A magán-nyugdíjpénztári tagdíj utólagos elszámolása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Gyakran előfordul, hogy a foglalkoztató nem értesül időben arról, hogy munkavállalója magánnyugdíjpénztár tagja, vagy később jut tudomására olyan információ, amely tagdíjfizetéssel összefüggő kötelezettséget von maga után, ugyanakkor az érintett időszakra már a teljes összegű nyugdíjjárulékot bevallotta és befizette. Varga Éva, az Adó-tb Kalauz 2008/12. számában megjelent cikkében részétesen ismerteteti a foglalkoztatói teendőekt.

A foglalkoztató ilyenkor a vonatkozó törvényi rendelkezések alapján kötelezett a nyugdíjjárulék és tagdíj elszámolására. Ebben a speciális esetben utólagosan kerül sor a tagdíj bevallására és befizetésére, egy olyan időszakra, amelyre a pénztártagság tényének ismerete hiányában, a foglalkoztató részéről a járulékalapot képező juttatások kifizetésekor, azaz az eredeti esedékességekor a teljes mértékű nyugdíjjárulék bevallása és befizetése jogszerűen megtörtént, így a foglalkoztatót az utólagos tagdíjbevallás és -befizetés miatt szankciók nem terhelik.
Amennyiben azonban a foglalkoztató az elszámolást a pénztártagság tényének tudomására jutásakor elmulasztja rendezni, az utólagos teljesítés során már az eredeti esedékességkor (pénztártagság tudomásra jutásakor) elmulasztott kötelezettség rendezéséről van szó, ennek következtében az Art. szerinti szankciók is érvényesülnek.

Az ilyen és hasonló esetek egyértelmű rendezése érdekében a cikk összefoglalja a tagdíj és nyugdíjjárulék elszámolására vonatkozó eljárási szabályokat. Mivel a tagdíj és nyugdíjjárulék elszámolására vonatkozó szabályok alkalmazása, azaz a foglalkoztató kötelezettsége ahhoz az időponthoz kötődik, amikor a pénztártagság ténye a foglalkoztató tudomására jutott, az eljárási szabályokat erre figyelemmel taglalja a cikk.

Példa a tagdíj és a nyugdíjjárulék elszámolására, a tagdíj utólagos önellenőrzésére

A dolgozó 2005. április 1-jén belépett a magánnyugdíjpénztárba, de a belépési nyilatkozatot nem adta le a munkáltatójának. A munkáltatónak csak 2008. április hónapban jut tudomására, hogy a dolgozó magánnyugdíjpénztár tagja. (Azt a tényt, hogy a foglalkoztató mikor értesül a pénztártagságról, megfelelően dokumentálni kell.)

Tárgyéven belüli rendezés (tárgyhavi bevallásban) az APEH felé:
Ebben az esetben a munkáltató az APEH felé 2008. április hónapról a 2008. május 12-én benyújtandó 0808-as számú bevallás 10-es lapján a tárgyhavi kötelezettséget már a magánnyugdíjpénztár-tag magánszemélyre vonatkozóan vallja be. A 2008. januártól 1-jétől március 31-ig terjedő időre ugyanezen bevallás egy újabb 10-es lapján kell bevallani mind a nyugdíjjárulék, mind a tagdíj (tagdíj-kiegészítés) kötelezettséget a fentiekben ismertetett módon és a 6-os kód egyidejű alkalmazásával.

Tárgyévet megelőző időszakra vonatkozó rendezés (önellenőrzés) az APEH felé:
2007. január 1-jétől december 31-éig a korábban benyújtott 0708-as számú bevallásban a magánszeméllyel összefüggésben tévesen (e szempontból közömbös, hogy kinek a hibájából) bevallott 8,5 százalék nyugdíjjárulék a helyes 0,5 százalékkal a havonta elvégzett helyesbítés, önellenőrzés benyújtásával korrigálható, a tagdíjfizetési kötelezettség bevallására pedig ugyanezen bevallásban helyesbítés, önellenőrzés benyújtásával van lehetőség.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 168. § (7) bekezdése értelmében nem kell önellenőrzési pótlékot felszámítani, ha a munkáltató (kifizető) az elektronikus havi adó- és járulékbevallást a magánszemély hibás nyilatkozata miatt önellenőrzéssel helyesbíti. Tekintettel arra, hogy ebben az esetben a munkáltatót (kifizetőt) a tagdíj tekintetében önellenőrzési pótlék-fizetési kötelezettség nem terheli, ezért az erre utaló tényt a magánnyugdíjpénztárat megillető önellenőrzési pótlék rovatban nulla beírásával kell jelezni.
Tekintettel arra, hogy az ilyen módon előírt 8 százalékos tagdíj kötelezettség a magánnyugdíjpénztárat illeti meg, a Nyugdíj-biztosítási Alapot megillető bevétel címén, a 125-ös adónemkódon befolyt nyugdíjjáruléknak az adott magán-nyugdíjpénztári adónemkódra történő átvezetésére a 0817-es számú „Átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez” elnevezésű nyomtatvány benyújtásával van lehetőség.

2005. április 1-jétől 2006. december 31-éig a nyugdíjjárulék az adóhatósághoz korábban már benyújtott bevallás önellenőrzésével, helyesbítésével korrigálható. Ebben az esetben a Nyugdíj-biztosítási Alapot megillető bevétel címén, a 125-ös adónemkódon befolyt nyugdíjjárulék kiutalására a 0817-es számú „Átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez” elnevezésű nyomtatvány benyújtásával van lehetőség.

Tárgyévet megelőző időszakra vonatkozó rendezés (önellenőrzés) a magánnyugdíjpénztárak felé:
2005. április 1-jétől 2006. december 31-éig terjedő időszakra a tagdíj, a magán-nyugdíjpénztári tagdíjbevallás önellenőrzésére 2006. évre rendszeresített nyomtatványon vallható be közvetlenül az érintett magánnyugdíjpénztárhoz. A tagdíj összegét az önellenőrzés benyújtásával egyidejűleg közvetlenül a magánnyugdíjpénztár részére kell megfizetni.
Az önellenőrzés a felügyelet által közzétett és 2006. december 31-ig alkalmazott Pénztár programmal is végrehajtható.(A Pénztár program és a tagdíjbevalló nyomtatványok a felügyelet internetes honlapjáról www.pszaf.hu letölthetőek.)

Varga Éva cikke teljes terjedelemben az Adó-tb Kalauz 2008/12. számában olvasható. A cikk kitér az önellenőrzés módjára, valamint példával illusztrálja, hogy mi a követendő eljárás akkor, ha a foglalkoztató nem 2008-ban, hanem már korábban értesült munkavállalója pénztártagságáról.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.