határozatban) közölt illetékből, illetékelőlegből vagy fizetési felhívásban közölt illetékkülönbözetből ered – a késedelmi pótlékot az illeték törvény szerint kell felszámítani. Ennek megfelelően, ha az adózó a 15 napos pótlékmentes fizetési határidőn belül fizetési kötelezettségének részben tesz eleget, akkor a kötelezettség és a már befizetett összeg különbözetére kell – az eredeti időponttól – a késedelmi pótlékot felszámítani. Ha az adózó a 15 napos pótlékmentes fizetési határidőn belül fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a késedelmi pótlékot az eredeti időponttól a teljes összegre kell felszámítani.

A késedelmi pótlékot automatikusan vagy egyedileg lehet kiszámítani és az adózóval közölni. Az utasítás részletesen szabályozza az adózót terhelő késedelmi pótlék automatikus kiszámításának és előírásának, valamint az adózót terhelő egyedi késedelmi pótlék kiszámításának és előírásának a szabályait. Az automatikus késedelmi pótlék közlése akként történik, hogy amennyiben az adószámla 1000 forintot meghaladó összegű tartozást vagy túlfizetést mutat, akkor az APEH a folyószámla egyenlegéről és a tartozások után felszámított késedelmi pótlékokról október 31-ig értesítést ad ki. Nem kapnak értesítést azok az adózók, akik a bevallásuk elektronikus úton történő benyújtására, illetőleg adatszolgáltatás teljesítésére elektronikus úton kötelezettek, vagy önkéntesen nyújtották be elektronikus úton bevallásukat. A felszámított és előírt késedelmi pótlékok összegét kérelemre, hivatalból, az ügyfél bevonásával végzett egyeztetést, illetőleg a folyószámla felülvizsgálatot követően az utasításban rögzített esetekben kell, illetőleg lehet saját hatáskörben módosítani. Az egyedi késedelmi pótlékokról a napi pótléklistát a folyószámla-kivonattal együtt kell postára adni – tértivevényes ajánlott levélpostai küldeményként – és az adózóval közölni.

Az utasítás a kihirdetése (augusztus 23.) napján lépett hatályba, rendelkezéseit a 2009. január 1-jétől 2009. december 31-ig terjedő időszakra felszámítandó késedelmi pótléknál kell először alkalmazni. Az utasítás hatálybalépésével egyidejűleg az 1/2009. (AEÉ 2.) és az azt módosító 2/2009. (AEÉ 10.) APEH utasítások hatályukat vesztették azzal, hogy szabályait a 2008. december 31-ig terjedő időszakra felszámított késedelmi pótlékok tekintetében alkalmazni kell. A jogszabály teljes szövege a Complex Kiadó DVD Jogtár adatbázisából letölthető.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.