A kötelező visszaváltási díjas rendszer kezelése


2024. január 1-jén indul a kötelező visszaváltási díjas rendszer. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján részletes tájékoztató érhető el az egyes italtermék-csomagolások visszaváltási díjának kezeléséről az áfa rendszerében.

A visszaváltási díjas termékek visszaválthatók automata visszaváltó berendezéssel vagy kézi átvétellel. Az automata a visszaváltási díjat készpénzben közvetlenül kifizetheti, vagy a visszaváltó berendezés az adott visszaváltási helyen levásárolható vagy készpénzre beváltható utalványt állíthat ki.

A visszaváltási díjas termékek (csomagolás) visszaváltási díját az online pénztárgépben az alábbiak szerint kell kezelni:

1. Kötelezően visszaváltási díjas, újrahasználható és önkéntesen visszaváltási díjas termék esetén

Értékesítéskor: egyszerűsített számlát vagy nyugtát kell kiállítani, amin az értékesített termék göngyölege után felszámított külön díjat (betétdíjat) az értékesített termék áfakulcsával megegyező adómértékkel, külön tételként kell szerepeltetni.

Visszaváltáskor:

  • visszaváltás kézi átvétellel: a visszaváltási díj kifizetéséhez göngyölegjegyet (speciális visszárubizonylatot) kell kiállítani, amin a visszaváltott göngyöleg után visszatérített külön díjat (betétdíjat) az értékesítéskor alkalmazott áfakulccsal megegyező adómértékkel kell szerepeltetni.
  • visszaváltás automata visszaváltó berendezéssel: ha az automata a visszaváltási díjat nem közvetlenül téríti vissza, akkorlevásárolható vagy készpénzre beváltható többcélú utalványt
    • A többcélú utalvány beváltásakor – vagyis a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként, részellenértékeként való elfogadásakor – az utalvány összegét egyéb fizetőeszközként kell rögzíteni az értékesítésről kiállított bizonylaton.
    • Az utalvány készpénzre váltásakor fizetőeszköz-cserére vonatkozó pénzmozgásbizonylatot kell kiállítani.

2. Kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék esetén

Értékesítéskor: ha az italterméket kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható csomagolásban (göngyölegben) értékesítik, akkor a pénztárgéppel kiállított egyszerűsített számlán, illetve nyugtán

  • az italtermék göngyölegét külön tételként, visszaváltási díjon kell szerepeltetni, és
  • ezt a tételt az „E” jelű áfagyűjtőhöz tartozó forgalmi gyűjtőben – mint az Áfa tv. hatályán kívüli tételt – kell rögzíteni.

Visszaváltáskor:

  • visszaváltás kézi átvétellel:
    • ha a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható terméket ugyanazon a helyen váltják vissza, ahol a visszaváltási díját a pénztárgép pénztároló eszközéből kifizetik, akkor göngyölegjegy kiállítására kerülhet sor, amin a visszaváltott göngyöleg után visszatérített visszaváltási díjat az „E” jelű áfagyűjtőhöz tartozó forgalmi gyűjtőbe kell rögzíteni (Áfa tv. hatályán kívüli tételként),
    • ha a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható terméket nem azon a helyen váltják vissza, ahol a visszaváltási díját a pénztárgép pénztároló eszközéből kifizetik, akkor a visszaváltási díj kifizetéséről pénzmozgásbizonylatot kell kiállítani, egyéb kifizetési jogcím megjelölésével.
  • visszaváltás automata visszaváltó berendezéssel: ha a visszaváltáskor az automata többcélú utalványt, illetve készpénzre beváltható utalványt ad, akkor
    • a többcélú utalvány beváltásakor – vagyis a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként, részellenértékeként való elfogadásakor – az utalvány összegét egyéb fizetőeszközként kell rögzíteni az értékesítésről kiállított bizonylaton,
    • az utalvány készpénzre váltásakor fizetőeszköz-cserére vonatkozó pénzmozgásbizonylatot kell kiállítani.

Teljes cikk: https://nav.gov.hu/ado/onlinepenztargepek_1417761437385/A_visszavaltasi_dij_rogzitese_az_online_penztargepben

Forrás: NAV közleménye


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]

2024. május 24.

Varga Mihály: a kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett

A kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett, az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság teljesítménye nőtt, miközben az adóelvonás mértéke csökkent – mondta a pénzügyminiszter a Magyarország tíz legnagyobb adózója elismerés átadó ünnepségén pénteken, Budapesten.