A magánnyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosítások


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sürgősséggel tárgyalja a parlament azt a módosító javaslatot, amely a magánnyugdíjpénztári tagdíjak átutalásának 14 hónapos felfüggesztéséhez kapcsolódik. A jogszabálymódosítás érinti a Tbj-t, az Ekho törvényt és az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényt is.

A Kormány javaslata szerint a magán-nyugdíjpénztári tagdíjbefizetés 14 hónapra felfüggesztésre kerül, és a majdani nyugellátás fedezetére fizetett járulék egésze ezidő alatt a Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti meg.

A Tbj. kiegészülő rendelkezése megteremti annak alapját, hogy átmenetileg a magán-nyugdíjpénztári tagok tagdíjfizetése helyett járulékfizetés valósuljon meg 2010. november 1-től. Ugyanis a jogszabálytervezet szerint a 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes, a magán-nyugdíjpénztári tag után fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalék lesz. A 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes tagdíj mértéke pedig 0 százalék lesz.

Tekintve, hogy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásból a magánszemélyt terhelő 15% is tartalmaz magánnyugdíjpénztárt megillető hányadot (ha az adózó pénztártag), ezért a szükséges módosításokat az Ekho törvényben is át kell vezetni. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény kiegészítése szerint 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes, a magán-nyugdíjpénztári tag magánszemélyt terhelő ekhoból az ekhoalap 3,9 százaléka nyugdíjjáruléknak minősül. A 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes ekhora a törvény (1) bekezdés b) pontja nem alkalmazható.

Mivel az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló után fizetett közteher is tartalmaz magánnyugdíjpénztárt megillető hányadot (ha a munkavállaló pénztártag), ezért a szükséges módosításokat az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben is át kell vezetni. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény kiegészítése szerint 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes, a magán-nyugdíjpénztári tag után fizetendő közteher összegéből a Nyugdíjbiztosítási Alapot 91,8% illeti meg, és a törvény (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható.

Forrás: A törvényjavaslat szövege


Kapcsolódó cikkek

2024. május 8.

Nyugdíjbiztosítás: nem jár automatikusan az adójóváírás!

Az előző évben az államilag támogatott nyugdíjbiztosítási számláikra összesen 145,5 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek. Ez szerződésenként csaknem 300 ezer forintnyi befizetést jelent, vagyis a tárgyévi befizetés után járó 20 százalékos adójóváírás a biztosítottakat átlagosan 60 ezer forintnyi adóvisszatérítéshez juttatja. Ez azonban nem jár automatikusan: az összeget csak azok számlájára utalja az adóhatóság, akik ezt a május 21-ig benyújtandó szja-bevallásukban külön igénylik – figyelmeztet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

2024. május 8.

Áfateher a marketingakciókban, promóciókban

Tapasztalataink szerint sok a bizonytalanság a különböző marketingakciók, árengedményi konstrukciók áfa-kezelése tekintetében. Kis túlzással azt állíthatjuk, hogy ahány adóalany, annyiféle áfakezelés. Nagyon sok konstrukció, eljárás létezik (kuponok, pontgyűjtő akciók, utalványok, árengedmények, ingyenesen juttatok termékek, szolgáltatások, szóróanyagok stb.), ám ezek a megoldások jelentős adókockázatot rejthetnek magukban.

2024. május 7.

Niveus: nem nagy siker eddig az eÁFA

Az eÁFA rendszert 2024 elején vezették be, de az elmúlt hónapok tapasztalati alapján eddig nem igazán használták a vállalkozások. A Niveus Consulting Group ügyfélkörében végzett nem reprezentatív felmérés alapján az derült ki, hogy az eÁFA rendszer sok esetben hibákkal küszködik és sok javítás vár még rá annak érdekében, hogy elterjedjen – olvasható a cég közleményében.