A Költségvetési Tanács továbbengedte a büdzsét
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A jövő évi költségvetési törvényjavaslathoz indítványozott módosítások a tervezett pénzforgalmi hiányt és az államadósságot nem érintik, így a Költségvetési Tanács (KT) megadta előzetes hozzájárulását a zárószavazáshoz.
Az egyes kiadási előirányzatok növelését más kiadási előirányzatok csökkentése és bevételi előirányzatok növelése teljes mértékben ellensúlyozza.
Magasnak ítélik az 5,9 százalékos hiányt
A KT által korábban véleményezett tervezethez képest az indítványozott módosítások az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslat bevételi és kiadási főösszegét egyaránt 99 milliárd forinttal növelték – írták.
A jövő év december végére tervezett államadósság-mutató mértékét a KT megalapozottnak tartja, azt a Stabilitási törvény rendelkezései szerint állapították meg – olvasható a határozatban. Ebben arra is kitérnek: a 2022. év végére számított államadósság-mutató értéke 0,6 százalékponttal kisebb a 2021. év végére várt mutató értékénél, így az Alaptörvény követelménye is teljesül.
A KT felhívta a figyelmet ugyanakkor korábban közzétett véleményére, miszerint a 2022-es tervezetben szereplő 5,9 százalékos hiányt magasnak ítélik meg. A várhatóan gyors gazdasági helyreállás a 2022. évi hiány markánsabb csökkenésének is megfelelő alapot ad – jelezték újra.
Építettek az ÁSZ és az MNB véleményére
Azt is hozzátették, hogy a 2021-ben megkezdődő gazdasági helyreállítás az adósságmutató esetében is a tervezett mérséklésnél nagyobb mértékű csökkenést tesz lehetővé.
Arra is kitértek: a költségvetési gazdálkodás biztonságát szolgáló tartalékok mértéke a törvényjavaslatban mindössze a GDP 0,4 százaléka, ami elmarad a 2021-re tervezett alacsony szinttől, a GDP 0,5 százalékától is. Továbbá a törvényjavaslat magas, az ismert hazai és nemzetközi előrejelzések sávjának felső határához közeli, 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel számol.
A KT határozatának meghozatala során az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank értékelésére épített.
(MTI)