A lakásértékesítés áfa-szabályai

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2021. január 1-jétől ismételten – meghatározott feltételek fennállása esetén – kedvezményes adókulcs vonatkozik az új lakóingatlanok értékesítésére. A szabályok nem ismeretlenek, hiszen azok megegyeznek a 2019. december 31-éig hatályos rendelkezésekkel. Az Adó szaklap cikke kitér többek közt a jogszabály hatálybalépését megelőzően fizetett előlegek kezelésére, valamint arra is, hogy a már meglévő ingatlanok átalakítása kapcsán mikor alkalmazható az 5 százalékos adómérték.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 2021. január 1-jétől hatályos 3. számú melléklet I. rész 50–51. pontjai értelmében ismételten 5 százalékos kedvezményes adómértékkel adózik az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan lakások (lakóingatlanok) értékesítése, amelyek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150, illetve a 300 négyzetmétert. (A rozsdaövezeti akcióterületek kijelölését követően nem tartozik e rendelkezés hatálya alá azon lakásoknak az értékesítése, amelyek e területen találhatóak. Ezen értékesítések az Áfa tv. 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázat 59. sora alapján tartoznak az 5 százalékos adókulcs hatálya alá). A 150 négyzetméteres küszöbérték a többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakásra, míg a 300 négyzetméteres küszöbérték az egylakásos lakóingatlanra vonatkozik.

A kedvezményes adómérték alkalmazásához tehát több feltétel együttes megléte szükséges:

– az ügylet az Áfa tv. rendelkezései szerint termékértékesítésnek kell, hogy minősüljön;

– az értékesítés tárgya új ingatlan kell, hogy legyen;

– az ingatlannak lakóingatlannak kell lennie;

– a lakóingatlan hasznos alapterülete nem haladhatja meg a 150, illetve 300 négyzetmétert.

Az új rendelkezést azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az Áfa tv. 84. §-a szerint megállapított időpont 2021. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.

A fentiek alapján látható, hogy a kedvezményes adókulcs alkalmazásának feltételrendszere tehát tulajdonképpen megegyezik a 2016. január 1-je és 2019. december 31-e között hatályos rendelkezésekkel. A 2021. január 1-jétől hatályos rendelkezések egészen 2022. december 31-éig hatályban maradnak, azzal, hogy az Áfa tv. 348. §-ába gyakorlatilag szintén a korábbi szabályozásnak megfelelően átmeneti rendelkezés került.

1. Termékértékesítés

Az Áfa tv. rendelkezései szerint termékértékesítés nemcsak a szó hétköznapi értelmében valósul meg, hanem termékértékesítésnek minősül,

– ha a birtokba vehető dolgot átengedik, úgy, hogy az az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja [Áfa tv. 9. § (1) bekezdés];

– a termék birtokbaadása olyan ügylet alapján, amely a termék határozott időre szóló bérbeadásáról vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb a határozott idő lejártával, illetőleg az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi. Ilyen például a lakás zárt végű lízingelése, részletvétele, egyéb tulajdonjog-fenntartással történő értékesítése [Áfa tv. 10. § a) pont];

– az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre [generálkivitelező általi, vállalkozási szerződés alapján

történő kivitelezés az Áfa tv. 10. § d) pontjának megfelelően].

2. Új ingatlan

Az Áfa tv. értelmében akkor minősül újnak a beépített ingatlan és az ahhoz tartozó földrészlet, vagyis tartozik a kötelezően adóköteles körbe, ha

– első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg; vagy

– első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de

= az arra jogosító hatósági engedély véglegessé válása és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy

= használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy

= beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év.

A minősítés szempontjából releváns az, hogy mi minősül első rendeltetésszerű használatbavételnek. Egyrészt első rendeltetésszerű használatbavételnek minősül – ha használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatására került sor – a kiadott használatbavételi engedély véglegessé válásának napja, tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele, másrészt, ha kiállításra került az egyszerű bejelentést követően a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány. Ezen felül első rendeltetésszerű használatbavételnek minősül

– már meglévő, és használatbavételi engedéllyel rendelkező ingatlan átalakítását követő olyan használatbavétele is, amelynek eredményeképpen a korábbi használathoz képest funkcióbeli/rendeltetésbeli változás történik, és az új funkciónak/rendeltetésnek megfelelő használatba vétel történik első alkalommal, valamint

– a meglévő ingatlan olyan átalakítása, amelynek eredményeként az ingatlan albetéteinek száma megváltozik, feltéve, hogy az albetéteket érintő átalakítást követő használatbavétel engedélyhez vagy tudomásulvételi eljáráshoz kötött.

2.1. Átalakítást követően hatósági bizonyítvány kerül kiadásra

A 2016/23., valamint a 2021/1. Adózási kérdés alapján meglévő ingatlan átalakítását követően kialakított lakások tekintetében (például gazdasági épület vagy iroda megnevezésű ingatlanokból 150 négyzetmétert meg nem haladó hasznos alapterületű lakások kerülnek kialakításra) csak akkor merülhet fel az 5 százalékos kedvezményes adómérték alkalmazása az egyéb feltételek fennállása esetén, ha

– a már meglévő, korábban már használatba vett ingatlanok átalakítására, illetve a lakások kialakítására irányuló munkálatok az ingatlanok funkcióbeli/rendeltetésbeli változását, vagy az albetétek számának változását eredményezik; és

– ezzel kapcsolatban használatbavételi engedélyezési eljárás vagy használatbavétel tudomásulvételi eljárás lefolytatása válik szükségessé.

Amennyiben a fenti feltételek fennállnak, úgy az ingatlanoknak a lakások kialakítását követően megvalósuló használatba vétele az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés j) pont ja) és jb) pontja alkalmazásában az ingatlanok, illetve a lakások első rendeltetésszerű használatbavételének tekinthető.

Mint látható, a fenti két feltételnek együttesen kell fennállnia. Így például, ha az átalakítás kapcsán nem végeznek olyan építési tevékenységet, amely kapcsán új használatbavételi engedély kiadása szükséges, úgy a kialakított albetétek használatba vétele nem minősül első rendeltetésszerű használatnak, tehát az albetétek értékesítésekor ebben az esetben nem alkalmazható a kedvezményes adókulcs.

Az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 34. § (2) bekezdés d), h) és j) pontja külön nevesíti többek között a használatbavételi engedélyezési eljárást, a használatba vétel tudomásulvételi eljárást, valamint a hatósági bizonyítvány kiállítása iránti eljárást.

Abban az esetben, ha az ingatlanoknak az átalakítása, illetve a lakások kialakítása az Étv. és az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet rendelkezései alapján építési engedély nélkül végezhető, és a kialakított lakások használatba vételéhez nem szükséges sem használatbavételi engedély kiadása, sem az építésügyi hatóság tudomásulvételi eljárása, valamint az ingatlanok átalakítása, illetve a lakások kialakítása kapcsán csak hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárás lefolytatása merül fel, úgy az az Áfa tv. alkalmazásában nem tekinthető használatbavételi engedélyezési, illetve használatbavétel tudomásulvételi eljárásnak.

Azok az eljárások, melynek keretében az építési hatóság megállapítja az ingatlanok rendeltetési módjának, illetve funkciójának a megváltozását és hatósági bizonyítványt állít ki, hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásnak minősülnek, vagyis az Áfa tv. alkalmazásában nem tekinthetők használatbavételi engedélyezési, illetve használatbavétel tudomásulvételi eljárásnak. Ilyen eljárások alá vont ingatlanok az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés j) pont ja) és jb) pontja alkalmazásában nem minősíthető a lakások első rendeltetésszerű használatbavételének, vagyis a lakások nem minősíthetők új ingatlanoknak és így az értékesítésük nem tartozik az 5 százalékos kedvezményes adómérték alá, függetlenül attól, hogy az ingatlanok rendeltetési módja a lakások kialakítása folytán ténylegesen megváltozott.

2.2. Több használatbavételi engedély

Abban az esetben, ha olyan ingatlan kerül értékesítésre, amelynek egynél több használatbavételi engedélye van, mert például több ütemben valósult meg a beruházás, úgy az ingatlan értékesítése során az utoljára kiadott használatbavételi engedély véglegessé válása tekintendő az első rendeltetésszerű használatbavételnek, vagyis a 2 év számítása is ettől az időponttól kezdődik meg.

2.3. Társasházi lakás földterülettel vagy földterületen társasházi lakás?

Generálkivitelező által történő, még el nem készült társasházi lakások értékesítését tekintve két konstrukció ismert. Az egyik szerint a vevő telekhányadot vásárol és egyidejűleg építési vállalkozási szerződést köt az eladóval a lakás kulcsrakész felépítésére (az adásvételi szerződés és a vállalkozási szerződés ugyanazon felek között ugyanazon napon jön létre), míg a másik konstrukció a majdan bejegyzésre kerülő társasházi lakásra vonatkozó ingatlan-adásvételi szerződés megkötése.

Az első konstrukció szerint, amennyiben az építtető a telek tulajdonosaként rendeli meg a kivitelezést, az építési telek értékesítésének időpontja megelőzi a kivitelezés teljesítését, függetlenül attól, hogy erről egy szerződés keretein belül rendelkeztek. Ez az egy szerződés kétféle szerződési akaratot tükröz: egyrészt telekvásárlást, valamint egy vállalkozási szerződést, mely az Áfa tv. 10. § d) pontja szerinti kulcsrakész ingatlan létrehozatalára irányul.

Ez esetben az építési telek értékesítése az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés k) pontja alapján 27 százalékos adómértékkel adózik, míg a felépítmény a kivitelező az Áfa tv. 10. § d) pontja alapján termékértékesítésnek minősülő teljesítése az építtetők felé 5 százalékos adómértékkel adózik (amennyiben a kedvezményes adókulcs alkalmazásához az egyéb szükséges feltételek fennállnak). A telek értékesítése akkor is önálló ügyletként kezelendő, ha az ellenérték pénzügyi rendezésére nem kerül sor, mert az ellenértéket beszámítják a jövőben elkészülő ingatlan ellenértékébe. Ebben az esetben két ügylet valósul meg: egy telekértékesítés és egy előlegfizetés.

A második konstrukció: a vevő társasházi lakóingatlant vásárol adásvételi szerződés megkötésével, vagyis a felek szándéka egy telekkel rendelkező lakóingatlan adásvételére irányul. E tényállás során a telek és a felépítmény értékesítésére egyszerre, egy időben kerül sor, következésképpen a telek osztja a felépítmény adójogi sorsát, lakóház és a hozzá tartozó földrészlet értékesítése valósul meg az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés j) pontja alapján. A telek és a felépítmény együtt történő értékesítése azt jelenti, hogy a felek szándéka telkes lakóingatlan értékesítésére/vásárlására irányul és nem először egy telek megvásárlására, majd azon vállalkozási szerződés alapján egy lakóingatlan megépítésére. Tekintettel arra, hogy az Áfa tv. 259. § 12. pontja értelmében lakóingatlannak minősül a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel feltüntetésre váró ingatlan is, ezért, amennyiben a még el nem készült ingatlan megfelel a hasznos alapterületre vonatkozó korlátozásnak, úgy a kedvezményes adókulccsal adózik a hozzátartozó földterülettel együtt.

2.4. Mi minősül lakóingatlannak?

Az Áfa tv.-nek saját lakóingatlan-fogalma van, az Áfa tv. 259. § 12. pontja értelmében lakóingatlannak minősül a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség, még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület. E fogalommeghatározás alapján a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség akkor sem minősül lakóingatlannak, ha az ilyen helyiség az ingatlan-nyilvántartásban nem került külön feltüntetésre.

Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. rész 50–51. pontjai alapján az 5 százalékos adómérték – az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén is – csak lakóingatlan/lakás értékesítésére vonatkozik. Amennyiben az új ingatlan értékesítésére irányuló ügylet keretében lakóingatlan és lakóingatlannak nem minősülő helyiség (pl. garázs) értékesítésére is sor kerül, az értékesítés adóalapját meg kell osztani és a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan adóalapjára 27 százalékos mértékű általános forgalmi adót kell felszámítani.

Mivel az Áfa tv. nem tartalmaz arra vonatkozóan rendelkezést, hogy mely ingatlan minősül lakás céljára létesülő ingatlannak, ezért ezzel kapcsolatban az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 105. §-a szerint a lakás fogalma ad iránymutatást. E szerint a lakás olyan huzamos tartózkodás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, melynek lakóhelyiségeit (lakószoba, étkező stb.), főzőhelyiségeit (konyha, főzőfülke), egészségügyi helyiségeit (fürdőszoba, mosdó, zuhanyozó, WC), közlekedő helyiségeit (előszoba, előtér, belépő, szélfogó, közlekedő, folyosó) és tároló helyiségeit (kamra, gardrób, lomkamra, háztartási helyiség stb.) úgy kell kialakítani, hogy azok együttesen tegyék lehetővé

– a pihenést (az alvást) és az otthoni tevékenységek folytatását;

– a főzést, mosogatást és az étkezést;

– a tisztálkodást, a mosást, az illemhely-használatot;

– az életvitelhez szükséges anyagok és tárgyak tárolását tervezési program szerint (pl. élelmiszer-tárolás, hűtőszekrény elhelyezési lehetősége, mosás céljára szolgáló berendezés, ruhanemű, lakáskarbantartás eszközeinek, egyéb szerszámoknak és sporteszközöknek az elhelyezése).

3. Hasznos alapterület

Az 5 százalékos adómérték azon újnak minősülő lakóingatlanok értékesítésére vonatkozik, amely

– többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás esetén a lakás összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert; illetve

– egylakásos lakóingatlan esetén a lakóingatlan összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert.

A többlakásos lakóingatlanban kialakított lakás legkézenfekvőbb példája a társasházi lakás, de ugyanígy a 150 négyzetméteres értékhatár vizsgálandó például akkor is, ha a lakás létrehozása tetőtér-beépítéssel történik, tekintettel arra, hogy az az OTÉK értelmében új építményszintnek minősül.

Az egylakásos lakás legtipikusabb példája a családi ház, azonban szintén az egylakásos lakóingatlanra vonatkozó 300 négyzetméteres értékhatárt kell figyelembe venni ikerház esetén, mindkét házrész tekintetében külön-külön, mivel az ikerház szerkezetileg két önálló épületnek minősül, függetlenül attól, hogy a külső képe alapján egy épület képét mutatja.

Az összes hasznos alapterületnek az Áfa tv. 259. § 13/A. pontja szerint OTÉK 1. számú mellékletének 2016. január 1-jén hatályos 34., 46., 46a. és 88. pontjai által meghatározott alapterület minősül. Az értékhatárnak való megfelelés szempontjából a lakóingatlan, azaz annak rendeltetésszerű használatához szükséges helyiségei (előszoba, hálószoba, nappali, konyha, fürdőszoba, kamra, kazánhelyiség, tároló stb.) összes hasznos alapterületét kell figyelembe venni, így például a hasznos alapterület számítása során figyelmen kívül kell hagyni a garázst, a műhelyt, az üzletet és a gazdasági épületet, így ezekre a kedvezményes adómérték nem alkalmazható. Ez azt jelenti, hogy amennyiben például a lakóingatlannal egyidejűleg garázs is értékesítésre kerül, úgy a feleknek a vételárat meg kell osztaniuk a lakóingatlanra vonatkozó adóalapra és a garázsra vonatkozó adóalapra, még abban az esetben is, ha a garázs a lakóingatlannal egybeépült.

Társasházi lakás esetén lakóingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges közösen használandó helyiségek alapterülete a tulajdoni hányad arányában számítandó be a lakóingatlan összes hasznos alapterületébe. Ennek megfelelően a lakás értékesítése során arra kell figyelemmel lenni, hogy az 5 százalékos adómérték 150 négyzetméterig az összes hasznos alapterületre értendő, míg az egyéb helyiségek értékesítése, illetve gépjárműtároló használatba adása 27 százalékos adómérték alá esik.

a) Tároló

Amennyiben a tároló nincs külön albetéten nyilvántartva vagy nincs külön helyrajzi száma, vagyis önmagában nem képezheti adásvétel tárgyát, úgy az beleszámít a lakás hasznos alapterületébe, és a lakás értékesítésére vonatkozó adómértékkel adózik. Ezzel szemben, ha a tároló külön helyrajzi számon vagy önálló albetétként van nyilvántartva, vagyis önállóan is forgalomképes, úgy ez esetben ez a helyiség nem minősül lakásnak, és értékesítésekor nem alkalmazható a kedvezményes adómérték.

b) Tetőtér

A beépítetlen tetőtér (padlás) nem minősül az OTÉK szerint építményszintnek, így a hasznos alapterület számítása során nem kell figyelembe venni. Ezzel szemben az olyan tetőtér, amely a lakóingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges és alkalmas a huzamosabb tartózkodásra, építményszintnek minősül, így a beépített tetőterek azon alapterülete, amelynek szabad belmagassága legalább 1,90 méter, az összes hasznos terület szempontjából figyelembe kell venni.

c) Pinceszint

A pinceszint olyan építményszint, amelynek padlószintje több mint 20 százalékában kerül 0,70 m-nél mélyebbre a csatlakozó rendezett terepszint alá, vagyis mivel építményszintnek minősül, ezért amely részén a belmagasság eléri az 1,90 métert, az beleszámít a hasznos alapterületbe.

d) Külső tartózkodó terek

A külső tartózkodó tereket (terasz, erkély, tornác, loggia) épületszerkezet fogja közre egészben vagy részben. Így az összes hasznos alapterület számításakor ezen terek azon alapterületét is figyelembe kell venni, ahol a belmagasság legalább 1,90 méter (vagyis ezen terek fedett részét). Ezen terek a lakás funkciójához, használatához szorosan kapcsolódnak pihenő, tartózkodó vagy egyéb funkciójukkal, az OTÉK szerinti lakásfogalomnak (is) megfelelnek, ezért abban az esetben is, ha egy új lakás értékesítése során valamely külső tartózkodó teret az összes hasznos alapterület áfa szempontból történő számításakor figyelmen kívül kell is hagyni, ettől függetlenül ezen külső tartózkodó tér, mivel megfelel az Áfa tv. lakóingatlan-fogalmának, ezért az értékesítendő új lakás/lakóingatlan részeként, az 5 százalékos adómérték alá tartozik, amennyiben magára az új lakóingatlan értékesítésére egyébként az 5 százalékos adómértéket kell alkalmazni.

e) Felszíni parkoló

A felszíni gépkocsi-beálló tekintetében akkor kell az 5 százalék mértékű adót alkalmazni, ha annak nem kizárólagos használójává válik a magánszemély, azaz csak arról van szó például, hogy a közös használatú udvaron a lakáshoz fel nem osztott parkolóban fogja tárolni a gépjárművét. Ez esetben tehát a gépkocsi-beállót nem kell külön megvásárolni, hanem annak használata a közös tulajdonra tekintettel a lakáshoz jár. Ha azonban kizárólagos használatba kerül a gépkocsi-beálló, akkor annak átruházásakor 27 százalék az általános forgalmi adó mértéke.

Dr. Farkas Petra cikkéből, amely az Adó szaklap 2021/5-ös számában jelent meg, a fentieken túl mindent megtudhat a lakóingatlan értékesítésének teljesítési időpontjárra vonatkozó szabályozásról is.

---